Munkaruha-design: a 80-90-es években ragadtunk
Kevés megrendelést kapnak a magyar tervezők ez derült ki az első Munkaruha Design Pályázaton, amelyet a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület kezdeményezett. A hazai cégeknél inkább csak reklámfelületként tekintenek az öltözékre, nem jellemző, hogy igényes munkaruhát terveztetnének a dolgozóknak, pedig a tervezők kreativitásának nem szabnak gátat a formaruha követelményei.
Munkaruha témában a 80-90-es években ragadtunk. Nagy izgalmat nem hoz, amikor a multik a saját elképzeléseiket hozzák, itt nincs helye a hazai kreativitásnak, de ez búvópatakként fel-feltör, például az éttermi módiban, 3-4 féle kötényszínben pompázó pincérekkel felvonultatva a kívánt arculati elemeket. Ilyen például a Bagatell étterem. A nagyvállalatok köréből a Henkel, a Porsche Hungária és a Fővárosi Csatornázási Művek nevét emlegette egy szakmabeli,-----– elismerve, hogy akad jó példa is, de azért azon gondolkodni kell.
A kkv-k kevés energiát fordítanak erre, biztos, mert nem dúskálnak a javakban, bár a munkaruha terveztetés is addig úri mulatság, amíg rá nem kérdezünk arra, mennyibe kerül az egész. Megtudtuk, hogy tíz fő részére ötvenezer forint tervezői díjért lehet egyéni designt rendelni. Az irodai formaruha, amiben van ing, nadrág, öltöny, 12 ezer forint per fő, a munkásruha (melles nadrág, kabát) kétezerrel olcsóbban kihozható. Persze a munkavédelmi cipőt, a piszkos munkákhoz való pólókat és a váltás ruhákat is számolni kell, de jó minőségű anyagokból mindez nem olyan horribilis összeg, tíz főnél váltásruhákkal 300-400 ezer forint az egyéni arculat ára.
Nem csak reklámfelület
Csík Orsolyát tervezőként nem kereste fel egyetlen cég sem, viszont dolgozott egy szabóságban, ahol a formaruha készítéssel is foglalkoztak. Ez ingek, blúzok és formaruha-kiegészítők 10-20 darabos gyártását és beszerzését jelentette a meglévő arculati elemek elhelyezésével a blúzon, kendőn, nyakkendőn, névkitűzőn. A legtöbb megrendelő érthető módon a lehető legkevesebbet szeretné erre költeni, de azért akadtak üdítő kivételek is, azonban szóba sem került, hogy a logó elhelyezésén túl esetleg többet is ki lehet fejezni az öltözékkel.
Az, hogy a szabásvonal, a sziluett, az öltözék egésze is nagyon kifejező, és nem pusztán a logó közvetítheti a cég által kommunikálni kívánt értékeket - illetve hogy ruha esetleg funkciójában is jobban eleget tud tenni a kívánalmaknak, ha valaki ennek utánajár - a legkevésbé sem egyértelmű. Csík Orsolya szerint, ha a megrendelő szeretne is mást, többet, mint egy "rendes" ing, akkor is legfeljebb az internetről-inspirált "extra" fazonok közül válogat, és nem az a kiindulás, hogy neki illetve a cég marketingkommunikációjának mire van szüksége. Ez azon a ponton érthető, hogy aki nem szakmabeli, nehezen tudja elképzelni a végterméket divat- vagy gyártmányrajzok alapján, sokkal szemléletesebb egy fotó a késztermékről, és így a megrendelőnek lehet elképzelése, mire költi a pénzét.
Ha valaki mégis szeretne olyan öltözéket, ami minden tekintetben professzionális megjelenést kölcsönöz alkalmazottainak, akkor Csík Orsolya tervező azt javasolja, ne sajnálja az időt és energiát, minél több szóval mondja el egy tervezőnek, milyen benyomást szeretne kelteni ügyfeleiben, mi az, amire gondolt, fotókról, rajzokról beszélgetve. Nincs szó arról, hogy a tervező kreativitásának gátat szabnak a formaruha követelményei, éppen ellenkezőleg: a minden szempontot figyelembe vevő optimális egyensúly kialakítása a cél, és kézenfekvőbbek a megoldások, ha több támpont áll rendelkezésre. Nagyon inspiráló, hogy kézzel fogható értelme van annak, amit csinál az ember ------– fogalmazott Csík Orsolya.
