Út a munkához: csak a foglalkoztatási statisztikák javítását szolgálja?
A II. negyedévben országszerte elkészültek az önkormányzati közfoglalkoztatási tervek, több helyen megkezdődött a segélyezettek foglalkoztatása. A tapasztalatok vegyesek. A fogadó intézmények szerint a közvetített munkavállalók többsége nincs felkészülve az adott feladat önálló elvégzésére. A beilleszkedési problémákon túl sokan azért szakítják meg a munkavégzést már az első hetekben, mert a megerőltető fizikai munka sokkal több energiát igényel, mint az otthoni életmód, vagy éppen a feketemunka jobban jövedelmező perspektívát nyújt. Felvetődik, hogy ez a program leginkább a foglalkoztatási statisztikák javítását szolgálja.
...és akik nem
A törvény szigorú feltételei szerint csak azok maradhatnak szociális segélyezett státuszban, akik egészségkárosodottak, 55 év felettiek, vagy akiknek gyermeke vagy a gondozására bízott hozzátartozója számára nem biztosított a napközbeni ellátás.
A "nem foglalkoztathatók" második csoportját azok alkotják, akik nem is akarnak dolgozni. A továbbiakban ők nem lennének jogosultak szociális ellátásra, ám életvitelük, agresszivitásuk miatt az önkormányzatok, különösen vidéken, ahol csak tehetik, kerülik a konfliktushelyzetek kialakulását és továbbra is folyósítják a korábban alanyi jogon járó juttatást. Így a program potenciális "kedvezményezettjei", a társadalmi együttélésre alkalmatlan, deviáns életvitelű népcsoport tagjai maradnak továbbra is segélyezett státuszban.
Vitatott azoknak a helyzete, akik korábban elveszítették a jogosultságukat a szociális segélyre, például azért, mert a munkaügyi felügyelőség éber munkatársai alkalmi munkavállaláson kapták őket. Bár rendszeres jövedelmük azóta sincs, és alkalmi bevételeik nem mindig érik el a minimálbér nettó összegét, ők általában nem folyamodnak újra segélyért, kikerülnek a rendszerből.
Képzésre kötelezettek azok a 35 év alattiak, akik nem végezték el a 8 általánost, számukra az önkormányzatok munkavégzés helyett képzési lehetőséget kötelesek biztosítani. Sokan közülük szívesebben dolgoznának.
A betölthető munkakörök
A közfoglalkoztatási munkaköröket úgy kell meghatározni, hogy azok a programban résztvevők iskolai végzettségéhez igazodjanak. A leggyakoribb tervezett munkakörök:
Legnagyobb arányban a szakképzettséget nem igénylő, alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörökbe keresnek közfoglalkoztatottakat. A munka díjazása a mindenkori minimálbér összegével egyezik meg. A szakképzettek és a felsőfokú végzettségűek tíz-tizenötezer forinttal kapnak magasabb bruttó bért, mint a képzettséggel nem rendelkezők.
Vegyes tapasztalatok
Gyakran előfordul, hogy a közfoglalkoztatási program idejére a munkavégzéshez szükséges eszközök nem állnak rendelkezésre, az önkormányzat nem tudja ezeket biztosítani. Bár ebben az esetben az önkormányzatnak lehetősége van vissza nem térítendő támogatás igénylésére az eszközök beszerzésére, a pályázatok elbírálása hosszadalmas. Hitelből természetesen beszerezhetnék a szükséges munkaeszközöket, azonban a legtöbb önkormányzat eladósodottsága miatt erre nem kerül sor.
A fogadó intézmények - az önkormányzat, valamint az önkormányzat kezelésében lévő intézmények - tapasztalatai szerint a közvetített munkavállalók többsége nincs felkészülve az adott feladat önálló elvégzésére A munkavállalók integrálása hosszú heteket is igénybe vehet, sokan azonban néhány nap után orvosi igazolást hoznak átmeneti keresőképtelenségük igazolására. A beilleszkedési problémákon túl leginkább valamilyen jobban jövedelmező feketemunka áll a háttérben.
Sokan azért szakítják meg a munkavégzést már az első hetekben, mert a megerőltető fizikai munka sokkal több energiát igényel, mint az otthoni életmód. A televízió előtt töltött órákhoz elegendő a chips és a kóla (vagy sör), a munkához azonban más összetételű étrend szükséges. A munkavállalónak egyszerűen nincs lehetősége több élelmiszer megvásárlására és elfogyasztására, hogy megnövekedett energiaszükségletüket biztosítsák. Az első fizetés után pedig gyakran tapasztalják, hogy a munkavégzés jelentős többletkiadásokhoz vezet, munkaképességük fenntartását a minimálbér éppen csak fedezi - vagy nem.
Ahol állandó alkalmazottak és a programban résztvevők dolgoznak együtt, időnként tapasztalható a "csicskáztatás". Az irodai kisegítő munka gyakran portörlést, hamutartók és szemetes kosarak kiürítését jelenti, iratcsomók átvitelét egyik helyiségből a másikba, napközbeni kávéfőzést, bevásárlást. Ezeket a feladatokat nem ritkán az állandó alkalmazottaknál magasabb iskolai végzettségűek látják el.
