Korszerűsítik az oktatás és tudásmegosztás eszközrendszerét

Az Innovatív HR megoldások programsorozat második rendezvénye az elsőhöz képest kétszeresére nőtt közönség előtt zajlott. Inspiratív előadásai és vitái hozzájárulnak az egyetemen folyó oktatási munka színvonalának, gyakorlatiasságának növeléséhez és a szakmai kapcsolatok erősítéséhez, mondta el Dr. Schottner Krisztina a Milton Friedman Egyetem rektorhelyettese. A „digitális egyetemmé” válás egyik mérföldköve a korszerű technológiai megoldások alkalmazása az előadásokon. A Toborzás, kiválasztás, HR branding XXI. századi módra című rendezvényen például mobil alkalmazás segítségével lehetővé tették a közönség számára, hogy már az előadás közben online feltegyék a kérdéseiket, és azokra választ kapjanak az előadótól. Ugyanezzel az alkalmazással Takács József villám közvélemény kutatást is tudott tartani az előadásához kapcsolódóan. „Ha állást keresel milyen „platformon” indulsz el? kérdésre a jelen lévők 64 %-a az álláskereső portálok (profession, monster, stb.), 54%-a az ismerőseim, 42 %-a a LinkedIn és 33 %-a a Facebook válaszokat jelölték meg a telefonjuk segítségével (egyszerre több válasz megjelölésére is lehetőség volt).

A HSZOSZ számára fontos az egyetemekkel és a gyakorló HR szakemberekkel folyó együttműködés a szakma fejlesztése és a tudás-, valamint tapasztalat megosztás elősegítése érdekében, hangsúlyozta Dr. Poór József, egyetemi tanár a HSZOSZ elnöke köszöntőjében. Ezt a célt szolgálta egyebek mellett a HR Innovátor Díj megalapítása 2015-ben, és a HSZOSZ HR Tudástár kialakítása is, amely hamarosan elérhető lesz a nagyközönség számára a Szövetség honlapján. Az Innovatív HR megoldások rendezvénysorozattal kéthavonkénti rendszeres találkozási lehetőséget kívánnak biztosítani a gyakorló HR szakemberek, egyetemi oktatók és hallgatók számára. A programok amellett, hogy magas színvonalú előadásokat, korszerű megoldásokat vonultatnak fel, izgalmas szakmai eszmecserék kialakulását teszik lehetővé. A Toborzás, kiválasztás, HR branding XXI. századi módra című rendezvény záró eseménye a World Cafe volt a nap kérdéseiről, ahol az előadók az általuk javasolt kérdést vitatták meg a közönséggel.

A HR szakemberek éhesek a jóhangulatú szakmai beszélgetésekre

Takács József World Cafe asztalánál arra a kérdésre keresték a választ a vita résztvevői, hogy: „Mit várunk el egy toborzási szakembertől?” Elengedhetetlen, hogy a toborzási szakember tisztában legyen a számára releváns piac sajátosságaival, elvárásaival és ennek megfelelően alakítsa ki a toborzási stratégiát, válasszon csatornákat, eszközöket és határozza meg a felvétel elemeit. Fontos, hogy az adott pozíciót jó értelemben „eladja” a toborzási szakember és ne zsákbamacskát áruljon. Kiemelkedően fontos a vállalat megítélése szempontjából a jelölti kapcsolattartás, ügyfélápolás és a megfelelő visszajelzés. A munkavállalói élményt nagyban meghatározza az út, ahogyan eljut hozzánk egy új kolléga.

Kőnig Erika, az „X és Alfa beszélgetnek. Kinél lesz paradigmaváltás?” kérdésével a generáció menedzsment témakörét hozta be a beszélgetésbe. A vitázók egyetértettek abban, hogy a korábbi gyakorlatokhoz képest ma más megoldások szükségesek a vállalati kommunikáció, együttműködés, beillesztés területén. Nem kérdés, hogy bármilyen generációhoz is tartozunk, a munkahelyeken egymásra vagyunk utalva. Csak a kölcsönös tudásmegosztás és egymás értékeinek, eredményeinek elismerése révén juthatunk el a közös szervezeti célok eléréséhez. Bátran támaszkodhatunk a mentorálás rendszerére vagy a példaképek állítására, mert megmozgatják a munkavállalók érzelmeit és kézzelfoghatóvá teszik a vállalati értékeket.

Szabó Katalin és kollégája Mónos Balázs asztalánál „A kiválasztási eszköz 'jóságának' mérőszáma(i). A sikeresség vagy a hatékonyság fontosabb?” kérdéssel foglalkoztak. Legelőször a kérdésfelvetést pontosították a vita résztvevői: A sikeresség kulcsa az eredményesség és hatékonyság. Azaz akkor jó egy eszköz, ha eredményesebb embereket kisebb ráfordítással tudunk megtalálni segítségével. Ennek kimutatása viszont nagyon nehéz, hiszen kevés cégnél működtetnek olyan rendszert, ami olyan mérőszámokat biztosít a folyamatról, amelyek alapját képezhetik az objektív, adatalapú visszamérésnek.

Bene Gábornál a „Mi alapján választanánk ki a munkatársakat, ha nem lenne az önéletrajz?” problémakörét feszegették. Kiderült, hogy annyira hozzászoktunk az önéletrajzokhoz, hogy anélkül el sem tudjuk képzelni a kiválasztást. Tesszük ezt annak ellenére, hogy kutatások igazolják, hogy a korábbi tapasztalat és a jövőbeli teljesítmény között nagyon alacsony a korreláció. Ennél sokkal jobb beválást lehet elérni, ha a kiválasztást képesség- és motivációt mérő eszközökre alapozzuk.

Figyeljünk a korszakváltó jelenségekre

A tecnhológiai újdonságok gyökeresen átalakítják az életünket és soha nem tapasztalt bizonytalanságot hoznak. Dr. Hárskuti János MFE Humán Erőforrás és Menedzsment tanszék tanszékvezetője egy könyvajánlóval helyezte kontextusba a nap témáit. Az együtt gondolkodásra inspiráló könyv Yuval Noah Harari 21 lecke a 21.századra című műve, amely idén jelent meg magyarul. Az előadó többek között kiemelte, hogy a robotika és a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű alkalmazásának egyik következménye lehet a strukturális munkanélküliség. Számtalan, automatizálható munkakör megszűnésére számíthatunk, és egyre nagyobb igény jelentkezhet a magasan kvalifikált munkakörökre. Szintén rendkívül komplex kérdés, hogy miként kezeljük (és kezelik mások) az informatikai eszközök alkalmazása révén keletkező adatokat. Hogyan viszonyuljunk ahhoz a jelenséghez, hogy gépek dönthetnek rólunk nélkülünk, például egészségügyi kezelések, választási folyamatok terén? Hogyan segíti az életünket és korlátozza a szabadságunkat a korlátlan kapcsolódás lehetősége a technológiák használatával? Foglalkoznunk kell ezekkel a kérdésekkel, mert a jövő kihívásai közelebb vannak, mint gondoljuk.

Frajna Piller Annamária
HSZOSZ elnökségi tag
HR szakértő, interim HR menedzser


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Toborzás, kiválasztás, HR branding XXI. századi módra
2. oldal - Korszerűsítik az oktatás és tudásmegosztás eszközrendszerét