Nagy változás jöhet a munkahelyeken: a kiégést is betegségként ismernék el

A kiégést is foglalkozási megbetegedésként ismernék el

Az Európai Parlament erőteljesebb uniós fellépést sürget a munkahelyi stressz, a kiégés, a depresszió és a szorongás ellen. A képviselők olyan új szabályokat szeretnének, amelyek egyértelműbben elismerik:

a munkahelyi pszichoszociális kockázatok komoly egészségügyi következményekkel járhatnak.

- írja az Euronews.

Ide tartozhat például a túlzott munkateher, a zaklatás, valamint a kiszámíthatatlan munkaidő. Az elképzelés szerint az ezekhez köthető egészségkárosodásokat, köztük a kiégést, bizonyos esetekben foglalkozási megbetegedésként kellene kezelni.

„A pszichoszociális kockázatokhoz köthető betegségeket, például a kiégést, foglalkozási megbetegedésként kell elismerni” – mondta az Euronewsnak Estelle Ceulemans belga szocialista EP-képviselő, a jelentés előadója.

Majdnem minden harmadik dolgozót érint a probléma

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) adatai szerint az uniós munkavállalók 29 százaléka tapasztalt 2025-ben olyan stresszt, depressziót vagy szorongást, amelyet a munkája okozott vagy súlyosbított.

A 25–39 évesek körében még magasabb, 32 százalékos volt ez az arány. A fiatalabb munkavállalókat a jelentés szerint különösen érintheti a probléma, többek között a digitális technológiák intenzív használata és a munkavégzés bizonytalanabb jellege miatt.

Szigorúbb kötelezettségek jöhetnek a munkáltatóknál

Az uniós képviselők szerint a jelenlegi szabályozás nem minden tagállamban nyújt megfelelő védelmet a pszichoszociális kockázatokkal szemben. Ezért uniós szintű szabályozást sürgetnek.

Az elképzelés szerint a munkáltatók számára új kötelezettségek és szigorúbb munkaügyi ellenőrzések is megjelenhetnének. A munkavállalóknak pedig joguk lehetne ahhoz, hogy munkaidőn kívül megtagadják a munkával kapcsolatos kommunikációt.

Ez a gyakorlatban a munka és a magánélet közötti határok erősebb védelmét jelenthetné.

A bizonyítási teher is megváltozhat

Az állásfoglalás egyik fontos eleme a foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos bizonyítási teher megfordítása.

Ha egy munkavállaló olyan tényeket tudna felmutatni, amelyek egyszerre utalnak a munkahelyi pszichoszociális kockázatoknak való kitettségre és az ezzel összhangban álló egészségkárosodásra, akkor a munkáltatónak kellene bizonyítania ennek ellenkezőjét.

Ez jelentősen megváltoztathatná azt, ahogyan a munkával összefüggő mentális problémákkal kapcsolatos ügyeket kezelik.

A távmunka is új szabályokat kaphat

A javaslat a távmunkára is kitér. Az állásfoglalás szerint az otthoni munkavégzésnek önkéntesnek kellene lennie.

A képviselők elismerik, hogy a távmunka növelheti a rugalmasságot és javíthatja a munka és a magánélet egyensúlyát. Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy az otthoni munkavégzés elmoshatja a határt a munka és a magánélet között, különösen akkor, ha azt a munkáltató kényszeríti ki.

Még nem új uniós törvényről van szó

Az állásfoglalást 413 igen, 210 nem szavazattal és 29 tartózkodás mellett fogadták el. A következő lépés az Európai Bizottságé: a képviselők arra kérik a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogszabályt a pszichoszociális kockázatokról, a stresszről és a munkahelyi mentális egészségről.

Vagyis egyelőre nem lépett hatályba új uniós szabály a kiégésről, hanem egy olyan folyamat indult el, amely később konkrét jogszabályhoz vezethet.

A kezdeményezést ugyanakkor nem minden képviselő támogatta. A szélsőjobboldali frakciók túl széles körűnek tartották a megközelítést, és azzal érveltek, hogy egyensúlyt kell teremteni a munkavállalók megfelelő munkafeltételei és a munkáltatók vállalkozásszervezési joga között.

HR kiégés: így teszi tönkre magát és a szervezetet is a HR-es

- olvassa el korábbi cikkünket!