2300 önéletrajzot küldött el hiába: miért félnek a cégek a túl okos emberektől?

Nobel-díjas elismeréstől a munkanélküli sorig: Jack Weis története

Képzelj el egy fiatalembert, aki a világ legrangosabb intézményei közé tartozó Princeton Egyetemen szerzett vegyészmérnöki PhD-doktorit. A fagyásképződéssel kapcsolatos kutatása olyan súlyú volt, hogy a svéd királyi akadémia még a 2024-es kémiai Nobel-díj hivatalos indoklásában is hivatkozott rá. A legtöbben azt gondolnák, egy ilyen emberért kapkodnak a cégek.

A valóság ezzel szemben hidegzuhanyként érte a kutatót. Ahogy arról a The Wall Street Journal beszámolt, Weis a diploma megszerzése óta több mint 2300 álláspályázatot küldött ki. Jelentkezett gyógyszeripari kutatónak, szoftverfejlesztőnek, de még egyszerű fizikai és élelmiszeripari munkákra is – tartós állásajánlatot azonban a mai napig nem kapott.

Miért bünteti a mai álláspiac a túlképzettséget?

Jack esete nem egyedi jelenség, hanem a mai munkaerőpiac egyik legfurcsább ellentmondása. Amikor egy jelentkező önéletrajzában túlságosan sok a diploma, a tudományos cikk és a magas szintű elismerés, a toborzókban azonnal megszólal a vészharang.

A vállalati HR-esek három fő okból riadnak vissza a „túl okos” jelöltektől:

• Félelem a gyors távozástól: A cégek attól tartanak, hogy a magasan képzett munkavállaló csak átmeneti mentőövként tekint a pozícióra, és az első jobb lehetőségnél felmond. A toborzás és a betanítás viszont drága folyamat.

• Bérigények és motiváció: Sokan feltételezik, hogy egy doktori címmel rendelkező szakember hamar megunja a rutinfeladatokat, vagy rövid időn belül olyan fizetésemelést fog kérni, amit a cég nem tud biztosítani.

• Vezetői feszültségek: Előfordul, hogy a meglévő csapatvezető vagy menedzser kényelmetlenül érzi magát egy nála képzettebb vagy papíron okosabb beosztott mellett.

Amikor a számítógépes szűrőrendszer azonnal kiszórja a diplomást

A modern toborzásban a jelentkezések többsége először automata szoftvereken és algoritmusokon megy keresztül. Ezek a rendszerek nem mérlegelik az emberi sorsokat vagy a kiemelkedő tehetséget; előre beállított szempontok szerint pontozzák a beadott önéletrajzokat.

Ha egy pozícióhoz egyetemi alapképzést (BSc) írnak elő feltételként, az automata szűrő a doktori (PhD) fokozatot nem feltétlenül előnyként értékeli.

Sok esetben a rendszer a túlképzettséget hibapontnak tekinti, és az önéletrajzot úgy dobja ki a süllyesztőbe, hogy azt hús-vér HR-es meg sem nézi.

Mit tanulhat a mai álláskereső Jack esetéből?

A 2300 elutasítás története rávilágít arra, hogy a mai világban a papír önmagában már nem nyitja ki az ajtókat. A túlképzett álláskeresőknek érdemes stratégiai megközelítést alkalmazniuk:

1. Önéletrajz testreszabása az adott pozícióra: Nem kell minden tudományos eredményt és címet feltüntetni olyan állásoknál, ahol az nem feltétel. A céges problémák megoldására való képességet kell hangsúlyozni, nem a tudományos elismeréseket.

2. Közvetlen kapcsolatépítés: Az automata online jelentkezési felületek helyett felértékelődött a személyes kapcsolatokon, ismerősökön keresztüli ajánlás.

3. Az üzleti nyelv használata: A tudományos szakzsargon helyett a vállalati világban használt gyakorlati eredményeket és megfogható tudást kell előtérbe helyezni.

Kép forrása: magnific

Kapcsolódó szakmai tartalmak

Veszély vagy potenciál a túlképzett pályázó? Így látja a fejvadász

Sok jelölt panaszkodik arról, hogy bár ő szívesen kötne kompromisszumot az elhelyezkedése érdekében, de pályázata süket fülekre talál, ha tapasztalatai vagy végzettsége a kiírt lehetőség szakmai szintje fölött áll. Az Aarenson Consulting HR-eseket kérdezett nyitottak-e a...

Éjszakai műszak: éjjel egykor indul a legtöbb álláskeresés

Friss adatok szerint a brit munkavállalók leggyakrabban hajnali egykor keresnek új állást, miközben a szakértők az alváshiány veszélyeire figyelmeztetnek.