Pluszpénzért tanítja be a robotot a villanyszerelő, ami majd elveszi a munkáját – merre tart a világ?

Okosszemüveggel gyűjtik az adatokat a robotok betanításához

Egy sydney-i startup olyan technológiát fejleszt, amelynek segítségével a humanoid robotok megtanulhatják az emberi munkavégzés különböző feladatait. Ehhez valódi dolgozók munkájáról gyűjtenek adatokat: az építkezésen dolgozó Jimmy Urquhart villanyszerelő-tanuló például óránként további 3 ausztrál dollárt kap azért, hogy mesterséges intelligenciával működő okosszemüveget viseljen.

A szemüveg nemcsak rögzíti a munkakörnyezetet, hanem figyelmeztetéseket is megjelenít. A 7NEWS riportjában például a rendszer arra hívja fel a figyelmet, hogy a munkaterületen több laza kábel található a dolgozó lába közelében. A felvételeket olyan modellek tanítására használják, amelyek később a humanoid robotok működését segíthetik.

Urquhart a 7NEWS-nak így fogalmazott:

A nagyvállalatokat nem tudod megakadályozni a nagy dobásokban, de legalább elérheted, hogy a javunkat szolgálják.

A megközelítés egyik lényeges eleme, hogy a robotok nem kizárólag előre programozott utasításokból tanulhatnak: az emberek valós munkavégzése során gyűjtött adatok is segíthetik őket abban, hogy később hasonló feladatokat hajtsanak végre.

A veszélyes munkákat válthatják ki először a humanoid robotok

George Bancs, az OpenTraining.AI alapítója szerint a humanoid robotok elsőként olyan munkakörökben jelenthetnek segítséget, amelyek különösen veszélyesek az emberek számára. Ilyen lehet például a gázzal vagy azbeszttel kapcsolatos munkavégzés.

Bancs a riportban az ausztrál munkahelyi halálesetekre is felhívta a figyelmet. Elmondása szerint Ausztráliában az előző évben 188 halálos munkahelyi eset történt. Hozzátette, azt szeretnék, ha a humanoid robotok hozzájárulnának az ilyen tragédiák megelőzéséhez.

A technológia alkalmazásának tehát nem feltétlenül az emberi munka kiváltása az egyetlen célja: bizonyos körülmények között a veszélyes feladatok átvétele és a baleseti kockázatok csökkentése is fontos szempont lehet.

A szakszervezetek a munkahelyek miatt aggódnak

A technológiai fejlődés ugyanakkor komoly kérdéseket vet fel a munkavállalók jövőjével kapcsolatban. A szakszervezetek attól tartanak, hogy a humanoid robotok elterjedése széles körű munkahelyvesztéshez vezethet. Ezért azt sürgetik, hogy a kormány még azelőtt teremtsen megfelelő jogi garanciákat, hogy a technológia a mindennapi munkavégzés megszokott részévé válna.

Joseph Mitchell, az Ausztrál Szakszervezeti Tanács (Australian Council of Trade Unions, ACTU) főtitkárhelyettese a riportban az emberi munka értékét hangsúlyozta:

Egyetlen robot sem képes helyettesíteni egy valódi emberi dolgozó kreativitását, szorgalmát, kemény munkáját és empátiáját.

A vita tehát nem csupán arról szól, hogy a robotok technikailag képesek-e elvégezni bizonyos feladatokat. Az is kérdés, hogy a bevezetésük milyen hatással lesz a dolgozók megélhetésére, a munkahelyek biztonságára és a munkavállalók jogaira.

Elon Musk szerint az emberi munka akár választhatóvá is válhat

A humanoid robotok fejlesztése világszerte felgyorsult. A technológia már laboratóriumokban, összeszerelő üzemekben és különböző szakipari területeken is megjelenik, sőt sporteseményeken is feltűnnek ilyen gépek.

Elon Musk, a Tesla vezetője arról beszélt, hogy a technológiai fejlődés következtében az emberi munka idővel akár választhatóvá is válhat. A robotok képességeivel kapcsolatban a reakcióidőt emelte ki: szerinte ezen a téren nagyon nehéz lesz felülmúlni őket.

Az Anthropic mesterségesintelligencia-kutató vállalat egy, a riportban ismertetett becslése szerinta munkafeladatok 80 százalékát érintheti az automatizáció. A felsorolt területek között a szakácsok, a szerelők, a raktári dolgozók és a taxisok munkája is szerepel.

Fontos azonban különbséget tenni az automatizáció által érintett feladatok és a megszűnő munkahelyek között. Egy foglalkozás egyes részfeladatait átveheti egy technológia anélkül, hogy a teljes munkakör feleslegessé válna. Az, hogy ebből végül hány állás szűnik meg, alakul át vagy jön létre, többek között a technológia költségeitől, megbízhatóságától és a vállalatok döntéseitől is függ.

A humanoid robotok széles körű elterjedésének jelenleg az egyik akadálya a magas áruk. A fejlesztések iránya ugyanakkor azt jelzi, hogy a robotika és a mesterséges intelligencia egyre több, korábban emberek által végzett feladatban kaphat szerepet.

Ki tanítja be a robotot, és ki viseli a következményeket?

A sydney-i példa jól mutatja a technológiai átállás egyik ellentmondását:a dolgozó pénzt kap azért, hogy a munkájáról olyan adatokat gyűjtsenek, amelyek később lehetővé tehetik bizonyos feladatok gépesítését.

Ez önmagában nem bizonyítja, hogy Jimmy Urquhart állása vagy a villanyszerelők munkája megszűnik. A történet mégis rávilágít arra, hogy az emberi tapasztalat és a gyakorlati szaktudás a robotok fejlesztésének egyik fontos erőforrásává válhat.

A következő évek egyik kulcskérdése ezért az lesz, hogy a technológia hasznából mennyire részesülnek a dolgozók, és milyen védelmet kapnak azok, akiknek a munkáját az automatizáció átalakítja. Miközben a robotok veszélyes feladatokat vehetnek át az emberektől, a munkahelyek jövőjéről és az átállás feltételeiről szóló döntések továbbra is emberi felelősséget jelentenek.

Kép forrása: magnific