Konfrontálódnak, de jól döntenek a vezetők
A nagyobb hazai szervezetek és vállalatok döntéshozatali folyamatait a válság az esetek több mint felében a központosítás irányába mozdította el. A döntéshozatali folyamatban ugyanakkor a vezetők bevallása szerint a demokratikus közelítés kap teret. Ezt támasztja alá az is, hogy a döntések előkészítésben a közvetlen munkatársak véleményének tulajdonítanak legnagyobb fontosságot az érintettek - derül ki egy kutatásból.
"Az eredmények ugyanakkor azért is érdekesek, mert a központosítási "trendek" ellenére a vezetőknek csupán harmada vállalja magára inkább a döntéseket, a többség inkább delegálná azokat"- összegez Dara Péter szakértő, a DEVISE Hungary ügyvezető igazgatója.
A DEVISE Hungary és az RSM DTM Hungary által készített döntéshozói kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogyan, s milyen alapon döntenek a hazai döntéshozók, ami önmagában is fontos területe a vállalati operációnak, de a válságidőszakban - főként a meghozott döntések eredményességének ismeretében - mindenképpen megérdemli az alapos áttekintést.
Az eredmények alapján kijelenthető: a válaszadó vezetők összességében inkább a konfliktushelyzeteket felvállalónak értékelik saját fellépésüket, s csupán 32 százalékuk érzi úgy, konfliktuskerülő magatartást tanúsít a döntés-előkészítési folyamat során. Annak ellenére, hogy a vezetőktől szinte elvárt, hogy a piacon a legjobbak legyenek, s az általuk irányított szervezet sikeres, eredményes, az átlagból kiemelkedő legyen, a kooperáció, vagy versengés tekintetében a középutat választó, konszenzust keresők vannak a legtöbben (43 százalék).
Közel harmada a válaszadóknak kifejezetten együttműködőnek érzi magát, s kisebbségben vannak a versengő magatartásúak. Vezetői szinten kevéssé jellemző az emóció vagy intuíció alapján hozott döntés - legalábbis ezt vallják magukról az érintettek. A válaszok eloszlása inkább racionális döntéshozói többséget mutat (72 százalék).
A döntéshozatal folyamatában a vezetők bevallása szerint jellemzően a demokratikus közelítés kap teret (86 százalék), érdekes ugyanakkor, hogy a nagyobb szervezetek döntéshozatali folyamatait a válság az esetek több mint felében a központosítás irányába mozdította el, s csupán kevesebb, mint 15 százalékban a delegálás irányába. A szervezetek közel harmadánál pedig nem okozott változást e folyamatban a külső gazdasági környezet óriási változása sem.
Sokatmondó, hogyan körvonalazható a döntéseket befolyásoló tényezők szerepe; a legfontosabb három tényező között a pénzügyi helyzet, a tulajdonosi elvárások és a gazdasági jogszabályi környezet változásai állnak. Míg a döntéseket legkevésbé befolyásoló tényezők között az állás megtartását, a családi helyzetet, és a kiégéstől való ódzkodást említették a legkevesebben.
A válaszadók döntéseik eredményességének tekintetében összességében elégedettek, átlagosan 80 százalékos hatékonyságúnak tartják döntéseiket.
A döntéshozatali folyamatok előkészítésében fokozottan előretört az elektronikus média, azonban egészen meglepő, hogy mire támaszkodnak leginkább információs forrásként a vezetők. Ez a január 25-i Döntéshozók Fóruma konferencián lát majd napvilágot - jelezte Kalocsai Zsolt, az RSM DTM vezérigazgatója.
A két tanácsadócég felmérésében azt is megvizsgálta, hogy az érintett döntéshozók viszonya milyen a közösségi médiához. A válaszokból látható, hogy gyakorlatilag minden válaszadó, dolgozzon bármilyen szektorban, ismeri valamely szegmensét. Az érintettek fele tájékozódik is ebből a forrásból; a háttérinformáció-szerzés, a személyes kapcsolattartás és olykor egyfajta HR szűrőként való felhasználás céljából. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy az egyre inkább felgyorsuló, informatikai eszközökre épülő üzleti életben a válaszadók fele tudatosan elzárkózik mindenféle közösségi média használatától.
A DEVISE Hungary és az RSM DTM Hungary által készített döntéshozói kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogyan, s milyen alapon döntenek a hazai döntéshozók, ami önmagában is fontos területe a vállalati operációnak, de a válságidőszakban - főként a meghozott döntések eredményességének ismeretében - mindenképpen megérdemli az alapos áttekintést.
