Nem hoz érdemi béremelést a szociális ágazatban a kormány terve, tovább nőhet az elvándorlás

A Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (SZÁD) elnöke, Köves Ferenc november 2-án egyeztetett a Szociális és Családügyi Minisztériummal a szociális dolgozók bérezéséről. A találkozóra azután került sor, hogy Magyar Péter szeptemberben személyesen hívta tárgyalásra a miniszterelnökség előtt béremelésért demonstráló szociális dolgozókat. Köves Ferenc korábban azért utasította vissza a miniszterelnök meghívását, mert szerinte a tárgyalás előkészítetlen volt, és a kormány az előző egyeztetéseken sem tett érdemi ajánlatot. A Mérce beszámolója szerint a novemberi megbeszélés sem tekinthető valódi tárgyalásnak, mivel a kormány részéről nem vett részt olyan döntéshozó, akinek hatásköre lett volna a béremelési tervek módosítására.

A SZÁD azt is kérte, hogy a pénzügyi döntésekért felelős Pénzügyminisztérium képviselője legyen jelen, ez azonban nem teljesült. A cikk szerint a közszférában az ágazati bérrendezéseket ideális esetben részletes, szakszervezetekkel folytatott tárgyalásoknak és miniszteri megállapodásoknak kellene megelőzniük, ilyen egyeztetésekre azonban 2026-ban nem került sor. Emiatt a kormány inkább eseti jellegű bérrendezésekkel próbálja kezelni a helyzetet.

A szociális ágazatban dolgozók helyzetét különösen hátrányosan érinti, hogy a TISZA Párt a választási kampányban még azonnali, 25 százalékos béremelést ígért a teljes szektornak. A kormányprogramban azonban az azonnali emelés ígérete már csak a gyermekvédelmi dolgozókra vonatkozott. Magyar Péter később még 20–25 százalékos emelésről beszélt, amelyet 2027-től terveztek megvalósítani. Korábban az is felmerült, hogy 2026-ban egyszeri juttatást kaphatnak az érintett dolgozók. A 2027-es költségvetési tervezet végül 15 százalékos bruttó béremelkedéssel számol a szociális szektorban. A kormány által kommunikált 17,8 százalékos nettó jövedelemnövekedés fennmaradó részét személyi jövedelemadó-kedvezmények biztosítanák. Ezek hatása azonban a szociális ágazatban nem érvényesül egyformán, mivel a dolgozók bére jellemzően a garantált bérminimumhoz igazodik, az adókedvezmény pedig a minimálbér környékén használható ki teljes mértékben.

A magasabb keresetű, diplomás és tapasztaltabb munkavállalók ezért arányosan kisebb előnyhöz jutnak az adójóváírásból. Köves Ferenc szerint ez tovább csökkentheti a diplomás és nem diplomás dolgozók közötti bérkülönbséget, ami újabb szakembereket riaszthat el a pályától. A szakszervezeti elnök úgy látja, hogy a kormány által bejelentett nettó jövedelemnövekedés valóban elérheti a 17,8 százalékot, de ebből a tényleges ágazati béremelés csak 6–10 százalékot tesz ki. Ez a mérték szerinte nem elegendő a meglévő munkaerő megtartására, a korábban elvándorolt szakemberek visszacsábítására vagy a fiatalok pályára vonzására. A szociális ágazat bérezése már jelenleg is az egyik legkedvezőtlenebb a közszférában, és a tervezett emelés tovább növelheti a lemaradást más területekhez, például az egészségügyhöz és a rendvédelemhez képest. Köves Ferenc szerint a kormányzat nem fordít elegendő forrást az ágazat összeomlásának megelőzésére, hiszen a tervezett bruttó 90 milliárd forint közel 100 ezer dolgozó bérrendezésére jutna.

A szakszervezet elnöke szerint már most is érzékelhető a munkahelykeresési hangulat az ágazatban, és több intézményből felmondásokról is érkeztek hírek. Egyes dolgozók kifejezetten azért hagyták el a pályát, mert a kormányváltástól a bérek érdemi rendezését várták, ez azonban elmaradt. A munkaerőhiány a következő időszakban a kormány által tervezett szolgáltatásfejlesztések és intézményi bővítések megvalósítását is veszélyeztetheti. Köves Ferenc szerint a helyzet kezeléséhez a különböző közszférás ágazatok szakszervezeteinek összefogására lenne szükség. Bár már vannak erre irányuló kezdeményezések, még nem alakult ki teljes egyetértés arról, hogy jelenleg megszervezhető-e egy kellően erős, országos sztrájk.

A szakszervezeti vezető úgy véli, hogy az eddigi kisebb demonstrációk önmagukban nem képesek befolyásolni a kormányzati döntéseket. Szerinte ezért közvetlenül Magyar Pétert kellene meggyőzni arról, hogy személyesen tárgyaljon az ágazat képviselőivel. Hangsúlyozta, hogy a megfelelő bérezés nem csupán a közel százezer szociális dolgozó érdeke, hanem az államé és az ellátásra szoruló embereké is, hiszen megfelelő munkaerő és megbecsülés nélkül az idősek, gyermekek, fogyatékossággal élők, pszichiátriai betegek és hajléktalan emberek sem kaphatnak megfelelő színvonalú segítséget.

Mérce