Megbízási szerződés vagy munkaszerződés? Megbízási jogviszony vagy munkaviszony? - így lehet eldönteni

A megbízási szerződést a Polgári Törvénykönyv szabályozza. Eszerint a megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó pedig megbízási díj fizetésére köteles. A megbízott alapvetően a megbízó utasításait köteles követni, de amennyiben a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni. Sőt ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a megbízott a szerződéstől elállhat, illetve a szerződést felmondhatja, vagy a feladatot a megbízó utasításai szerint, a megbízó kockázatára elláthatja.

A megbízás esetén a megbízó köteles megtéríteni az utasítás teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeket. A megbízott a megbízás ellátásával rendszerint együtt járó költségek előlegezésére köteles.

A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni. A megbízott köteles a megbízót tájékoztatni, ha közreműködő igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá.

A megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre, kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el.

A megbízási szerződést bármelyik fél felmondhatja. A megbízó felmondása esetén a megbízó köteles megtéríteni a megbízottnak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízott szerződésszegése miatt került sor. Ha a szerződést a megbízott alkalmatlan időben mondta fel, köteles megtéríteni a megbízónak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízó szerződésszegése miatt került sor.

Ettől a szabálytól a felek a megbízási szerződésben egyező akarattal eltérhetnek azzal azonban, hogy ezen eltérés korlátja az, hogy a megbízási szerződés nem veheti fel olyan mértékben egy másik jogviszony tartalmi elemeit, hogy azzal megszűnjön megbízásnak lenni.

Hasonlóságok és különbségek

A munkaviszonyt a Munka Törvénykönyv szabályozza, azaz a szabályozás egy teljesen más joganyagban szerepel. A munkaviszony sok tekintetben hasonló jellegű, mint a megbízási szerződés. Hasonló elem mindkettőben, hogy mind a munkavállaló, mind a megbízott alapvetően köteles a munkáltató, illetve a megbízó utasításait követni. Hasonló elem az is, hogy mindkét jogviszonynál a munkavállalót, illetve megbízottat terheli tájékoztatási kötelezettség. Ugyancsak hasonló, hogy a díjazásra mind a megbízott, mind a munkavállaló jogosult akkor is, ha munkájuk nem vezetett eredményre.

Vannak azonban a két jogviszonynak kifejezetten eltérő jellegzetességei is. A megbízott alapvetően a munkáltató szervezetén kívüli személy, nem tartozik a munkáltató szervezeti rendszerébe, nincs függelmi viszonyban a munkáltatóval, a megbízó és megbízott kvázi mellérendeltségi viszonyban állnak egymással. Ettől eltérően a munkavállaló a munkáltató szervezetének része, kifejezetten függelmi viszonyban áll a munkáltatóval, a munkaviszony tipikusan alá- és fölérendeltségi viszony. Az utasítási jog is némileg eltérő. Bár a megbízási jogviszonynál is a megbízott köteles a megbízó utasításait követni, azonban tevékenységét önállóan látja el, sőt az utasítások nem megfelelősége esetén figyelmeztetési kötelezettsége áll fenn, jogellenes utasításnál akár a megbízási szerződést fel is mondhatja. A munkavállalót ezen jogosítványok nem illetik meg, köteles a felettese utasításait mindenben követni, legfeljebb súlyos munkáltatói szerződésszegés esetén illeti meg az azonnali hatályú felmondás joga. Eltérő a jogviszony a feladat ellátásának személyhez szabottságánál is. A megbízott jogosult maga helyett helyettest jelölni, közreműködőt bevonni a szerződés teljesítésébe, a munkavállalót ilyen jogosultság nem illeti meg, minden esetben személyesen köteles a munkáltató által megjelölt feladatot teljesíteni. Eltérő lehet a jogviszony a feladat ellátásával felmerült költségek viselésénél is. A megbízott fő szabály szerint köteles előlegezni a megbízás teljesítésével összefüggő költségeket és azokat a megbízási szerződés rendelkezése szerint vagy saját maga viseli vagy jogosult megtéríttetni a megbízóval. A munkaviszonynál minden esetben a munkáltató előlegezi és viseli a munkaviszonnyal összefüggésben felmerült költségeket, azok viselése sosem hárítható át a munkavállalóra.

A két jogviszony megszüntetése is eltérő. A munkaviszony megszüntetése a munkáltató által alapvetően indokoláshoz kötött, a megbízásnál ilyen szabály nincs. A munkavállaló a munkaviszonyt indokolás nélkül bármikor felmondással megszüntetheti, a megbízásnál ha a megbízott alkalmatlan időben mondta fel a szerződést, köteles megtéríteni a megbízónak a felmondással okozott kárt. Munkaviszony munkáltató általi felmondása esetén a munkavállalót végkielégítés illeti meg, ilyen a megbízási jogviszonynál nincs. Ugyancsak kizárt, hogy a megbízási jogviszonynál a megbízottat szabadság illetné meg.

