Így változtak január 1-től a felnőttképzési rendszer szabályai

A szabályváltozások jogszabályi háttere: A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvényt (Fktv.) a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXVIII. törvény és a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVIII.törvény módosítja.

A módosítás alapján a felnőttképzési tevékenység akkor tartozik az Fktv. hatálya alá, ha azt a felnőttképző
üzletszerű gazdasági tevékenység keretében,
- a belső képzés kivételével - ingyenesen és a képzésben részt vevő személyekről a felnőttképző által e törvénnyel összhangban, egyedi azonosításra és annak ellenőrizhetőségére alkalmas módon, bármilyen formában vezetett nyilvántartás mellett, vagy belső képzésként folytatja.

Üzletszerű gazdasági tevékenységnek minősül valamely tevékenység saját gazdasági kockázatvállalás mellett, független felek között, ellenérték megszerzésére irányuló vagy azt eredményező, rendszeres jelleggel történő folytatása. Ez a meghatározás a következő három feltételt foglalja magába:
rendszeresség,
saját gazdasági kockázatvállalás mellett ellenérték megszerzésére irányultság,
a tevékenység független formában történő végzése.

A rendszeresség a tevékenység végzésének tartós és többszöri megvalósulását jelenti. A gazdasági tevékenység további lényeges kritériuma az ellenérték elérése vagy az arra való irányultság. E feltétel tekintetében lényegtelen, hogy maga a tevékenység ténylegesen jövedelmező-e, az elért ellenérték önmagában megalapozza a tevékenység ilyen megítélését. Független formában történik a tevékenység végzése, ha a felek között nincs irányítási viszony, vagyis egyik fél sincs a másik féllel szemben alárendelt helyzetben a tevékenység végzése eredményének, díjazásának, valamint egyéb feltételeinek és körülményeinek meghatározásában.

Nyereség- és jövedelemszerzésre irányultság hiányában is fennáll a törvény hatálya alá tartozás abban az esetben, ha a felnőttképzési tevékenység végzése bár ingyenesen, de a képzésben részt vevő személyek nyilvántartása mellett történik. Nyilvántartás alatt bármilyen formában (papír alapon vagy elektronikusan) vezetett regisztert kell érteni, aminek célja a benne tárolt adatok számontartása, illetve a visszakeresésének megkönnyítése. Ilyen pl. a jelenléti ív, az oktatásra, képzésre történő regisztáció adatlapja, ha természetes személyazonosító adatai alapján egyedi azonosításra és annak ellenőrizhetőségére alkalmas, vagyis az alapján a képzésben részt vevő személy egyértelműen beazonosítható.

A 6 óránál rövidebb belső képzés kikerül az Fktv. hatálya alól

A belső képzés fogalma továbbra is a munkáltató által saját, beszállítói, illetve partner- vagy kapcsolódó vállalkozásai foglalkoztatottjai részére történő oktatás, képzés megszervezését jelenti. A módosítás ugyanakkor egyértelművé teszi, hogy az ilyen felnőttképzési tevékenységet a munkáltató nem üzletszerű gazdasági tevékenysége keretében végzi és a hat óra időtartamot el nem érő belső képzések kikerülnek az Fktv. hatálya alól (a jogszabály alapján szervezett oktatás, képzés, vagy ennek korábbi megnevezése szerint a hatósági képzés kivételével).

Fontos változás, hogy kikerülnek a törvény hatálya alól az olyan munkavédelmi és tűzvédelmi képzések, amiket a munkáltatónak törvény alapján kell a munkavállalói számára biztosítania. Ezáltal az olyan munkavállalók, akik csak ilyen oktatásokat, képzéseket szerveznek (és más felnőttképzési tevékenységet nem végeznek), nem tartoznak a törvény hatálya alá, így bejelentési kötelezettségük sincs.

Adatszolgáltatási kötelezettség

A módosítás a felnőttképző adatszolgáltatási kötelezettségének tartalmát a széleskörű gyakorlati tapasztalatok és vállalati visszajelzések alapján felmerült igényekre reflektálva egyszerűsíti azáltal, hogy csökkenti az adatszolgáltatással érintett - elsősorban személyes - adatok körét. A módosítás emellett egységes szabályozást vezet be a bejelentés, illetve az engedély alapján folytatott felnőttképzési tevékenységre vonatkozóan is.

Az adatszolgáltatás keretében - a felnőttképzési tevékenység jellegétől függetlenül - a következő adatokat kell a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében rögzíteni:
az oktatással, képzéssel kapcsolatban:
- az oktatás, képzés megnevezése, jellege, helye, óraszáma, első képzési napja és - a zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósuló képzés kivételével - befejezésének tervezett időpontja,
- a képzési díj mértéke és annak költségviselőjének megjelölése,
a képzésben részt vevő személyekkel kapcsolatban:
- természetes személyazonosító adatok (családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja születési családi és utóneve),
- elektronikus levelezési (e-mail) cím,
- legmagasabb iskolai végzettség.

Megszűnik a felnőttképzők adatszolgáltatási kötelezettsége a képzésben részt vevő személy
nemére,
lakcímére és
adóazonosító jelére
vonatkozóan.

A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere a természetes személyazonosító adatok rögzítését követően azok pontosságát ellenőrzi, ezáltal biztosítva az adatszolgáltatás helyességét és támogatva a felnőttképző tevékenységét a tekintetben, hogy saját maga is ellenőrizhesse a képzésben részt vevő személy adatainak valódiságát. Az adatszolgáltatás tartalmi megfelelőségéért a felnőttképző felel. Ennek megfelelően a hibásan rögzített természetes személyazonosító adatok esetén a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere figyelmeztetést küld, ami alapján a felnőttképzőnek biztosítani kell a hibás adatok pontosítását. Az adatszolgáltatás akkor tekinthető teljesítettnek, amennyiben a természetes személyazonosító adatok valóságnak megfelelő rögzítésére sor került.

Lazulnak az adatszolgáltatási határidők

Jelentős könnyítés a felnőttképzők számára, hogy a belső képzések esetében változik az adatszolgáltatás határideje is. A korábbi, a képzés megkezdésének időpontját követő három nap helyett, az adatszolgáltatást annak a negyedévnek az utolsó napjáig kell teljesíteni, amelyikbe a belső képzés befejezésének időpontja esik.

Figyelemmel a felnőttképzők adminisztratív terheinek további csökkentésére, a módosítás a megszünteti a felnőttképzők Országos Statisztikai Adatfelvételi Program keretében történő külön adatszolgáltatási kötelezettséget is. Ennek indoka, hogy a felnőttképzési rendszer megújítása során valamennyi - az ágazat irányítása és a pályakövetési rendszerhez szükséges - adatkör beépítésre került a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe, így azok a továbbiakban is rendelkezésre állnak és statisztikai célra felhasználhatók.


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Így változtak január 1-től a felnőttképzési rendszer szabályai
2. oldal - Ezek a kötelezően kezelendő adatok