Ki vigyáz a gyerekekre, ha nincs elég szakember? 20 százalékos a hiány a gyermekvédelemben

A gyermekvédelmi rendszerről most elkészült, több mint 200 oldalas jelentés nem egyszerűen az intézmények állapotáról ad képet, hanem egy súlyos humánerőforrás-válságot is megmutat. A vizsgálat során 19 intézményben és szakmai egységben jártak, 12 vármegyét érintően mintegy 500 szakemberrel készítettek interjút, összesen csaknem 100 órában.

A jelentés szerint a rendszer 2026-ra a strukturális összeomlás szélére került.

A tényleges összeomlást jelenleg elsősorban a gyermekvédelemben dolgozók hivatástudata, elkötelezettsége, többletmunkája és kitartása akadályozza meg.

Vagyis miközben egyre nagyobb feladat hárul a rendszerre, egyre kevesebb embernek kell azt működtetnie.

20 százalékos szakemberhiány sújtja a rendszert

Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár a jelentés ismertetésekor arról beszélt, hogya gyermekvédelmi szakemberek száma jelentősen csökkent, a jelenlegi átlagos szakemberhiány pedig mintegy 20 százalékos.

A 2024-es alkalmassági és életmódvizsgálatok után különösen sokan hagyták el a pályát.

Ez azért különösen súlyos probléma, mert a gyermekvédelmi rendszerben nem egyszerűen létszámhiányról van szó. A speciális és súlyos problémákkal küzdő gyermekek ellátásához megfelelően képzett szakemberekre van szükség, miközben éppen ezekből a kapacitásokból van kevés.

A nevelőszülői oldalon is komoly a hiány: jelenleg körülbelül 400 nevelőszülőre lenne még szükség, különösen több gyermek, illetve speciális vagy különleges szükségletű gyermekek fogadására.

Nemcsak kevesen vannak, hanem egyre nehezebb új embereket találni

A toborzás sem gyors folyamat. A nevelőszülővé váláshoz szükséges pszichológiai és kifogástalan életvitelhez kapcsolódó vizsgálatok a jelenlegi rendszerben 2,5–5 hónapig is eltarthatnak. A szakpolitikai elképzelések között ezért az eljárás újragondolása is szerepel úgy, hogy közben a gyermekek biztonságát garantáló ellenőrzések megmaradjanak.

A munkaerőhiányt tovább súlyosbítja, hogy a gyermekvédelemben dolgozók jelentős terhelés mellett végzik a munkájukat. A jelentés szerint az alacsony bérek, a túlterheltség, a hiányos szakmai támogatás és a szakma presztízsének romlása egyaránt nehezíti a megtartást és az utánpótlást.

A szakemberek lelki támogatása sem megoldott megfelelően: a jelentés szerint nincs rendszeres szupervízió és intervízió, miközben a munkatársakat érzelmileg és szakmailag is rendkívül megterhelő helyzetek érik.

A rendszer a dolgozók többletmunkájából él

HR-szempontból talán ez a jelentés egyik legfontosabb üzenete:

nem lehet tartósan egy egész ellátórendszert a munkatársak hivatástudatára és túlóráira építeni.

A kapacitáshiány miatt jelenleg mintegy 2700 gyermek nem megfelelő gyermekotthoni vagy nevelőszülői elhelyezésben, illetve veszélyes családi környezetben élhet, egyes gyermekeket pedig akár 500 kilométerre is elhelyeznek a családjuktól. Évente mintegy 17 ezer gyermek szökik meg a rendszerből, közülük körülbelül 800 tartósan is szökésben van. A szakember- és férőhelyhiány miatt sok esetben nincs megfelelő hely a krízishelyzetbe került gyerekek számára.

Ez egyben a dolgozók terhelését is növeli: minél összetettebbek az esetek, és minél kevesebb szakember áll rendelkezésre, annál több feladat jut azokra, akik még a rendszerben maradtak.

A bérrendezés lehet az egyik kulcs

A friss kormányzati bejelentés szerint a gyermekvédelmi rendszerben kétlépcsős, jelentős bérrendezés készül, amelynek első lépése már ősszel megtörténhet. A kormány emellett azonnali, mintegy 10 milliárd forintos gyermekvédelmi krízisprogramot indít. Ennek része több új férőhely és krízisellátás létrehozása,

valamint 1,5 milliárd forint jut a gyermekvédelemben dolgozók lelki és szakmai támogatására.

A pénz azonban önmagában nem oldja meg a HR-problémát. A jelentés alapján egyszerre kellene javítani a bérezésen, a munkakörülményeken, a szakmai támogatáson, a vezetésen és a döntési autonómián is. A rendszer működését ugyanis a központosítás, a bürokratikus folyamatok és a pénzügyi-menedzsment önállóság hiánya is nehezíti.

A kormány a tervek szerint decentralizálná a működést, nagyobb szakmai önállóságot adna a dolgozóknak, és a döntéseket, illetve az erőforrásokat közelebb vinné a gyermekekhez.

Nemcsak több ember kell, hanem jobb munkakörnyezet is

A gyermekvédelmi rendszerben dolgozók helyzetét a szakmai presztízs romlása is nehezíti. A jelentés szerint a bántalmazási ügyek bulvarizált, szenzációhajhász bemutatása komoly presztízsveszteséget okozott a szakmának, miközben a dolgozók maguk is kerülhetnek bántalmazó helyzetbe: nemcsak gyermek és felnőtt között, hanem a gyermekek egymás közötti konfliktusaiban, illetve a dolgozókkal szemben is előfordulhat erőszak.

A kormány most regionális pszichológiai, pszichiátriai és gyógypedagógiai csapatokat is létrehozna, amelyek oda mennének, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Ez a szakemberhiány kezelésében azért lehet fontos, mert nem minden intézménynek kellene külön-külön rendelkeznie minden speciális kompetenciával.

MTI

Kép forrása: magnific