Longevity a HR-ben: hogyan éljen a munkavállaló minőségben 100 évet?

Hogyan élhetünk tovább, és ami talán még fontosabb: hogyan élhetünk tovább jobb életminőségben? Erre kereste a választ a negyedik alkalommal megrendezett BoschxRichter Innovátorok Napja, amelynek idei fókuszában a Longevity & Technology: Az új egyensúly állt. A konferenciát szeptember 23-án, a két vállalat alapítóinak közös születésnapján rendezték meg. A magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. közös rendezvénysorozata az elmúlt években a mesterséges intelligenciától az innovátorok új generációján át a jövő kihívásaiig több, a vállalatokat és a társadalmat egyaránt érintő témát állított középpontba. 

Hogyan segíthet az AI és a technológia az egészséges, hosszú élet elérésében?

Thuróczy Bertalan orvosbiológiai mérnök, író és atléta saját megrázó tapasztalatain keresztül mutatott rá a longevity lényegére: a nulladik lépés a megelőzhető balesetek és tragédiák elkerülése, a következő pedig az egészségben eltöltött évek számának növelése. Párhuzamot vont az autóipar és az emberi test között: ahogy egy autót szenzorokkal szerelünk fel, folyamatosan szervizelünk és jó üzemanyagot tankolunk bele, úgy a testünket is felvértezhetjük bioszenzorokkal. A cél nem az, hogy csak akkor reagáljunk, amikor már megtörtént a baj, hanem az adatalapú megelőzés. 

A hosszú élet eléréséhez az életmód-orvostan mentén először adatokat kell gyűjtenünk a saját szervezetünk működéséről. Ezek az adatok alkotják majd az alapját annak a személyre szabott AI-rendszernek, amely digitális egészségügyi tanácsadóként (AI health coach) segít nekünk abban, hogy a mért értékeket valódi, életmódbeli változtatásokra váltsuk. 

A longevity 6 fő adatgyűjtési pillére:

1. Alvás: Sokan hordanak okoseszközöket, például gyűrűt vagy órát, de a lényeg nem a napi pillanatnyi számokban, hanem a hosszabb távú trendekben rejlik. A mélyalvás, a nyugalmi pulzus és a stresszt jelző HRV, vagyis a szívfrekvencia-variabilitás nyomon követésével láthatóvá válhat, hogy egy-egy életmódbeli döntés – például a korábbi vacsora vagy a rendszeres sport – valóban javítja-e a regenerációt. A legfontosabb kérdés azonban az, hogy ha látjuk az adatokat, változtatunk-e az életmódunkon.

2. Stresszszint-monitorozás: Egy EKG-s mellkaspántos szenzorral klinikai pontossággal mérhető a szív működése és a szervezet stressz-szintje. Bertalan saját példáján mutatta be, hogy amit ő pörgős "flow-állapotnak" élt meg, a mérések alapján valójában krónikus stresszt és folyamatos készenléti állapotot jelentett a szervezetének. Az adatok elemzése kellett ahhoz, hogy felismerje: ezzel az életvitellel a kiégés és a betegségek felé halad, ezért a szembesülés után visszavett a tempóból. 

3. Testösszetétel: Az okosmérlegek nemcsak a testsúlyt, hanem az izomtömeget, a testzsírszázalékot és a csontsűrűséget is követik. A heti és havi trendekből látható, hogy egy diéta vagy edzésterv milyen irányba változtatja a szervezet összetételét.

4. Táplálkozás és vércukormonitorozás: A bőr alá helyezhető, folyamatos vércukormérő, vagyis CGM-szenzor segítségével követhető, melyik étel hogyan emeli meg a vércukorszintet. Az éjszakai mérések emellett a stresszszintről is árulkodhatnak: a hajnali kortizoltermelődés és vércukoremelkedés alvás közben is megmutathatja a szervezet terheltségét.

5. Bélmikrobiom: A bél-agy tengelyen keresztül a bélflóra állapotát az előadás a mentális egészséggel, a fókusz és a hangulat alakulásával is összekapcsolta. A felborult bélflóra az előadó szerint ködös aggyal, figyelemzavarral és rossz közérzettel járhat. A mikrobiom elemzése és célzott helyreállítása után visszatérhet a fókuszált energia és a jókedv.

6. Genetikai szekvenálás: A genetikai elemzés az előadás szerint arra is adhat információt, hogy egyes ételeket hogyan dolgoz fel a szervezet, illetve hogy az izomrostok alapján inkább a hosszú távú állóképességi sportok vagy a sprint lehet megfelelő. Így egy általánosan egészségesnek tartott étel vagy mozgásforma sem feltétlenül jelent ugyanazt mindenki számára.

