Így készül a jövő HR-se: mesterséges intelligencia és emberi oldal

Elindult a 2026-27-es tanév a felsőoktatásban. Milyen újdonságokkal indítják a mostani tanévet?
- A METU HR tanszékén alapvető elvünk, hogy a jövő HR-es generációját nem a tegnap vagy a ma, hanem a holnap elvárásaira kell felkészítenünk. Ezt a változáskövetést rendszerszinten építettük be a működésünkbe. Működik nálunk egy 15 fős szakmai tanácsadó testület, amely elismert hazai HR-vezetőkből áll. Velük folyamatosan konzultálunk a piaci igényekről, és a tőlük kapott visszajelzések alapján rendszeresen átvilágítjuk, szükség esetén frissítjük a mintatanterveket és az egyes tantárgyak tematikáját. 

Az idei tanévben a legnagyobb hangsúlyt a technológia és a humán tényező integrációjára helyezzük: a hallgatóknak nemcsak elméleti tudást, hanem azonnal bevethető, gyakorlati szemléletet és jövőkompetenciákat kell kapniuk.

A technológiai innovációk közül a mesterséges intelligencia robbant be a leginkább a munka világába. Miként jelenik meg az AI a képzés mindennapjaiban?

- A mesterséges intelligencia már a teljes képzési programunkat átszövő eszköz és szemléletmód. Nemcsak a klasszikus HR-informatika tárgyainkat szerveztük át az AI és az adatvezérelt HR köré, hanem szinte minden szakmai tárgyba és oktatásmódszertani elembe beépítettük. A hallgatók feladatmegoldásai, esettanulmányai során elvárás és lehetőség is az AI-eszközök használata. Ugyanakkor kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a technológia térnyerésével párhuzamosan az emberi oldalt is erősítsük. A képzésben nagy hangsúlyt kapnak a soft skill-fejlesztő tréningek, hiszen a jövő HR-esének nemcsak az AI használatát kell ismernie, hanem azt is értenie kell, miként alakítja át mindez a szervezeti kultúrát, az együttműködést vagy a vezetői döntéshozatalt.

Az elméleti alapok mellett a HR-ben kiemelten fontos a gyakorlat. Milyen szakirányokon mélyülhetnek el a hallgatók, és hogyan vonják be a piaci szereplőket az oktatásba?

Az alapképzésünkön három fő szakirányt kínálunk, amelyek a piac legégetőbb területeire fókuszálnak: aHR digitalizáció, amely az adatvezérelt működést, a folyamatkezelést és a kontrollingot fedi le; a Learning and Development, amely a képzés-fejlesztés kortárs megközelítéseit mutatja be; valamint a HR branding, amely az employer branding, a munkavállalói élményút és a karrierút-menedzsment köré épül. Bár ezek elkülönülő területek, az AI és a projektmenedzsment mindháromban közös metszetként jelenik meg. A tantermi kereteket tágítva rendszeresen hívunk be aktív piaci szakembereket, HR-vezetőket és tanácsadókat. Számos kurzust komplett egészében elismert gyakorlati szakemberek tartanak – például egy munkavállalói élményútról szóló modult egy gyakorló employer branding specialistára bízunk. Ezáltal a hallgatók nemcsak naprakész tudást kapnak, hanem közvetlen rálátást a szakmai karrierutakra és az elvárt attitűdre is.

Milyen hallgatói bázisra épít ma a HR képzés? Milyen motivációkkal érkeznek az elsőévesek és a mesterképzésre jelentkezők?

Egy évfolyamban közel 200-an tanulnak nálunk HR-t. Nagyon változatos a hallgatói összetételünk. A hét féléves alapképzésünkre, nappali tagozaton sokan érkeznek úgy, hogy erős bennük a szervezési kedv, a társas készségek iránti nyitottság, és egy széles körű elhelyezkedési lehetőséget biztosító, multidiszciplináris szakmát keresnek. A levelező képzésben résztvevők döntő többsége már a munkaerőpiacon dolgozik, ők céltudatosan a diploma megszerzéséért vagy a gyorsabb előrelépésért tanulnak. 

A négy féléves HR tanácsadó mesterképzésünkön pedig különösen izgalmas a kép: itt nagyjából 40%-ot képviselnek azok, akik már HR alapképzettséggel rendelkeznek és mélyíteni szeretnék a tudásukat, míg60%-ban karrierváltók érkeznek hozzánk. Utóbbiak között szociológusok, pedagógusok, andragógusok vagy éppen a versenyszférába visszatérni kívánó kismamák találhatók. 

Mennyire keresettek a frissen végzett HR-esek a munkaerőpiacon, és milyen karrierutak nyílnak meg előttük?

A tapasztalataink és a visszajelzések alapján a HR területén belépő és munkatársi szinten folyamatos a kereslet. A nappali tagozatos hallgatóink jelentős részemár a második vagy harmadik évfolyam során elhelyezkedik szakmai diákmunkában vagy junior pozícióban, így a diploma megszerzésének pillanatában gyakran már releváns munkatapasztalattal és főállású ajánlattal rendelkeznek. A mesterképzésen tanuló karrierváltók körében is magas a sikeres váltások aránya. Ebben kulcsszerepet játszik az általunk épített edukációs ökoszisztéma, amely szoros kapcsolatot teremt az egyetem, a hallgatók és a vállalati partnerek között. A hozzánk érkező vállalati megkeresések, szakmai gyakorlati helyek és networking események révén a hallgatók közvetlenül integrálódnak a szakmai közösségbe, legyen szó tanácsadó cégekről vagy nagyvállalati HR szervezetekről.

Mit tanácsolna az idén kezdő HR-hallgatóknak a tanév első napjain, hogyan álljanak hozzá az előttük álló évekhez?

Egyetlen kulcsfogalmat emelnék ki: legyenek jelen. Ez nemcsak a fizikai jelenlétet jelenti az órákon, hanem az aktív szellemi és érzelmi bevonódást is. Az egyetemi évek alatt rengeteg kapu és lehetőség nyílik meg, de ezekkel élni is kell. Ne akarjuk a legkisebb erőfeszítéssel megúszni a tanulmányokat. Aki az első naptól kezdve nyitottsággal, kíváncsisággal áll a feladatokhoz, és tudatosan építi a kapcsolatait mind a szaktársaival, mind az oktatóival és a vendégelőadókkal, az a képzés végére nemcsak egy diplomát kap a kezébe, hanem egy működő szakmai hálózatot és egy magabiztos szakmai identitást is. A karrierépítés már az első tanítási napon elkezdődik.

A nyitóképen Dr. Szabó Szilvia