Sok megrendelő ráadásul elsősorban kihasználatlan reklámfelületet lát a formaruhában, és ezért dönt beszerzése mellett -----–- mondta el Csík Orsolya-----–, így minél több, nagyobb logót szeretne elhelyezni a ruhán, ami előbb lesz kissé bohókás látvány, mint bármi más. A Magyarországon készült formaruhák többségéről elmondható, hogy kimerül a kiegészítőkben és elütő színnel gallérra, zsebre hímzett logókban, miközben egyedibb darabokat elkészíttetni sem feltétlenül drágább, és funkcionális illetve kényelmi szempontoknak is jobban megfelelnek. Ilyen gyakorlatban nincs mindenképpen szükség a tervező munkájára, és arculatra, funkcióra szabott végeredmény sem képzelhető el - -----– fejtette ki a tervező.
Fejleszthető az öltözködési kultúra
Lakatosné Győri Katalin, a pályázatot kezdeményező Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület (TMTE) ügyvezető főtitkára szerint az egyesület célkitűzése találkozott a munkaruha termékcsoporthoz kapcsolódó hazai vállalkozások igényével. A kiírásban célként fogalmazták meg az új ötletek, új szempontok érvényre juttatását az arculati munka- és formaruhák tervezésében és egyben a munkahelyi öltözködési kultúra fejlesztését. A TMTE együttműködött a tervezéssel foglalkozó professzionális divattervezőkkel, a szakoktatási intézmények hallgatóival és az alapanyag-, kellékforgalmazókkal, konfekcionáló vállalkozásokkal.
Az elkészült tervek alapján kiválasztott hat tervező pályaművei egy hosszabb távú cél kezdeti eredményének tekinthetőek, hiszen a funkcionálisan megfelelő munkaruházat létrehozásához több tapasztalatra, kutatómunkára és szakmai ismeretre van szükség. A pályázat rendszeres kiírása és a szakmai együttműködés koordinálása a tervezők és gyártók között segítheti a vállalkozások versenyképességét és az iparág presztízsének javítását is ----– fejtette ki Lakatosné Győri Katalin.
- 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
Nem volt veszélyes anyag a levegőben a komáromi akkumulátorgyár területén. Március 31-én fejfájásos panaszok miatt nyolc alkalmazottat kórházba... Teljes cikk
Új struktúrával, modernebb megjelenéssel érhető el a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatás-felügyeleti és munkavédelmi... Teljes cikk
A kormány megvédi a magyar munkahelyeket, ezért kiemelten kezeli a foglalkoztatáshoz kapcsolódó szabálytalanságok megelőzését is - hangsúlyozta... Teljes cikk
- Mi varrható wellsoft anyagból? Mit érdemes tudni róla? 7 hónapja
- Vajon létezik divatos, funkcionális és minőségi munkavédelmi cipő? 10 hónapja
- A póló az a ruhadarab, amiből soha nem lehet elég! 11 hónapja
- A lenyűgözés művészete: hasznos tippek az állásinterjúk előtti felkészüléshez 1 éve
- Új egyenruhákat kapnak a Volánbusz dolgozói 2 éve
- Hogyan nyűgözheted le a HR-t az interjún? 2 éve
- Mi a munkavédelem feladata? 2 éve
- A Mentőszolgálat szerint nincs gond a nagy visszhangot kiváltó vetkőzős videójukkal 2 éve
- Nagy visszhangot keltett a Mentőszolgálat új munkaruháit bemutató videója 2 éve
- Mit kell tudni a túrahátizsákokról? 3 éve
- Női vászoncipő hosszú sétákhoz 3 éve