Kutatás: a nárcisztikus vezetők nagyobb eséllyel ellenzik a home office-t

A nárcisztikus vezetők nagyobb eséllyel ellenzik a home office-t

A The Conversation elemzésében Libby Sander, az ausztrál Bond University szervezeti pszichológia professzora mutatja be azt a friss tudományos kutatást, amely szerint a vezetők személyiségjegyei jelentősen befolyásolhatják a home office-ról alkotott véleményüket. Az írás a témában rendelkezésre álló legfontosabb nemzetközi kutatásokat is összegzi.

A tanulmányt a Pennsylvaniai Egyetem Wharton Schooljának három kutatója, Marissa Shandell, Courtney Elliott és Adam Grant készítette. A hat éven át zajló kutatás során több mint 1000 vállalatvezető, középvezető és első vonalbeli vezető adatait elemezték.

A kutatás három egymásra épülő vizsgálatból állt.

Az elsőben 259 Fortune 500-as vállalat vezérigazgatóját elemezték. A kutatók korábbi tudományos módszerek alapján olyan viselkedési jelekből következtettek a nárcizmusra, mint:

• a vezérigazgató fényképének hangsúlyossága az éves jelentésben,
• az aláírás mérete,
• valamint a második legjobban fizetett vezetőhöz viszonyított javadalmazása.

Ezt követően megvizsgálták ugyanazon vezetők nyilvános megszólalásait a távmunkáról.

A második kutatásban 359 vezető töltött ki személyiségteszteket, amelyek nemcsak a nárcizmust, hanem a machiavellizmust, a pszichopátiára utaló jegyeket, a hatalom- és státuszigényt, valamint a munkavállalókba vetett bizalmat is mérték.

A harmadik, kísérleti vizsgálatban 546 vezetőt véletlenszerűen két csoportra osztottak. Az egyik csoport előzetesen olyan sikeres vezetőkről olvasott, akiket magabiztos, önközpontú, saját ambícióikat mindenek fölé helyező vízionáriusokként mutattak be. Ezután ez a csoport érezhetően nagyobb ellenállást mutatott a távmunkával szemben.

A három vizsgálat közös eredménye szerint egyedül a nárcizmus jelezte előre következetesen a home office elutasítását. A kutatók szerint minél magasabbra értékelték önmagukat a vezetők, annál inkább vágytak hatalomra és státuszra, és annál inkább támogatták a teljes irodai visszatérést.

Világszerte egyre több cég rendeli vissza az alkalmazottakat

A járvány utáni években számos nagyvállalat szigorított a home office szabályain.

2023-ban Elon Musk élesen bírálta az otthoni munkát végző „laptopos osztályt”, tavaly pedig a JPMorgan vezérigazgatója, Jamie Dimon is szenvedélyes beszédben sürgette a teljes irodai visszatérést.

Az Egyesült Államokban már a vállalatok mintegy egyharmada kötelezővé tette az irodai munkát, ugyanakkor 2026 márciusában még mindig a dolgozók 22,6 százaléka dolgozott legalább részben távmunkában.

Nagy-Britanniában 2025 elején a munkavállalók 28 százaléka hibrid rendszerben dolgozott, Ausztráliában pedig 2025 augusztusában ez az arány elérte a 36 százalékot. Victoria államban ráadásul 2026 szeptemberétől törvény biztosítja, hogy azok, akik munkájuk jellegéből adódóan otthonról is dolgozhatnak, heti két nap home office-ra jogosultak legyenek.

A kutatások szerint a hibrid munkavégzés lehet az arany középút

A The Conversation összegzése szerint ugyan vannak jogos érvek az irodai jelenlét mellett – például az együttműködés vagy a személyes kapcsolatok erősítése –, a tudományos bizonyítékok összességében a hibrid munkavégzést támogatják.

Egy randomizált kínai kutatás például azt találta, hogy a heti három irodai és két otthoni munkanap mellett nem csökkent a termelékenység, miközben nőtt a dolgozók elégedettsége, javult a munka–magánélet egyensúlya, és 33 százalékkal kisebb volt a felmondás valószínűsége.

Egy 2024-es amerikai vizsgálat szerint a kötelező irodai visszatérést elrendelő nagyvállalatok pénzügyi teljesítménye nem javult érdemben, ugyanakkor romlott a dolgozók elégedettsége.

Egy 2025-ben, 26 ezer munkavállaló bevonásával készült nemzetközi felmérésben a válaszadók 70 százaléka fontosnak nevezte a munkavégzés helyének rugalmasságát. A munka és a magánélet egyensúlya pedig először előzte meg a fizetést mint legfontosabb motivációs tényezőt.

Emellett egy 108 kutatást összegző metaanalízis arra jutott, hogy a távmunkának kedvező hatása van a munkával való elégedettségre, a szervezeti elkötelezettségre, a vezetői teljesítményértékelésekre és a fluktuáció csökkentésére is.

A heti 2-3 irodai nap tűnik a legjobb kompromisszumnak

A rendelkezésre álló kutatások alapján a szakértők szerint a heti két-három irodai napot biztosító hibrid munkarend kínálja a legjobb egyensúlyt a szervezetek és a munkavállalók érdekei között. A friss kutatás ugyanakkor arra is rámutat: amikor egy vezető a home office ellen érvel, annak hátterében nem mindig kizárólag üzleti vagy szervezeti szempontok állhatnak, hanem a vezető személyisége is szerepet játszhat. 

A legjobb vezetők néha a legrosszabb emberek? A nárcizmus rejtett ára

- olvassa el korábbi cikkünket! 

kép: magnific