Kinek jó egyáltalán, hogy munka után sötét van? – Így nyerhetnénk plusz világos estéket

Az év jelentős részében a munkavállalók szinte teljesen el vannak zárva a természetes napfénytől: az irodából kintlépve már a sötét és a hideg fogadja őket. A GMT+2 időzónát Magyarországnak! kezdeményezés keretében megjelent elemzés szerint ez a megszokott rutin nem törvényszerűség, hanem egy elavult időzóna-döntés következménye. A kezdeményezés rámutat:

az időzónánk áthangolásával a társadalom évi 2,5 hónapnyi plusz világos esti órát nyerhetne.

A tények: Rossz ritmusban élünk és dolgozunk

A KSH időmérleg-kutatásának adatai alapján a magyar lakosság döntő többsége reggel 6:00 és este 22:00 között van ébren. A jelenlegi alap időzónánkban (GMT+1) azonban a természetes napfény jelentős része kora reggel elvész – akkor világosodik, amikor a többség még alszik.

Ez az eltolódás közvetlenül rontja az életminőséget, hiszen az aktív szabadidő zöme az esti órákra esik, amikor a Nap már rég lement.

Kinek „jó” a korai sötétedés, és kinek nem?

A munka utáni sötétség senkinek sem kellemes, mégis vannak szektorok és élethelyzetek, ahol a kora reggeli világos kényelmesebb:

• Akiknek előnyös a kora reggeli fény: A szabadtéren dolgozók (építőipar, mezőgazdaság, útfelújítások) és a kora hajnali logisztikában vagy gyártásban résztvevők számára biztonságosabb és kényelmesebb, ha korán világosodik.

• Akiknek hátrányos: A megszokott irodai vagy váltott műszakban dolgozók túlnyomó többsége, akik a sötétben hazajárás miatt teljesen lemerülnek, és elveszítik a munka utáni feltöltődés lehetőségét.

• A nyertes szektorok: A korai sötétedés leginkább a beltéri szórakoztatásnak (streaming szolgáltatók, tévécsatornák, mozik) kedvez, hiszen a munkavállalók a négy fal közé szorulnak.

Munkavállalói jóllét: a fény árt a kiégésnek? 

A munka utáni világos órák közvetlenül összefüggenek a szabadtéri sportolással, az aktív kikapcsolódással és a családdal töltött minőségi idővel. Amikor a dolgozó világosban ér haza, a szervezete több D-vitamint és szerotonint termel. Ezzel szemben a sötétben való hazagyaloglás vagy dugóban ülés drasztikusan fokozza a téli depressziót és a munkahelyi kiégést.

A cégeknek sem érdekük, hogy a dolgozóik szürkeségben éljenek. A kutatások és a HR-tapasztalatok azt mutatják, hogy egy kipihentebb, természetes napfényhez rendszeresen hozzájutó munkavállaló:

1. Ritkábban betegszik meg (erősebb immunrendszer),

2. Kiegyensúlyozottabb a hangulata (kevesebb munkahelyi konfliktus),

3. Magasabb a teljesítménye és a fókuszáltsága a munkaidőben.

Mi lehet a megoldás?

A helyzet rendezésére több lehetőség is létezik:

1.  Időzóna-váltás (Kelet-európai időzóna – GMT+2): A tanulmány javaslata alapján Magyarországnak át kellene térnie az egygyel keletebbi időzónára. Ha az óraigazítás megmarad, a nyári GMT+3-as időre váltva évi 2,5 hónap plusz világos estét nyernénk. Ha az unió eltörli az óraállítást, az állandó nyári időszámítás (UTC+2) jelentene jelentős plusz esti napfényt a jelenlegi téli időhöz képest.

2. A döntés ára (téli reggelek): Fontos látni a kompromisszumot is: állandó nyári időszámítás vagy GMT+2 esetén decemberben a Nap csak 8:30 körül kelne fel, így az iskolába és munkába járás kora reggel sötétben történne.

3. HR-es megoldások (Rugalmas munkaidő): Állami szintű döntésig a munkáltatók is sokat tehetnek: a téli időszakban bevezetett törzsidős (core hours) munkarend, a korábbi kezdési lehetőség vagy a hosszabb, napfényes ebédidői szünet biztosítása segíthet a dolgozóknak elcsípni a nappali fényt.

Kép forrása: magnific