A „Harmadik Agy” koncepció és az AI szerepe

A sok összegyűjtött adat önmagában kevés, hiszen nem a mérések, hanem az azok alapján meghozott döntések változtatják meg az életmódot. Thuróczy Bertalan doktori kutatásában ezért a „Harmadik Agy” koncepciót fejleszti.

A koncepció szerint az első agyunk a koponyánkban található, a második a bél-idegrendszerünk, a Harmadik Agy pedig egy személyre szabott, akár saját gépen, titkosított környezetben futó AI-rendszer.

Ebbe a rendszerbe betáplálható a kórelőzmény, az alvási, genetikai és mikrobiom-adatok, valamint a mindennap kézzel írt és befotózott hálanapló és sémanapló bejegyzései is. Ahogy a jegyzetek, vagyis a csomópontok és a köztük lévő kapcsolatok épülnek, az a koncepció szerint leképezi az agyi neuronok és szinapszisok hálózatát.

A nagy nyelvi modellre épülő AI így a teljes kontextust ismerheti, és 0–24 órás, személyre szabott AI Health Coachként adhat életmódbeli tanácsokat vagy akár pontos edzésterveket.

Fontos ugyanakkor, hogy a technológia nem helyettesíti az embert. Az orvos, a dietetikus, a terapeuta vagy az edző szakértelme továbbra is elengedhetetlen, az AI-eszköz pedig a zsebünkben lévő, folyamatos kísérőként támogathatja ezt az együttműködést.

Longevity: nemcsak tovább, hanem jobb minőségben élni

A longevity mozgalom súlypontja ma már az életminőség javítására és nem pusztán az évek számának kitolására helyeződik. Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója rámutatott, hogy a gyógyszeripar is egyre inkább szerepet vállal ebben a megelőző szemléletben. A testsúlycsökkentő GLP-1 készítmények vagy a menopauza időbeni kezelése például komoly későbbi szövődményeket előzhet meg.

A szakember ugyanakkor a Silicon Valley-ből indult longevity-láz veszélyeire is felhívta a figyelmet. Az ellenőrizetlen terápiák vagy az intravénás koktélok komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek, miközben az egészséges életévek kiterjesztésének valódi alapjai az életmódbeli tényezők.

Horváth Attila, a Bosch csoport magyarországi és Adria régiós vezetője ezzel párhuzamosan arról beszélt, hogy az intelligens eszközök és a mesterséges intelligencia demokratizálják az egészségügyi tudást. Ahogy az autóiparban a legkülönfélébb biztonsági funkciókat építjük be a járművekbe a balesetek megelőzése és a vezető védelme érdekében, úgy a saját testünk esetében is a megelőzésre és a védelemre kell helyeznünk a hangsúlyt. Így a passzív várakozás helyett a felhasználók saját kezükbe vehetik egészségük proaktív karbantartását. A Bosch ebben közvetlenül is jelen van: a mikromechanikai szenzorok, az e-bike-rendszerek és a diagnosztikai eszközök mind ezt az aktív, megelőző szemléletet támogatják.

A vállalatok biztosítják a technológiai infrastruktúrát, az adatgyűjtést és a tudományosan igazolt gyógymódokat, míg az egyén felelőssége az, hogy éljen ezekkel a lehetőségekkel, és a mindennapi szokásaiba – az alvásba, a mozgásba és a táplálkozásba – beépítse a megelőzést.

A minőségi élet titka

A Bosch és a Richter közös, friss közvélemény-kutatása azt vizsgálta, mi határozza meg a magyarok számára a hosszú és teljes életet. A válaszadók többsége az egészséget (53 százalék), az anyagi stabilitást (53 százalék), valamint a szeretetteljes családi és baráti kapcsolatokat (43 százalék) jelölte meg a minőségi élet legfontosabb pilléreiként.

Bár a digitális detox iránti igény is megjelent a válaszokban (9 százalék), a felmérés alapján a többség úgy érzi, hogy a technológiai innovációk javítják a mindennapokat, és a gyors fejlődés vagy az AI sem okoz benne különösebb stresszt.

Al Ghaoui Hesna médiapszichológus szerint ugyanakkor ebben ellentmondás feszül: hiányzik a tudatosság azzal kapcsolatban, miként sodródunk a technológiával, és hogyan építheti le a folyamatos tartalomfogyasztás, a közösségi média görgetése egyes készségeinket. Ilyen például a késleltetésre való képesség, amely fontos lehet ahhoz, hogy egy krízishelyzetben talpon maradjunk és regenerálódjunk.

