Mennyit keresnek a karrierváltó informatikusok?

A kutatás során összesen 601, szoftverfejlesztőként, manuális és automata tesztelőként vagy alkalmazás-üzemeltetőként végzett résztvevőjük 26,6 százaléka, 160 fő válaszolt. "A módszertanunk által egy viszonylag intenzív képzés keretében a szakma alapjait tudjuk megtanítani a résztvevőinknek, akik utána kezdő pozíciókban tudnak elhelyezkedni – mondta a HR Portálnak Filep Szabolcs, a PROGmasters ügyvezetője. Hozzátette: A legfeljebb 12 hónapja dolgozó juniorok átlagosan 709 ezer forintos fizetése talán nem tűnik olyan magasnak, de ha mellé tesszük azt is, hogy 5-8 hónap alatt megtanulták egy szakma alapjait, akár teljesen nulláról, és úgy helyezkedtek el, akkor ez az átlagos fizetés egyáltalán nem rossz. Ráadásul általában amint szereznek néhány év szakmai tapasztalatot, a fizetésük meredeken emelkedik. A 2-4 éves szakmai tapasztalattal rendelkező kollégáik már átlagban havi bruttó 858 ezer forintot visznek haza, a   4-7 év után elérhető átlagosan 1,4 milliós bérek pedig átlagfizetéseket jelentenek, tehát a bruttó 1 milliótól akár a közel 2 millió forintig terjedhet a megkérdezettek fizetése  - emelte ki az ügyvezető.

A cég februári felmérésének 160 válaszadója összesen 66 különböző vállalkozásnál dolgozik, amelyek 30 százaléka multinacionális vállalat, 24 százaléka nagyvállalat, míg 46 százaléka KKV. A cég a full stack, frontend, backend és tesztelő szakmákra helyezi a hangsúlyt, az állam pedig most már lehetőséget biztosít arra, hogy az ezeket a képzéseket elvégző résztvevők állami bizonyítványt is szerezzenek. „Büszkék vagyunk rá, hogy 56%-uk ugyanannál a cégnél dolgozik, ahová még a képzés után kiajánlottuk. Ez pozitív üzenet a munkáltatóknak is, a munkavállalóknak is, akik ebben a szakmában elhelyezkednek, hogy nem kell ugrálni a cégek között ahhoz, hogy növekedjen az ember fizetése, vagy új szakmai kihívásokat találjon, hanem egy-egy cégnél hosszú távon is meg lehet találni a perspektívát, a karrierutat, és a jó munkavállalóikra vigyáznak a cégek, és anyagilag is megbecsülik őket” – jelentette ki Filep Szabolcs.

Két szakma többre megy

A résztvevők 25,6 százaléka 5-9 év, míg további 46 százaléka több mint 10 év munkatapasztalattal rendelkezett korábbi szakmájában, amikor a karrierváltás mellett döntött és elvégezte a cég valamelyik képzését. A válaszadók 13,1 százaléka a vendéglátásban vagy az idegenforgalomban, 9,3 százaléka az IT, telekommunikáció, 8,1 százaléka az értékesítés és kereskedelem, szintén 8,1 százaléka az oktatás területén, és további 7,5 százaléka a pénzügyi szektorban dolgozott korábban. „Ennek az az oka, hogy ebben is sokat változott az informatika az elmúlt tíz-tizenöt évben. Ma már tízből kilenc informatikus nem technológiai cégnél dolgozik, hanem az ipar különböző szektoraiban, akár a vendéglátásban, a telekommunikációs, a pénzügyi-, a kereskedelmi-, a szállítmányozási-, logisztikai cégeknél, az építőiparban egyaránt vannak szoftverfejlesztési, informatikai feladatok. Tehát az informatika már minden területet átsző, és pont ezért, akinek egy-egy ilyen területen már van tapasztalata, „helyismerete”, és mellé fölszedi akár a programozói-, akár a tesztelői-, vagy üzemeltetői tudást, akkor akár a korábbi szakmájában is tudja ezt kamatoztatni. Például azon is múlhat, hogy mennyire lesz valaki egy adott szektorban sikeres informatikus, hogy mennyire érti az adott terület működését” – érvelt az átképzett szakemberek sikere mellett Filep Szabolcs.

A tapasztalatok szerint sokan a vendéglátóiparban keményen dolgoznak és jó kommunikációs képességekkel rendelkeznek, és ha ezzel a szorgalommal állnak az informatikához is, akkor gyakran például az informatikai előképzettséggel rendelkezőket is lekörözhetik. Az ügyvezető szerint tehát egyáltalán nem korlátozó ok, ha valaki nem műszaki területről, vagy mégcsak nem is informatikai affinitással érkezik a képzésre. „Ez megint annak köszönhető, hogy amíg régebben, 20-30 évvel ezelőtt még arról szólt a programozás, hogy teljesen elölről elkezdtünk írni egy-egy szoftvert, a legalapvetőbb algoritmusokat is saját magunk kellett, hogy megírjuk, addig ma már a programozók nincsenek erre rákényszerítve. Ma már minden fontosabb algoritmus le van programozva, úgynevezett keretrendszerekben ezek már „építőkockánként” rendelkezésre állnak. Sokkal inkább arról szól ma egy informatikus, szoftverfejlesztő munkája, hogy a meglévő, elég nagyra nőtt „építőkockákat” kell jól egymáshoz illesztenie. Ez inkább egyfajta rendszerszemléletet igényel és az összefüggések megértését. Pont ezért például matematikai ismeretekre nem is feltétlenül van szükség, hiszen jellemzően középiskolai, alap szintű matematikai tudás jelenik meg a mindennapi munka során” – jelentette ki az oktatócég vezetője.

