Át kell alakulniuk a térségi integrált szakképző központnak
A korábbi években európai uniós támogatással létrehozott 16 térségi integrált szakképző központnak (TISZK) is célszerű lesz átalakulnia 2010-ig, ez derül ki a szak- és felnőttképzés reformját szolgáló, több elemében szeptembertől hatályos törvénymódosításból.
A Munkaügyi Közlöny 2007. évi 7. számában közölt jogszabály pontosan leírja, hogy az eddigi laza társulási mód helyett a képzést folytató intézmények, illetve az intézmények fenntartói milyen formában működhetnek együtt. A jövőben csak olyan térségi intézmények hozhatók létre, amelyek megfelelnek az új jogszabálynak. A jelenlegiek is csak úgy juthatnak majd támogatáshoz 2010-től, ha e szabályok szerint szervezik meg tevékenységüket.
Az eddig létrehozott TISZK-eknél ugyanis nincs jogi személyiséggel bíró, a működésért felelős fenntartó, ezért finanszírozásukban sok a bizonytalanság. Képzési struktúrájuk alakításában sem kapnak kellő szerepet a gazdaság szereplői.
Az új szabályozással létrejöhet a szakképző intézmények és az intézményfenntartók döntéseinek integrációja, a képzés struktúráját jobban hozzáigazíthatják a munkaerő-piaci igényekhez. A jogszabály elősegíti az eddigieknél hatékonyabb pályaválasztást, pályaorientációt, illetve pályakövetést.
A szabályozás átalakításával, az 1500-as minimális tanulólétszám előírásával biztosíthatóvá válik az is, hogy a TISZK-ek a regionális gazdasági igényeket figyelembe véve végezzék tevékenységüket. Így a szakképzésben jelenleg érdekelt 1400 intézmény és 740 fenntartó helyett jóval kevesebb is elegendő lesz. Ez költséghatékonyabb pénzfelhasználást tesz lehetővé. A hatékonyságot szolgálja a jövő év végéig bevezetendő pályakövetési rendszer is.
A fenntartók intézményesített együttműködése a szakképzésben résztvevő csaknem 375 ezer tanuló 80 százalékának koordinált szakmai oktatását teszi lehetővé. A régiók szakképzésének szakirány és létszám szerinti koordinációját a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB) oldják meg, alapvető szerepük lesz a szakképzés-fejlesztési források elosztásában is.
Változik az RFKB-k összetétele, nagyobb beleszólást kapnak a gazdaság szereplői, ezt a gazdasági kamarák által delegált társelnök személye is erősíti. Változás lesz, hogy az egyes képzési intézmények helyett a jövőben csak a TISZK-ek juthatnak hozzá fejlesztési támogatáshoz, ami célhoz rendelt felhasználási kötelezettséggel jár.
Az új TISZK szabályozás elősegíti az önkormányzatok szakképzési feladatainak közös teljesítését. Az eddig létrehozott TISZK-ekhez képest változás, hogy tényleges integráció valósulhat meg. Lehetséges például a szakképzésben résztvevő intézmények egy intézmény keretében történő fenntartása, azaz intézmény-összevonással megvalósuló tényleges intézményintegráció.
De lehetséges, hogy az iskolák, illetve a fenntartók csak a szakképzési vagy a szakmai alapozást megvalósító feladataikat integrálják. A fenntartók a gazdaság szereplőivel, felsőoktatási intézményekkel közösen is létrehozhatnak szakképzés-szervezési társaságot vagy társulást, a fenntartói döntések integrációjával.
Ez utóbbi egy olyan szervezeti forma, amellyel biztosítható, hogy a gazdaság szereplői, az önkormányzati és a nem önkormányzati intézményfenntartók kiemelkedően közhasznú, non-profit gazdasági társaság keretében közösen szervezzék meg az iskolai rendszerű szakképzést. Ezzel a formával az intézmények önállósága fennmarad, de a szakképzés feladatait már a közös intézmény határozza meg.
Az eddig létrehozott TISZK-eknél ugyanis nincs jogi személyiséggel bíró, a működésért felelős fenntartó, ezért finanszírozásukban sok a bizonytalanság. Képzési struktúrájuk alakításában sem kapnak kellő szerepet a gazdaság szereplői.
Az új szabályozással létrejöhet a szakképző intézmények és az intézményfenntartók döntéseinek integrációja, a képzés struktúráját jobban hozzáigazíthatják a munkaerő-piaci igényekhez. A jogszabály elősegíti az eddigieknél hatékonyabb pályaválasztást, pályaorientációt, illetve pályakövetést.
