Bizonyítás a munkaügyi perben

Általánosságban elmondható, hogy bármilyen okiratot, legyen az papír alapú vagy elektronikus, elfogadhat bizonyítékként a munkaügyi bíróság.

A fentiekben leírtak szerint munkaügyekben a papír alapú okiratokon kívül csak a fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírást és időbélyegzőt tartalmazó elektronikus okirat fog biztosan írásbeli okiratnak minősülni. (Megint megjegyezzük, hogy ez nem feltétlenül van összhangban az eIDAS rendelet kötelező szabályaival, de ezt ezen a helyen nem elemezzük.)

Egyes formai feltételek teljesítése esetén továbbá az okirat bizonyító ereje nem a bíróság mérlegelésén múlik, hanem az törvény alapján teljes bizonyító erővel rendelkezik. Az ilyen magánokirat teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, azonban az ellenfél vitathatja az okirat vagy az azon elhelyezett aláírás valódiságát, amely esetben a nyilatkozatot tevőnek kell igazolni e feltételek teljesítését. A munkajogi elektronikus nyilatkozatok mint magánokiratok teljes bizonyító erővel akkor rendelkeznek, ha azokon minősített elektronikus aláírást és időbélyegzőt helyeztek el.

A fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírás és időbélyegző használata azonban egyáltalán nem elterjedt a munka világában, ezért alkalmazása munkaügyi perben eddig nem merült fel.

Számos példát látni azonban az egyszerű email-ek, mobilapplikációban folytatott csevegésekről készített képernyőfelvételek, sms-ek bizonyítékként történő felhasználására. A tényállás megállapítása során a munkaügyi bíróság rendszerint figyelembe veszi ezeket az okiratokat is, azonban a legtöbbször nyilatkoztatja a feleket, tanúkat hogy elismerik-e vagy vitatják valódiságukat, tartalmukat. Ezáltal az okirati bizonyítást a bíróság mintegy áttereli a tanúbizonyítás és a felek nyilatkozatainak területére, azaz a gyakorlatban ezeknek az „egyszerű” elektronikus dokumentumoknak a bizonyító ereje nem egyenértékű a hagyományos, papíralapú okiratokkal.

Tippek az elektronikus munkajogi kommunikációhoz

Továbbra sem érte utol a magyar munkajogi szabályozás a technológia fejlődését és számos ponton nem tartalmaz megfelelő iránymutatást arra vonatkozóan, hogy hogyan kell kezelni az elektronikus úton folytatott kommunikációt a munkaügyekben. Tanácsos ezért az óvatosság jegyében már eleve olyan formában megtenni a legfontosabb munkajogi nyilatkozatokat, hogy azok egy esetleges perben felhasználhatók legyenek bizonyítékként, amelyre egyelőre a hagyományos írásbeli (papír alapú) forma a legkézenfekvőbb.

A fentiek szerint egyes, az intraneten tett nyilatkozatokat is írásbeli, bizonyítékként nagyobb erővel rendelkező dokumentumként lehet elismertetni. Érdemes megvizsgálni, hogy a cég informatikai rendszere képes-e teljesíteni azokat a technikai feltételeket az intraneten tett nyilatkozatokkal kapcsolatban, melyek segítségével az írásbeliség Mt.-ben meghatározott feltételei teljesülhetnek.

Amennyiben pedig a nyilatkozatot nem a fenti csatornák egyikén tették meg, fontos kérdésekben ajánlott utólagos írásbeli megerősítést kérni és adni a nyilatkozat megtörténtéről és tartalmáról.

dr. Törő Zsófia ügyvéd, Szarvas Júlia Ügyvédi Iroda

Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Ki mit tud (bizonyítani)? - Elektronikus kommunikáció a munkajogban
2. oldal - Bizonyítás a munkaügyi perben