1000 embert fizetnek azért, hogy a robotok eltanulják a mozdulataikat – vége a fizikai munkának?

Az elmúlt évek látványos hardverfejlesztései után a robotikai iparág elérte a határait: a modern humanoid gépek fizikai felépítése már kiváló, ám az önálló munkavégzéshez hiányzik belőlük a valódi adaptivitás. A kínai fejlesztők ezért gyökeres stratégiaváltást hajtottak végre, és a tőkét a szoftveres irányítás, a megtestesült mesterséges intelligencia felé terelik.

A gyártók felismerték, hogy a hardverárak gyors csökkenése miatt a hosszú távú profit nem a fémtestek eladásában, hanem a robotokat vezérlő intelligenciában rejlik. Ennek köszönhetően a fizikai környezetükben önállóan tanulni képes szoftvereket fejlesztő vállalatok tőkebevonása többszörösére ugrott: 2026 első felében több mint 13 milliárd dollárnyi tőke áramlott az önállóan tanuló robotikai szoftverekbe, ami ötszöröse az előző évinek.

1000 ember dolgozik azon, hogy a gépek eltanulják a fogásokat

A szöveges adatokon nevelt chatbotokkal ellentétben a humanoid robotoknak a fizikai valóságból származó mintákra van szükségük a tanuláshoz – a finommechanikai szereléstől a hajlékony kábelek kezeléséig. A kínai Spirit AI például ezer embert alkalmaz kizárólag azért, hogy hétköznapi és ipari tevékenységeiket rögzítve képezzék a mesterséges intelligenciát.

Mások, mint az ACE Robotics,

viselhető szenzorokkal mérik a bolti és szállodai dolgozók mozdulatait és fogási erejét.

Az adatok minősége ugyanis kritikus: a szakértők szerint a robotok betanításánál a pontos emberi mozdulatok rögzítése sokkal értékesebb, mint a puszta adatmennyiség. Az Ant Group robotikai részlege már 160 ezer órányi mintával tanította szoftverét, amelyet 17 különböző márka 20 robottípusán teszteltek, hogy teljesen univerzális irányítást érjenek el.

A Reuters beszámolója szerint a kísérletek során arra is akadt példa, hogy egy szekrényt el nem érő robot egyetlen emberi videó megtekintése után odatolt egy dobozt, hogy arra fellépve érje el a célt. Az éles ipari bevetések is elkezdődtek: akkumulátorgyárakban 99 százalék feletti sikerességgel csatlakoztatják a hajlékony vezetékeket a robotok, míg gyógyszertárakban már az orvosságok összekészítését végzik.

Mit jelent ez a munkaerőpiac és a HR számára?

A fejlett chipekhez való hozzáférés és a gyártási tapasztalatok miatt éles technológiai verseny bontakozott ki az Egyesült Államok és Kína között. A szektorban akkora a hiány a top fejlesztőkből, hogy a tőzsdén jegyzett UBTech akár 18 millió dolláros (több mint 6,5 milliárd forintos) fizetési csomaggal csábítja a vezető MI-kutatókat – ez jól mutatja, hogy a technológiai tehetségekért vívott harc új szintet ért el.

A fejlesztők az igazi áttörést a legújabb alapmodell-generációktól várják: a Unitree alapítója elárulta, hogy már sikeresen tesztelték az OpenAI GPT-6 modelljét a robotjaikon, a jövőre várható GPT-7-től pedig azt várják, hogy a gépek szóbeli utasításra, ismeretlen környezetben is önállóan elvégezzék a feladatok 80 százalékát.

A fizikai munkakörökben dolgozók számára a változás kettős. Bár a szakértők hangsúlyozzák, hogy a megbízható, széles körű üzleti alkalmazásig még évekre van szükség, a folyamat megállíthatatlannak tűnik. 

Kép forrása: magnific

Kapcsolódó szakmai tartalmak

Már a gyárakban vannak: humanoid robotokat állít csatasorba az Audi

Négy globális technológiai óriás összefogásával szintet lép az ipari automatizáció: az Audi ingolstadti gyárában mesterséges intelligenciával vezérelt, kétlábú humanoid robotok állnak munkába. Az Agile Robots, a Dassault Systèmes és az NVIDIA közös projektje a legbonyolultabb...

automatizáció

Automatizáció a munka világában: hírek, kutatások és elemzések arról, hogyan alakítják át az automatizált technológiák a munkaköröket, a vállalati folyamatokat és a munkaerőpiacot, valamint milyen lehetőségeket és kihívásokat teremtenek a munkavállalók és a munkáltatók számára.