Magyarország könnyen a közepesen fejlett országok csapdájába reked, ha a nálunk megtermelt GDP továbbra sem teszi lehetővé azokat a fejlesztéseket, amelyekre az gazdaságunknak égető szüksége lenne. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük a mostaninál jóval több képzett mérnök szakembert kellene csatasorba állítani, akik révén nagyobb hozzáadott értékű tevékenységekkel bővülhetne a hazai ipari kibocsátás. A korszerű technológiák, technikák tudásalapú munkahelyet követelnek és ezek elképzelhetetlenek hozzáértő, felkészült és nem utolsósorban jól fizetett műszaki diplomások nélkül – áll az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) friss állásfoglalásában, ami kitér arra is, hogy tartósan nagy a deficit a hazai felsőfokú mérnökképzésben. A Szövetség becslése szerint ennek negatív következményeként már most több mint 10 ezer mérnök hiányzik a gazdaságból.

Hátukon viszik a céget, hozzák a bevételt, gyorsan képesek reagálni a változásokra. Ők a kulcsemberek. Nehéz őket elcsábítani az álláspiacon és könnyű elveszíteni őket. Milyen jó és rossz példákat látnak a HR szakemberek? Egyebek mellett erről beszélgetett egy márciusi üzleti reggelin Aczél Nóra, a Henkel Magyarország HR vezetője, Andrejka Zoltán, a quantille HR szolgáltató ügyvezetője és Jáhny Ákos toborzási szakértő, a Global Workforce Solutions ügyvezetője.

Nem csak a mesterséges intelligenciához való alkalmazkodás függvénye, hogy versenyképesek maradunk-e a szakmánkban. Ahhoz, hogy naprakészek maradjunk a karrierünkben, tisztában kell lennünk azzal is, hogyan változik az iparágunk és mit akar a piac. Saját szakmai fejlődésünk és a szervezet stratégiai irányai nem függetlenek egymástól – éppen ellenkezőleg: akkor vagyunk igazán eredményesek, ha ezek egymással összhangban vannak - ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal ösztönzi olvasóit a folyamatos fejlődésre Sharlyn Lauby HR tanácsadó.

Kódolás népszerűsítése több generáció körében, étterem és cukrászda működtetése a szakképzésben, társadalmilag hasznos innovációk elősegítése középiskolás szakkörben és egy egyéni vállalkozó, akinek szívügye a fiatal szakmunkástanulók képzése. E témákban nyertek projektek a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara idei Szakképzési díj pályázatán. Az ünnepélyes díjátadóra március 27-én került sor Budapesten.

Kényes helyezetekhez, feszültséghez, széthúzáshoz vezethetnek sokak szerint a generációs különbségek, főleg a munka világában. Szükségszerű-e, hogy ez így legyen? Okozhat-e konfliktust vagy erősíti a generációk együttműködését az innovációs nyomás? Problémaként vagy lehetőségként kezeljük-e a korosztályok különbözőségét? Erről beszélt Steigerwald Krisztián generációkutató és Somogyi András a Bosch régiós HR alelnöke a cég podcastjában.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) 2024-ben folyamatosan hangsúlyt fektetett a szakképzésben résztvevő SNI-tanulók duális képzésben való foglalkoztatásra. A közel 100 SNI-tanulót foglalkoztató cég részvételével végzett kérdőíves kutatás célja, hogy az SNI-tanulók foglalkoztatását vizsgálja és választ kapjon arra kérdésre, hogy a duális képzőhelyek milyen segítséget fogadnának örömmel az SNI-tanulók foglalkoztatásának támogatása szempontjából. A kutatás rámutat arra, hogy a cégeknek elsősorban módszertani segítségre van szüksége - írják sajtóközleményükben.

A budapesti Szent István Gimnázium 12. osztályos diákja, Keresztély Zsófia sikeresen felvételizett a világ egyik legjobb - egyes listák szerint a legjobb - egyetemére, a bostoni MIT-ra.

Megvan az, amikor órák óta ülsz egy szobában/teremben/meetingen és valahogy nem tudsz koncentrálni, fáradtnak és üresnek érzed magad? Ez nem csak az unalom miatt van— a kutatások tanúsága szerint a magas szén-dioxid szint ténylegesen és közvetlenül befolyásolhatja az agyunk működését. Nézzük meg, hogyan hat a szén-dioxid a szellemi teljesítményre, és mit tehetünk vele – a Gerlei Béla, a Metropolitan Egyetem Viselkedéstervező szakképzésének szakvezetőjének rövid gyakorlati útmutatója.

A kormány a hazai kkv-k erősítésére 15 milliárd forint kerettel munkavállalók képzését támogató programot indított, közölte Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára a TV2 Mokka című műsorában szerdán.

A munkaerőpiacon váltani sokféleképpen lehet: munkahelyet, szakmát, iparágat, sőt még alkalmazottból vállalkozóvá is válhatunk. Milyen dilemmák merülnek fel a leggyakrabban? Melyek a működő utak és hol vár ránk a legtöbb akadály? Gárdus Zsuzsa karrier coach, a Jobsgarden ügyvezetője válaszolt kérdéseinkre.

Átadták a Prism Award 2024 díjakat.

A diákok digitális készségei javuló tendenciát mutatnak, de még van hová fejlődniük, különösen az algoritmikus gondolkodást igénylő, komplex feladatok megoldásában - derül ki a visegrádi országok (V4), valamint Ukrajna fiataljai körében zajló nagyszabású online digitáliskészség-felmérés, az IT Fitneszteszt eredményeiből.

Kikre és milyen készségekre lesz leginkább és legkevésbé szükség a következő öt évben? Mely munkakörök növekednek a leggyorsabban? A Világgazdasági Fórum a Future of Jobs Report 2025-ben összegyűjtötte azokat a tényezőket és trendeket, amelyek leginkább befolyásolják és alapvetően alakítják át a munkaerőpiacot a következő öt évben.