Lényeges különbség, hogy a megbízottat megbízási díj illeti meg, amely a gyakorlatban a megbízó által benyújtott számla alapján történik. Munkaviszony esetén a munkavállalónak munkabér jár, amelynél a munkáltató köteles levonni és az adóhatóságnak megfizetni a munkaviszonnyal kapcsolatos közterheket.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság, illetve az adóhatóság jogosult a jogviszony átminősítésére is, amennyiben úgy találja, hogy egy megbízási jogviszony valójában munkaviszonyt leplez. Egy ilyen vizsgálatnál a hatóság nemcsak a megbízási szerződés rendelkezéseit vizsgálja, hanem a tényleges napi gyakorlatot is, azaz a megbízott minként végzi a napi munkáját.

Egy megbízás tehát lehet atipikus és ezt az általános eltérést a Ptk. megengedi, de az atipikus jelleg odáig is vezethet, hogy át lehet minősíteni.

Itt a Kúria friss döntése

A Kúria egy nemrég, 2023 decemberében közzétett döntésében a megbízási jogviszony és a munkaviszony elhatárolásáról fogalmazott meg alapelveket. A bíróság az ételfutárként dolgozók jogviszonyát vizsgálta, nevezetesen munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban állnak-e. A Kúria döntésében utalt az ítélkezési gyakorlatra, mely szerint amennyiben egy munka természete folytán nemcsak munkaviszonyban, hanem más munkavégzésre irányuló jogviszonyban is ellátható, a szerződéses szabadság elvére figyelemmel a felek szabadon dönthetnek a szerződés típusáról, akár polgári jogviszony vagy munkaszerződés alapján szerződhetnek. A Kúria szerint különös jelentősége van annak, hogy a felek a munkavállaló tevékenységét munkakörként határozták-e meg, azaz a munkáltató a szervezeti munkamegosztás szerint a munkavégzőre milyen feladatokat juttat. Az a meghatározás, hogy az ételfutárnak meghatározott címre kellett étel kiszállítását teljesítenie, a Kúria szerint még nem egy munkakör, azaz a munkáltatónak nem volt tényleges ráhatása a feladat teljesítési módja és körülményei tekintetében. Mivel a munkavállaló az általa megjelölt időpontokban jelentkezhetett munkára, így a Kúria szerint a munkaidő, illetve a munkaidő beosztás sem értelmezhető, ami a munkaviszony egyik lényeges eleme. A munkavállalónak nem volt rendelkezésre állási kötelezettsége sem, egyedi megbízásokat visszautasíthatott, így itt sem valósult meg a munkaviszony tipikusan. Az ételfutárok tevékenysége nem kötődött a céges struktúrához, nem volt megállapítható a munkaviszonyra jellemző alá- fölérendeltségi viszony sem. A dolgozó saját eszközeivel (jármű, mobiltelefon) végezte munkáját, ami szintén a megbízási viszony jellegét támasztotta alá. Így a Kúria megállapította, hogy az ételfutárok jogszerűen dolgoztak megbízási jogviszonyban, a munkaviszony tipikus elemeit ez a jogviszony nem viselte magán.

Mi kell a megbízási szerződéses jogviszonyhoz?

Mindezek alapján lehetséges megbízási szerződés alapján is ellátni bizonyos munkavégzésre irányuló tevékenységeket. Fontos azonban, hogy a megbízott tevékenysége különüljön el a munkavállaló tevékenységétől, alapvetően külsős, harmadik félként lássa el a tevékenységét, ne tagozódjon be szervezetileg és hierarchikusan a munkáltató szervezetébe, ha lehet, saját eszközeivel lássa el a feladatát, tevékenysége ellátásának idejét maga ossza be, legyen lehetőség a helyettesítésre, a feladat visszautasítására, ne legyen munkaideje, munkaidő beosztása, szabadsága, hiszen ezek tipikus munkajogi jellemzők, és a szerződés egy tevékenységre, egy feladatra szóljon, ne pedig egy személy rendelkezésre állására. Mindezek alapján aggályos lehet, ha egy megbízott a munkavállalók között végzi tevékenységét, hozzájuk hasonló munkát végez, mindennap rendelkezésre áll, szervezetileg a munkáltatóba betagozódik, ez esetben egy hatósági ellenőrzés megállapíthatja, hogy valójában ez a tevékenység munkaviszonyt takar. Ez esetben a munkáltatónak nemcsak bírsággal, hanem a munkáltató által meg nem fizetett adókkal és járulékokkal is számolnia kell visszamenőleges hatállyal is az elévülési időben. A munkaügyi bírság akár a közbeszerzési eljárásból való kizárást is eredményezhet.

Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Megbízási szerződés vagy munkaszerződés? Megbízási jogviszony vagy munkaviszony? - így lehet eldönteni
2. oldal -