Jó eséllyel külföldön is

A karrierváltásra törekvőket a magasabb jövedelem mellett a szakmai fejlődés és az előléptetés is motiválja. A kutatás résztvevőinek több mint fele (53 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy a munkahelye szervezett számára belső képzést az elmúlt egy évben. A folyamatos szakmai fejlődésnek köszönhetően mostanra az összes válaszadó 58,7 százaléka érte el a medior vagy a senior pozíciót, azonban ez az arány a legalább négy éve végzettek körében 95 százalékos (a legalább négy éve végzettek 52 százaléka medior, 43 százaléka pedig senior pozícióban dolgozik jelenleg).  A kutatásban résztvevők 57 százalékának van felsőfokú végzettsége, és 93 százalékuk beszél legalább középszinten angolul vagy németül.

Az összes résztvevő 5 százaléka külföldön, míg harmada, 33,5 százaléka itthonról dolgozik külföldi projekten. A legalább két év szakmai tapasztalattal rendelkező válaszadók 76 százaléka véli úgy, hogy lenne lehetősége külföldön, vagy külföldön működő cégnek távmunkában dolgozni a jelenlegi szaktudásával és tapasztalatával. A Covid idején általánossá váló home office lehetősége az IT területén a járvány után sem szűnt meg, amit az is mutat, hogy a kutatás résztvevőinek 85 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy jelenleg van-e lehetősége az otthoni munkavégzésre. A felmérésből kiderült az is, hogy a végzettek harmada (33,1 százaléka) rendszeresen használja a mesterséges intelligenciát a napi munkája során.

Áldás, vagy átok az AI?

„A mesterséges intelligencia eszközök képesek ellátni bizonyos részfeladatokat. Filep Szabolcs úgy látja: „a mesterséges intelligencia nagyon jó segítő a tanulásban és a gyakorlatban, mint a fejlődés egy következő lépcsőfoka. Amiket 5-10 évvel ezelőtt még kézzel kellett megcsinálni, azoknak bizonyos részét már át tudja venni a mesterséges intelligencia. Ahogy fejlődött az informatika, egyre magasabb szinten kellett például programozni, egyre nagyobb építőkockákkal kellett dolgozni. Jelenleg ez még inkább így van. Tehát például ma, ha valaki tud egy-két programozási nyelven dolgozni, akkor a mesterséges intelligencia segítségével nagyon könnyen tud más programozási nyelvben jól haladni egy-egy feladattal” – mondja a PROGmasters ügyvezetője.

„Az elmúlt évek, az elmúlt évtized is attól volt hangos, – a Covid fel is erősítette ezt – hogy szoftverfejlesztőkre, más szóval programozókra van szükség, hiszen programrendszereket, informatikai rendszereket tervezünk, hogy összekössük a világot, és egy csomó mindent megoldjunk” – mondta a HR Portálnak Kánai András. A jövőkutató szerint ezért voltak olyan cégek szép számmal, akik ezt meglovagolva, akár teljesen más ágazatokból érkező embereket is átképeztek a rapid programozó iskolákban. „Most viszont ott tartanak a mesterséges intelligencia eszközök, azon belül is a generatív mesterséges intelligencia eszközök egyre-egyre jobbak ebben is, úgyhogy már nem jósolnak nagy karrierutakat itt az alapfokú programozásban, pedig öt évvel ezelőtt mindenki programozó akart lenni” – tette hozzá a szakember. Szerinte minden olyan munka, ami „jelek manipulálásából él – ezek lehetnek programkódok, szövegek, számok – veszélyben lehet.

Filep Szabolcs azonban úgy látja, nem mindenkinek kell rettegnie: „a juniorok előtt most lehetőségként ott áll az, hogy ők kicsit „belenőjenek” ezeknek az eszközöknek a használatába, és ezzel egyébként versenyelőnyük is van azokkal szemben, akik már régebb óta dolgoznak a szakmában, és nem olyan tempóban követték a technológiai fejlődést. A cégeknek egyébként elvárásuk, hogy egy junior ma nagyobb rálátással rendelkezzen a szoftverfejlesztés különböző területeire, üzemeltetésre, egyáltalán az informatikára, mint mondjuk 10 évvel ezelőtt. "Véleményem szerint informatikusra továbbra is nagy számban lesz szükség, de valóban évről évre átalakul egy kicsit az a napi tevékenység, amivel foglalkozniuk kell. Tehát ha valaki nem tart lépést ezzel, akkor neki előbb-utóbb veszélybe kerülhet az állása. Aki viszont „update” az informatikában, az hozzászokott már ehhez, hogy itt elég intenzív technológiai fejlődés van, amivel érdemes lépést tartani. Tehát, aki húsz éve meg tudta írni egyedül a különböző algoritmusokat és nem fejlődött, nem követte a technológiai trendet, és nem használja például most a mesterséges intelligencia eszköztárát, az egyre kevésbé versenyképes a munkapiacon, vagyis neki veszélyben lehet a munkája, de ha lépést tart, használja ezeket, akkor nem.” – jelentette ki a PROGmasters ügyvezetője.

Az IT-szakember hozzátette: kezdő szinten nagyon jó minőségben dolgozik a mesterséges intelligencia, hasznos segítséget ad a junior szakemberek számára. A medioroknál és a senioroknál azonban már egyre kevésbé tud hozzáadni a munkához. Míg egy junior munkáját akár 40 százalékban is gyorsíthatja, vagy segítheti, a medioroknál ez már csak 20 százalék, a senioroknál viszont inkább már csak 5 százalék. Azon a szinten ráadásul megbízhatatlan is. Nagyon sok mindent ellenőrizni kell, még hogyha javasol is dolgokat a mesterséges intelligencia, legtöbbször nem is látja át a folyamatot.

Nyitókép Freepik