Kríziskezelés és vállalati kultúra: mit tehet a munkáltató?

Mivel aktív életünk közel egyharmadát a munkahelyünkön töltjük, a vállalati közeg alapvetően meghatározza az életminőségünket. Farkas Bence, a Robert Bosch Power Tool Kft. HR vezetője saját, súlyos betegségéből való felépülésének tapasztalatait megosztva kiemelte, hogy a belső erőforrások és a célok vizualizálása mellett a szemléletmód is döntő. Egyik korábbi vezetője mondását idézve hangsúlyozta: 

„Nem problémák vannak, hanem feladatok.”

Ez a megközelítés segít mind a magánéleti, mind a szakmai akadályok leküzdésében. Pomezanski Krisztina, a Richter Gedeon Nyrt. Business & Support HR Business Partner területvezetője rámutatott, hogy a munkáltatónak felelőssége és lehetősége is van támogatni a krízisbe került munkavállalókat. A legfontosabb lépés a nehézségek időben történő felismerése, valamint az olyan kézzelfogható segítségnyújtás, mint a mentálhigiénés támogatás vagy a szakmai rehabilitáció megszervezése.

Pszichológiai biztonság és HR-támogatás a mindennapokban

A krízishelyzetek hatékony kezeléséhez elengedhetetlen a munkahelyi bizalom és a pszichológiai biztonság megteremtése. Pomezanski Krisztina hangsúlyozta, hogy a munkáltató nem funkcionálhat terapeutaként, de feladata egy olyan vállalati kultúra kialakítása, ahol a problémák nem bélyegzik meg a munkavállalót, és ahol a nehézségeket nyíltan fel lehet vállalni. 

Farkas Bence hozzátette, hogy a HR-nek kulcsszerepe van e támogató légkör megteremtésében, amely bátorítja a kollégákat a segítségkérésre. Al Ghaoui Hesna felhívta a figyelmet arra, hogy pszichológiai biztonság hiányában a munkavállalók nem mernek kilépni a saját kereteikből, ami hosszú távon a produktivitást is erodálja. A vezetők számára a legnagyobb kihívás a stabilitásérzés megőrzése a folyamatosan változó világban, amit kiszámítható, ritmikusan visszatérő közösségi eseményekkel és nyílt, tudatos kommunikációval lehet a leghatékonyabban támogatni.

A szintén sarokpontnak számító sikeres digitális kikapcsolódáshoz elengedhetetlen az egyéni tudatosság - például a hálószobai képernyőhasználat elkerülése az agy regenerációjának érdekében -, de ezen túl meghatározó lehet a vezetői példamutatás (ne legyünk elérhetőek munkaidőn kívül) és a vállalatok által biztosított offline közösségi és sportprogramok.

Fogmosás egy lábon: a mikro-rutinok ereje 

A mai, információval túlzsúfolt világban ugyanakkor óriási a zaj a longevity témájában is. Szabó András László longevity- és sporttudományi szakember szerint a csúcstechnológia mellett a mindennapi mikro-rutinoknak is kulcsszerepük van, hiszen ezek észrevétlenül beépíthetők a legzsúfoltabb napokba is. Jó példa erre a legegyszerűbb reggeli rutin átalakítása: ha a fogmosást egy lábon állva végezzük el, azzal aktiváljuk az egyensúlyi pályákat és az idegrendszert. Bizonyítottan nagy hatása van annak is, ha abból a szobából, ahol aludni készülünk, kiűzzük az okoseszközöket. 

A konferencia utolsó kerekasztal-beszélgetése a kutatási eredményekkel összhangban arra mutatott rá, hogy a hosszú és minőségi életnek nemcsak technológiai, hanem emberi oldala is van: az önismeret és az értékes társas kapcsolatok. Al Ghaoui Hesna és Szabó András László kiemelték, hogy az „én” és a „mi” nem választható el egymástól: a tudatosság belül kezdődik, de az ember evolúciósan csoportlény – a közösségeinkben sérülünk, de ott is gyógyulunk és tanulunk a legtöbbet.

Az AI-alapú Health Coach, az orrunkig is ellátó okosautó, valamint az egyéni és vállalati tudatosság kimaxolása révén már nincs elérhetetlen távolságban az a bizonyos 100 minőségi életév. A technológia mögött azonban a lényeg változatlan: a minőségi humán erőforrás legfőbb erőforrása továbbra is a másik ember marad.

További cikkünk a témában: 

Végtelen stresszben élünk - hogyan próbáljuk oldani a megfelelés kényszerét?

Kép forrása: magnific