Legyen naprakész a társadalombiztosítási jogokkal és kötelezettségekkel!

BNO kód

A BNO kód a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) rövidítése, amely egy hierarchikus kódrendszer, melyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állított össze és gondoz. Ez a rendszer, más néven ICD (International Classification of Diseases), a betegségek, sérülések és egészségi állapotok nemzetközi szabványosított osztályozására szolgál.

A BNO kódok segítségével az egészségügyi szakemberek és az adóhatóságok pontosan tudják azonosítani és nyilvántartani a különböző egészségügyi problémákat. Magyarországon a BNO kódok egy betűből és négy számjegyből állnak, ahol az első karakter egy betű, amit két szám követ. Ez az első három karakter határozza meg a nemzetközi szinten használatos betegségkategóriákat. A negyedik karakter a fő betegségkategóriákat kisebb alegységekre bontja, az ötödik karakter pedig arra szolgál, hogy az egyes országok további saját felosztásokat alkalmazhassanak.

Az adókedvezmények igénybevételénél a BNO kódok alapvető szerepet játszanak abban, hogy meghatározzák, mely betegségek esetén áll fenn az adózó jogosultsága a személyi jövedelemadó kedvezményre.

Betegszabadság kalkulátor

A betegszabadság kalkulátor egy hasznos eszköz, amely segít kiszámítani a betegszabadság alatt járó távolléti díj összegét. 2024-ben a betegszabadság (évi max 15 munkanap hétvégéket is beleszámítva) ideje alatt a munkáltató által fizetett távolléti díj a munkavállaló napi bérének 70%-. A betegszabadság alatti jövedelempótlást nem a TB, hanem a munkáltató fizeti a munkavállaló részére.

A táppénz kalkulátor segítségével meghatározhatják, hogy mennyi pénzbeli ellátásra számíthatnak a dolgozók a betegszabadság ideje alatt, figyelembe véve a munkaviszony hosszát, a bruttó keresetet és a kieső napok számát

Ez az eszköz különösen hasznos lehet azok számára, akik szeretnék előre látni a betegség miatti távollétük anyagi következményeit, és segít megtervezni a hónap végén rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat. A betegszabadság kalkulátor tehát nemcsak a betegszabadság mértékének kiszámításában nyújt segítséget, hanem abban is, hogy a munkavállalók jobban tudjanak gazdálkodni a betegség miatt csökkenő jövedelmükkel.

Táppénz összege

A táppénz számításakor a napi átlagkereset 50-60%-át veszik alapul, figyelembe véve a táppénzre jogosult napok számát és a törvény által meghatározott felső határt. A 2024-es évben a táppénz napi maximuma nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, ami naponta legfeljebb 17.787 forintot jelent. A táppénz iránti igényt az igénybejelentés napjától számított legfeljebb fél évig lehet visszamenőlegesen érvényesíteni.

A táppénz a keresőképtelenség idejére jár, de legfeljebb a biztosítási jogviszony időtartama alatt egy évig, feltéve, hogy a táppénzre jogosult személy rendelkezik legalább egy éves folyamatos biztosítási idővel és az elmúlt évben nem kapott táppénzt. A táppénz kifizetését az igény elbírálását követően, az ügyintézési határidőn belül folyósítják.

Amennyiben a beteg munkáltatója társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet, a kifizetőhely bírálja el a táppénz iránti kérelmet. Ellenkező esetben a kormányhivatal illetékes. A kérelmeket a benyújtástól számított 8 napon belül bírálják el, feltéve, hogy az igény elbírálható az adott adatok alapján. Ha hiánypótlásra van szükség, az elbírálási idő akár 60 nap is lehet, ezért a táppénz gyors és hatékony kifizetése érdekében fontos, hogy minden szükséges dokumentum időben rendelkezésre álljon. Amennyiben minden rendben van, 8-21 napos határidővel történik a kifizetés.

A táppénzzel kapcsolatos részletszabályokról a munkáltatók és a munkavállalók egyaránt tájékozódhatnak a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) hivatalos weboldalán, ahol az aktuális jogszabályok és útmutatók érhetők el. Emellett a kormányhivatalok is nyújtanak információt és segítséget, különösen azokban az esetekben, ha a munkáltató nem rendelkezik saját társadalombiztosítási kifizetőhellyel.

Amennyiben a munkavállaló nem kapta meg a táppénzt, ellenőrizni kell, hogy minden szükséges dokumentumot helyesen átadott-e a munkáltató felé, akinek feladata elektronikus úton benyújtani a táppénz iránti kérelmet. Kezdve 2024. január 1-jével, azok a munkaadók, akik nem rendelkeznek társadalombiztosítási kifizetőhellyel, továbbá az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők és az ún. "önfoglalkoztatók" is, csakis e módszer segítségével adhatják be kérelmeiket.

