Nem csak a Z, minden generáció szereti a rugalmas munkavégzést

„Rugalmas foglalkoztatás és munkaköri leírások bemutatása egy magyar vállalkozáson keresztül” - Strausz-Bognár Dóra ezzel a címmel írt Bittner Péter-díjas dolgozatot 2020-ban. „Azért választottam ezt a témát, mert épp akkor kezdtem el a tanulmányaimat, amikor a kislányom kilenc hónapos volt, tehát gyesen lévő anyukaként kezdtem el tanulni. Előtte csak arról volt tapasztalatom, hogy milyen nőként dolgozni, akkor viszont egy új szerepben, immár családanyaként merült fel a kérdés, hogyan tudok visszatérni a munka világába” – meséli a díjnyertes dolgozat megszületésének körülményeit Dóra. 

„Saját élethelyzetemben, illetve az ismeretségi körömben is ugyanazokkal a problémákkal szembesültem mind a játszótéren, mind egyéb helyeken. Ugyanis mindenki azon aggódott, hogyan fog visszatérni a munka világába, nekem pedig ez egy nagyon jó témát adott. Mivel állományban voltam egy magyar vállalkozásnál, ezért velük együtt tudtam a témát kidolgozni. Nagyon segítőkészek voltak és végig támogattak abban, hogy ezt követően a rugalmas foglalkoztatást beillesszük a vállalkozás életébe” – tette hozzá Dóra. 

A dolgozatban így egy 180 fős magyar vállalat példáján mutatja be a rugalmas munkavégzés lehetőségeit. Úgy látta, hogy egy stabil és jól működő home office rendszert szabályzattal lehet koordinálni és eredményesen irányítani. A cégnél bevezettek ennek érdekében egy home office nyilatkozatot, mely egyben szabályzat is volt, azonban szükségesnek látta ezt átszerkeszteni és egyes elemekkel bővíteni. Ezáltal az alkalmazottak több információhoz jutottak és több olyan kérdést is sikerült megválaszolni, melyek esetleg a munka során felmerülhetnek. A szabályzatot kiegészítette egy nyilatkozattal, mely a dokumentum megértésére, elfogadására vonatkozik. Ezt minden olyan alkalmazottnak kötelezően alá kell írnia, akik a home office-t igénybe vennék. A formanyomtatványon két hétre előre lehet jelezni, hogy ki melyik napon szeretné a home office-t igénybe venni. Ezt, a megfelelő napra dátum beírással és egy szignóval kell jelezni. Az űrlaphoz egyébként papír alapon és online formában is hozzáférhetnek a dolgozók. A lehetőség bevezetése együtt jár a munkaköri leírások bővítésével, amelyben a home office szabályait, követelményeit, felelősségi köreit is rögzítik. Javaslatai között szerepelt egy olyan rendszer is, amihez a cégnél használt programon keresztül jelezhetik a dolgozók a szabadságra, home office-ra és egyéb távolmaradásra vonatkozó igényeiket. A szakember szerint a változtatások igencsak indokoltak voltak a vállalatánál. 

Fiatalok és idősek egyaránt szeretik

„Úgy látom, hogy a Covid-óta a magyar cégek is rájöttek, hogy nem az a lényeg, hogy 7-től 3-ig ott üljön bent egy munkavállaló, hanem sok helyen bevezették a havi, kéthavi, háromhavi időkeretet, ami azt jelenti egy 40 órás munkavállalónál, hogy ő osztja be az idejét. Ugyanis nem azon múlik a munka hatékonysága, hogy ő 8 és fél órát minden nap ül a székében és hazamegy, hanem egyik nap 6 órát, másik nap 9 órát, a harmadik nap megint 5 órát dolgozzon, ha neki úgy jobb és inkább határidőket, eredményt tűzzenek ki. Az pedig, hogy a dolgozó ezt hogyan osztja el, az legyen rábízva. Ez az anyukáknak – mint az én esetemben is – nagy biztonságot ad” – véli a Dóra. „Tudom azt, hogy ma ugyan egy hosszú napom lesz, de legalább reggel el tudom vinni a gyermekeket, mert a férjemnek éppen be kell menni korábban. Viszont azt is tudom, hogy akkor aznap én fél 5-ig, 5-ig bent tudok ülni, és el tudom végezni a munkámat. Másnap pedig fordítva” – illusztrálja a megoldást. A HR-szakember hozzáteszi: „én úgy látom, hogy ebben már fejlődtek a magyar cégek, engedtek a dolgozói igényeknek, és ezáltal az családanyák is, meg a családapák is sokkal nyugodtabban tudják elvégezni a munkájukat, és nem a határidő vagy a munkaidő fogja őket frusztrálni, mert ők rögzítik be azt.” 