Az eredmények alapján kijelenthető: a válaszadó vezetők összességében inkább a konfliktushelyzeteket felvállalónak értékelik saját fellépésüket, s csupán 32 százalékuk érzi úgy, konfliktuskerülő magatartást tanúsít a döntés-előkészítési folyamat során. Annak ellenére, hogy a vezetőktől szinte elvárt, hogy a piacon a legjobbak legyenek, s az általuk irányított szervezet sikeres, eredményes, az átlagból kiemelkedő legyen, a kooperáció, vagy versengés tekintetében a középutat választó, konszenzust keresők vannak a legtöbben (43 százalék).
Közel harmada a válaszadóknak kifejezetten együttműködőnek érzi magát, s kisebbségben vannak a versengő magatartásúak. Vezetői szinten kevéssé jellemző az emóció vagy intuíció alapján hozott döntés - legalábbis ezt vallják magukról az érintettek. A válaszok eloszlása inkább racionális döntéshozói többséget mutat (72 százalék).
A döntéshozatal folyamatában a vezetők bevallása szerint jellemzően a demokratikus közelítés kap teret (86 százalék), érdekes ugyanakkor, hogy a nagyobb szervezetek döntéshozatali folyamatait a válság az esetek több mint felében a központosítás irányába mozdította el, s csupán kevesebb, mint 15 százalékban a delegálás irányába. A szervezetek közel harmadánál pedig nem okozott változást e folyamatban a külső gazdasági környezet óriási változása sem.
Sokatmondó, hogyan körvonalazható a döntéseket befolyásoló tényezők szerepe; a legfontosabb három tényező között a pénzügyi helyzet, a tulajdonosi elvárások és a gazdasági jogszabályi környezet változásai állnak. Míg a döntéseket legkevésbé befolyásoló tényezők között az állás megtartását, a családi helyzetet, és a kiégéstől való ódzkodást említették a legkevesebben.
A válaszadók döntéseik eredményességének tekintetében összességében elégedettek, átlagosan 80 százalékos hatékonyságúnak tartják döntéseiket.
A döntéshozatali folyamatok előkészítésében fokozottan előretört az elektronikus média, azonban egészen meglepő, hogy mire támaszkodnak leginkább információs forrásként a vezetők. Ez a január 25-i Döntéshozók Fóruma konferencián lát majd napvilágot - jelezte Kalocsai Zsolt, az RSM DTM vezérigazgatója.
A két tanácsadócég felmérésében azt is megvizsgálta, hogy az érintett döntéshozók viszonya milyen a közösségi médiához. A válaszokból látható, hogy gyakorlatilag minden válaszadó, dolgozzon bármilyen szektorban, ismeri valamely szegmensét. Az érintettek fele tájékozódik is ebből a forrásból; a háttérinformáció-szerzés, a személyes kapcsolattartás és olykor egyfajta HR szűrőként való felhasználás céljából. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy az egyre inkább felgyorsuló, informatikai eszközökre épülő üzleti életben a válaszadók fele tudatosan elzárkózik mindenféle közösségi média használatától.
- 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
További cikkek
Nagyot nőtt a takarítócég, már több mint 11 ezren dolgoznak náluk: létszámtrendek
Tavaly decemberről idén januárra az épületek takarításával és facility managementjével foglalkozó B + N Referencia Zrt-nél nőtt legnagyobbat az... Teljes cikk
Mennyibe kerül egy sikertelen munkaerő-felvétel?
Ne csak a hirdetési költségeket számoljuk egy munkavállaló felvételénél, hanem a toborzó munkaóráinak költségét és a próbaidő alatti... Teljes cikk
Új fogalom a HR-ben: a határfelületi vezetők
Van egy olyan vezetői réteg az iparban, akikről, ha nem vesszük tudomásul, hogy egészen más bánásmódot igényelnek, mint a többi vezető, akkor... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Felsővezetők a Linkedinen: hogyan lehet jól csinálni? 1 hónapja
- Új vezető a Nestlé Professional hazai üzletágának élén 2 hónapja
- A brit munkavállalók harmada már dolgozott mérgező vezetővel 2 hónapja
- Nőnapi cikkcsokor a HR Portáltól - így fest a nők helyzete a munka világában 2024-ben 3 hónapja
- Végre egy jó hír: meglepően gyorsan alkalmazkodtak a polikrízishez a női felsővezetők 3 hónapja
- Kiábrándítóan lassan növekszik a női vezetők száma - mutatjuk, hogy befolyásolja ezt a rugalmas munkavégzés 3 hónapja
- Az empatikus munkahelyi vezetés sokkal hasznosabb, mint egy szál nőnapi virág! 3 hónapja
- 19 vezérigazgató halt meg tavaly munka közben - jobb "vállalati atlétává" kell válni 3 hónapja
- Ön tudja, hogy kinek hasznos a tengelysúlymérő platform? 3 hónapja
- Új HR igazgató a Lidlnél 3 hónapja
- Új fogalom a HR-ben: a határfelületi vezetők 3 hónapja