A 2024-es évben a táppénzre vonatkozó szabályok a következőképpen alakulnak:

•  Keresőképtelenség kategóriái: A keresőképtelenség kategóriái között a táppénz kódok részletesen leírják a különböző okokat, amelyek miatt a munkavállaló nem tudja ellátni munkáját. Ezek közé tartozik a saját betegség, a hosszabb kórházi kezelés, vagy a járványügyi intézkedések miatti munkakiesés. A különböző kódok között a 9-es kód a táppénz kalkulátorban különösen fontos, mivel ez általában a veszélyeztetett terhesség miatt igénybe vehető táppénzt jelöli, ami segíthet a várandós nőknek kiszámítani a táppénz összegét, amely a keresőképtelenség idejére jár.

•  Táppénz mértéke: A táppénz alapvetően a napi átlagbér 50-60%-át teszi ki, de bizonyos speciális helyzetekben, mint például munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén, a teljes napi bér is járhat.

•  Táppénz időtartama: A táppénz legfeljebb egy évre vehető igénybe, és minden naptári napra jár, amelyen a munkavállaló keresőképtelen.

•  Adózás: A táppénz összegéből a személyi jövedelemadó 15%-át vonják le.

•  Kifizetés: A táppénzt az állami egészségbiztosító folyósítja, és a munkáltató felelős az igazolások benyújtásáért.

Gyermek után járó táppénz

A gyermekápolási táppénzre azok a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel rendelkező szülők (vér szerinti, örökbefogadó szülő, nevelőszülő, helyettes szülő, gyám) jogosultak, akiknek a 12 évnél fiatalabb gyermekük ápolása miatt orvos által igazoltan nem tudnak munkát vállalni. Ez a támogatás 12-18 év közötti beteg gyermek ápolása esetén kivételes esetben, méltányossági alapon is megállapítható.

A gyermekápolási táppénzre való jogosultság a következő esetekben áll fenn:

•  az anya egy évnél fiatalabb, kórházban ápolt gyermekét szoptatja,

•  a szülő otthon ápolja a tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét, és a gyermeket a saját háztartásában neveli,

•  a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermek kórházi kezelése alatt a gyermek mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben.

A gyermekápolási táppénz összege, a szülő jövedelmének naptári napi alapjövedelmének

•  60%-a, amennyiben a szülő legalább 730 nap biztosítási idővel rendelkezik,

•  50%-a, ha a szülő 730 napnál kevesebb biztosítási idővel bír, illetve a gyermek fekvőbeteg gyógyintézeti ellátásának időtartama alatt.

2024ben a táppénz maximálisan folyósítható naptári napi összege a minimálbér kétszeresének harmincad részét teszi ki, ami napi bruttó 17787 forint.

A gyermekápolási táppénz folyósításának időtartama elsődlegesen a beteg gyermek életkorától és attól függ, hogy a szülő egyedül neveli-e a gyermeket.

A gyermekápolási táppénz iránti kérelmet a foglalkoztatóhoz kell benyújtani nyomtatványon, vagy ha az igénylő önfoglalkoztató, akkor elektronikus úton az egészségbiztosítóhoz.

Rokkantsági ellátás táblázat

A 2024-es évben az új igénylők számára a rokkantsági ellátás összege a következőképpen alakul:

•  Minimum összeg: Az alapösszeg 45%-a, ami 61,945 forint.

•  Maximum összeg: Az alapösszeg 150%-a, ami 206,485 forint.

Ez az összeg a minősítési kategóriától, a kormányrendeletben meghatározott alapösszegtől, valamint a törvényben előírt időszakra számított havi átlagjövedelemtől függ. A rokkantsági ellátások minden évben a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkednek, így az ellátás összege dinamikusan változhat.

Minden fontos információról érdeklődni kell a Magyar Államkincstár weboldalán, ahol részletes tájékoztatást találni az ellátásokról, a jogosultsági feltételekről és az igénylés folyamatáról.

Minősítés és munkavégzés

Sokan tudni szeretnék mit jelent a C2 minősítés. A "C2" minősítés a megváltozott munkaképességű személyek besorolásában használt kategória, amely azokra a személyekre vonatkozik, akiknek az egészségi állapota 31-50% közötti. Ez azt jelenti, hogy tartós rehabilitációt igényelnek, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményeik miatt nem foglalkoztathatók, így a foglalkozási rehabilitáció nem javasolt számukra. A C2 kategóriába sorolt személyek általában nem képesek munkát vállalni, és rokkantsági ellátásra lehetnek jogosultak a komplex minősítés eredményeként.

A D2 rokkantsági ellátás melletti munkavégzés számos érintettet foglalkoztat. A 2011. évi CXCI. törvény módosítása eltörölte a kereseti és folyósítási korlátokat, így a megváltozott munkaképességű személyek bármely jogviszonyban folytatott munkavégzésből származó kereset összegére tekintet nélkül folyósítják. Ez azt jelenti, hogy a megváltozott munkaképességű személy akár teljes munkaidőben is dolgozhat, amennyiben az egészségi állapot engedi.

A cikkben található információk általános tájékoztatást nyújtanak, de nem feltétlenül fedik le minden részletes szabályozást. Ezért mindig ajánlott további forrásokból is tájékozódni a legfrissebb és legpontosabb információkért, különösen a jogszabályok és eljárások gyakori változása esetén.