Ő is így dolgozik egyébként, ami sokat segít a munkája elvégzésében. „Szerintem ez elsősorban inkább a fiatal szülőket érintette, de úgy látom, hogy most már az idősebb korosztály is él ezzel a lehetőséggel, amennyiben alkalma nyílik rá. Aki például 30 éve munkavállaló, ő máshogy szocializálódott, de ha a Covid miatt ő is megtapasztalta a rugalmas munkavégzés előnyeit, akkor sokan közülük utána is így dolgoznak, ha van rá lehetőség. Ott ugyanis akár lehet egy unoka, és ha idősebb munkavállalóként is tud rugalmas munkaidőben mozogni, akkor segíthet az unokájára vigyázni, ha például beteg. Egyre jobban hozzászokik a társadalom, ezekhez a foglalkoztatási formákhoz – nyilván, ahol van erre lehetőség – és ez jó megoldás” – vallja a szakember. 

Strausz-Bognár Dóra HR-esként egyébként a toborzást, a beléptetést, programszervezést, és számos más feladatot is ellát. Mivel cégénél munkagépeket, azok alkatrészeit, tartóvázait gyártják, a tavalyi év nekik is nagyon nehéz volt. Megszorításokat kellett bevezetni, csoportos létszámleépítés keretében a dolgozók 10%-ától meg kellett válniuk a nyáron, ami fájó döntés és nehéz lépés volt. Januártól azonban ismét kezdenek fellendülni a megrendelések, ennek következtében újra bővíti létszámát a cég, ami Dórának is komoly feladatokkal jár. „Most kétszer annyi munkatársat keresünk, mint ahányan elmentek, tehát folyamatos a toborzás január óta” – vázolja jelenlegi helyzetüket. De az általa kidolgozott és bevezetett rugalmas munkaidő az új belépőknek is segítség lehet. A toborzási tapasztalatai azonban sokszor igencsak vegyesek: „a jelöltek hozzáállása is sokat változott az évek alatt. Még ebben a helyzetben is van olyan, hogy megbeszéljük a részleteket, megegyezünk, és a jelölt nem jelenik meg, nem válaszol” – osztja meg tapasztalatait a HR-szakember.

Nem a fióknak írják

Gasparetz Beáta 2019-ben nyerte el a díjat „Jó gyakorlatos szakmai gyakorlatok” témában. „Megkérdeztem az SSC vállalatokat, és az ő beszállítóikkal végeztem a kutatást, hogy hogyan is nézne ki egy ideális szakmai gyakorlat. Mit vár el a vállalat és mit tud nyújtani, mit vár el az egyetem és a jogi környezet, és mit cserébe adni, illetve mit várnak el a hallgatók és ők mit tudnak nyújtani. Ebből a három komponensből szerettem volna egy olyan gyakorlatot kialakítani, ahol mind a három szereplő win-win szituációba tud kerülni” – mondta a HR Portálnak a 6 évvel ezelőtti díjazott. 

Beáta HR generalistaként dolgozik egy 260 fős német cégnél, a kutatását pedig egy szakmai gyakorlatosok elhelyezésével, illetve diákmunkával foglalkozó cég is felhasználta. Részben ez is az elismerés célja – mondta a HR Portálnak a Bittner-díjat odaítélő HSZOSZ elnöke, Dr. Poór József. „Hetedik éve ítéljük oda az egykor tragikusan fiatalon elhunyt kiváló pályatársunkról elnevezett díjat a legkiválóbb szakmai művet alkotó, alapszakon végző HR-es kollégáknak és azt látjuk, hogy a nyertesek valahogy a saját munkájukban később megpróbálták felhasználni a leírtakat. Vagy azért, mert úgy tervezték meg a munkájukat, hogy a dolgozatukban leírtakat meg lehessen valósítani – például a gyesen lévő Strausz-Bognár Dóra a rugalmas munkaidővel kapcsolatban – a saját életükben, vagy azért mer másoknak lehet hasznos a munkájuk. 

A HR végül is emberekről szól. Ugyanakkor sok helyen nem könnyű a szakdolgozatokban leírtakat bevezetni, mert a vezetőknek gyakran nincs ideje ezekkel foglalkozni. Mindezekkel együtt természetesen fontos kritérium a gyakorlatiasság mellet, hogy a dolgozat tudományos, szakmai szempontból is kiemelkedő legyen, ami egy húszas évei elején járó végzősnek nem egyszerű. Talán azért vannak többen olyanok a nyertesek között, akik munka, család mellett, későbbi életkorban diplomáztak, mert nekik már vannak olyan szakmai, családi tapasztalataik, amiket egy-egy ilyen dolgozatban kamatoztatni lehet” – fejtette ki az elnök. Azonban szerinte fontos, hogy a legfiatalabb végzősök is kedvet kapjanak és pályázzanak, „nagyon nehéz ugyanis a HR oktatásban, különösen BC szinten meggyőzni a hallgatókat, hogy a HR oktatás hosszú távú perspektívát ad, azért gondoltuk azt a Bittner Péter-díjjal kapcsolatban, hogy ez a díj talán plusz motivációt jelenthet a szakmai karrier megkezdéséhez” – tette hozzá Poór József.

Nyitókép: HSZOSZ