A szabályozás átalakításával, az 1500-as minimális tanulólétszám előírásával biztosíthatóvá válik az is, hogy a TISZK-ek a regionális gazdasági igényeket figyelembe véve végezzék tevékenységüket. Így a szakképzésben jelenleg érdekelt 1400 intézmény és 740 fenntartó helyett jóval kevesebb is elegendő lesz. Ez költséghatékonyabb pénzfelhasználást tesz lehetővé. A hatékonyságot szolgálja a jövő év végéig bevezetendő pályakövetési rendszer is.
A fenntartók intézményesített együttműködése a szakképzésben résztvevő csaknem 375 ezer tanuló 80 százalékának koordinált szakmai oktatását teszi lehetővé. A régiók szakképzésének szakirány és létszám szerinti koordinációját a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB) oldják meg, alapvető szerepük lesz a szakképzés-fejlesztési források elosztásában is.
Változik az RFKB-k összetétele, nagyobb beleszólást kapnak a gazdaság szereplői, ezt a gazdasági kamarák által delegált társelnök személye is erősíti. Változás lesz, hogy az egyes képzési intézmények helyett a jövőben csak a TISZK-ek juthatnak hozzá fejlesztési támogatáshoz, ami célhoz rendelt felhasználási kötelezettséggel jár.
Az új TISZK szabályozás elősegíti az önkormányzatok szakképzési feladatainak közös teljesítését. Az eddig létrehozott TISZK-ekhez képest változás, hogy tényleges integráció valósulhat meg. Lehetséges például a szakképzésben résztvevő intézmények egy intézmény keretében történő fenntartása, azaz intézmény-összevonással megvalósuló tényleges intézményintegráció.
De lehetséges, hogy az iskolák, illetve a fenntartók csak a szakképzési vagy a szakmai alapozást megvalósító feladataikat integrálják. A fenntartók a gazdaság szereplőivel, felsőoktatási intézményekkel közösen is létrehozhatnak szakképzés-szervezési társaságot vagy társulást, a fenntartói döntések integrációjával.
Ez utóbbi egy olyan szervezeti forma, amellyel biztosítható, hogy a gazdaság szereplői, az önkormányzati és a nem önkormányzati intézményfenntartók kiemelkedően közhasznú, non-profit gazdasági társaság keretében közösen szervezzék meg az iskolai rendszerű szakképzést. Ezzel a formával az intézmények önállósága fennmarad, de a szakképzés feladatait már a közös intézmény határozza meg.
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
- 2024.05.14Mesterséges intelligencia használata a marketing munkában Képzésünk célja, hogy bemutassuk 2024-ben mi mindenre képes a mesterséges intelligencia, használata mennyire meg tudja könnyíteni a marketing szakemberek - vagy erre a pályára készülők - munkáját. A képzés során a résztvevő megtanulja, hogy milyen kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a mesterséges intelligenciában. Ezen túl megtanulja, hogy a különböző AI eszközöket milyen stratégiai kombinációban érdemes használni a lehető legnagyobb hatékonyság elérése érdekében. Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
További cikkek
A munkavállalók készségfejlesztése elmaradásban van, pedig fenekestül felfordul a munka világa
A generatív mesterséges intelligencia (AI) térnyerésével a munkavégzéshez szükséges készségek 2030-ra várhatóan 68%-kal változnak majd... Teljes cikk
A tanár is munkavállaló!?
Employer branding, toborzás, munkáltatói márka, karrierút, megtartás, juttatások, bérbenchmark stb. Szinte már elcsépelt szavak, unalomig... Teljes cikk
Megállítható-e a képzett munkaerő külföldre áramlása?
A brain drain, azaz „agyelszívás” a magasan képzett munkavállalók elvándorlását jelenti egy fejlettebb, magasabb életszínvonalat biztosító... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Megújul a Szegedi Szakképzési Centrum három iskolája 3 hónapja
- Stratégiai megállapodást kötött a Debreceni Szakképzési Centrum és a kínai CATL akkumulátorgyár 3 hónapja
- Csak álom a home office a magyarok 95 százalékának - itt a kutatás 5 hónapja
- Aldi: magas képzettséget igénylő munkahelyek jönnek létre 7 hónapja
- Pályaorientációs napot tart középiskolásoknak a BKK 7 hónapja
- Iroda, infrastruktúra, munkaerő - ez hiányzik a vidéki városokból a beruházásokhoz 8 hónapja
- Újabb kínai cég érkezik, ezúttal Kaposvárra, 200 munkahelyet teremtve 12 hónapja
- Íme ötféle vezetési stílus 12 hónapja
- Júliustól élőben kell bejelenteniük a vendéglátósoknak, hogy miből mennyit adnak el 13 hónapja
- A héten kell beíratni az elsősöket az általános iskolákba 1 éve
- Több mint hetven új munkahelyet teremt a Magyar Posta Zalaegerszegen 1 éve