A program célja az, hogy a közfoglalkoztatásban részt vevők - akár hosszú, inaktív évek után is - megfelelő munkatapasztalatokat szerezzenek, és így nagyobb eséllyel jussanak tartós foglalkoztatási lehetőséghez a munkaerőpiacon. Erre leginkább azoknak a pályakezdő, legalább középfokú végzettségű fiataloknak van esélyük, akik olyan fogadóintézményhez kerülnek, ahol üresedés várható, és a felvételnél jobb eséllyel indulhatnak, mint az ismeretlen pályázók. Azok lesznek a szerencsés kiválasztottak, akik a közfoglalkoztatás hónapjai után közalkalmazott vagy köztisztviselő státuszba kerülnek az önkormányzatnál vagy valamelyik önkormányzati fenntartású intézménynél.
A munkaerőpiac valós igényeit azonban a legkevésbé sem befolyásolja, hányan és mennyire eredményesen vesznek részt a közfoglalkoztatási programokban. Bár a hazai vállalkozók jelezték, hogy hasonló feltételekkel ők is szívesen alkalmaznának közfoglalkoztatottakat vagy "bérelnének" közmunkásokat az önkormányzatoktól, ez valójában a munkáltatói járulékterhek áthárításának szándékát jelenti. Mindez azonban nehezen megoldható versenyjogi problémákat is felvet. Nyilvánvalóan azok a vállalkozások, amelyek közfoglalkoztatottakat állítanának munkába, versenyelőnybe kerülnének azokkal szemben, akik saját alkalmazottakat foglalkoztatnak, ami viszont számos visszaéléshez és további elbocsátásokhoz vezetne.
A kormányzati gazdaságpolitika csődje, amiért hét év alatt még mindig nem értették meg: a "multik" nem jönnek Magyarországra azért, hogy munkahelyeket teremtsenek, legalábbis nem annyit, amennyi a foglalkoztatási helyzetet érdemben javítaná. Az "olcsó munkaerő" nem elég a versenyképesség növeléséhez, viszont nagymértékben hozzájárult a lakosság elszegényedéséhez és a munkavállalók egészségi állapotának romlásához.
Segély - munka - segély
Mivel a programban jóval kevesebben vesznek részt, mint ahogy előzetesen kalkuláltak az önkormányzatok, lehetőség van arra, hogy azoknak, akik folyamatosan dolgoznak, meghosszabbítsák a közfoglalkoztatott státuszát. Ez azonban nem jelent megoldást hosszabb távon, hiszen a résztvevők nem kerülnek vissza az elsődleges munkaerőpiacra.
A jelenlegi gyakorlat leginkább egy új munkavállalói kaszt kialakulását idézi elő. Olyan emberekét, akik évente néhány hónapra kiszakadnak a segélyezett életmódból, majd amikor az önkormányzat pénze elfogy, munkatapasztalatokkal gazdagodva vissza is térnek oda. Tehát annak ellenére, hogy a program úgy lett meghirdetve: "segély helyett munka", a segélyezési rendszerbe visszatérők mégis azt tapasztalják majd, hogy jól megdolgoztak azért, hogy továbbra is segélyezettek lehessenek. Lehet, hogy a társadalom egyes tagjainak igazságérzetét ez a megoldás kielégíti, a rendszer haszonélvezői mégis azok a segélyezettek maradnak, akik továbbra is megkapják a járandóságukat, annak ellenére, hogy egyetlen napot sem dolgoztak, holott a munkától való távolmaradást egészségi állapotuk egyáltalán nem teszi indokolttá.
Ez a program leginkább a foglalkoztatási statisztikák javítását szolgálja, valós segítséget a valóban dolgozni akaró, tartósan munkanélküliek számára nem jelent.
- 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
Ismerje meg a BNO kód jelentőségét az egészségügyi diagnózisok és adókedvezmények szempontjából. Használja ki a betegszabadság kalkulátor... Teljes cikk
A közszolgálati tisztségviselők életében az illetményalap és a szabadságrendszere kiemelt jelentőséggel bír. A 2024-es minimálbér-emelkedés... Teljes cikk
Lemaradunk a visegrádi országoktól, vagy épp az élre törünk? Tényleg megelőzött minket Románia? Május 1-én uniós csatlakozásunk 20.... Teljes cikk
- Tudjon meg többet a munkahelyi elszámolásokról egy pillanat alatt! 2 hete
- Így áll az EU-tagállamok munkanélküliségi rátája 2024 márciusában 2 hete
- A munkanélküliségi ráta alakulása Magyarországon (2021. március-2024. március) 3 hete
- Megérkeztek a KSH adatai: emelkedett a munkanélküliségi ráta 3 hete
- Jobban aggódnak a munkájukért a magyar dolgozók, mint tavaly év végén 3 hete
- A tartós álláskeresők elhelyezkedését segítő inkubátor program indul 4 hete
- Nagy Márton: a munkanélküliség emelkedése átmeneti 1 hónapja
- A vártnál jobban csökkent az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban 1 hónapja
- Szinte nincs munkanélküli ebben az európai fővárosban 1 hónapja
- Így alakult a munkanélküliség az EU-ban és az euróövezetben 2 hónapja
- Nyilvántartott álláskeresők száma Magyarországon - valóban rekord alacsony a legfrissebb adat? 2 hónapja