Kérdőjelek a céges nyelvoktatással kapcsolatban - a szakértő válaszol

Külön képzővel érdemes szerződni vagy egy nagyobb, országos hálózattal rendelkező nyelviskolával, ha több vidéki telephelyen szeretne nyelvi képzést megvalósítani egy cég? Mikor indokolt anyanyelvi tanár alkalmazása? Hány fős az ideális csoportméret? Hogyan zajlik a szintfelmérés? Ilyen és ehhez hasonló kérdések érkeztek olvasóinktól, amelyekre szakértőnk, Tóth Ildikó, a Katedra Nyelviskola tanulmányi igazgatója válaszol.

Cégünk HR osztálya két csoportban tervez angol nyelvi képzést. Célként az egyik csoportban az alapfokú szint elérését tűztük ki kezdő szintről, míg a másikban alapfokon lévő dolgozóknak kell a középfokú szintet elérniük. Ehhez körülbelül hány nyelvóra szükséges?

Kezdő szinttől alapfokig (B1), vagy alapfokú nyelvvizsga szintről (B1) középfokú nyelvvizsga szintig (B2) munka mellett tanuló felnőtteknek átlagosan 250-300 tanórára van szüksége. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ez az óraszám abban az esetben lesz elegendő, ha a résztvevő ugyanennyi időt rá tud és akar szánni az önálló tanulásra is.

Cégünk több vidéki telephelyen szeretne nyelvi képzést megvalósítani. Melyik út a járhatóbb: minden városban külön képzővel szerződni vagy egy nagyobb, országos hálózattal rendelkező nyelviskolával lebonyolítani a képzéseket?

A több városban zajló képzések esetén komoly szervezési, adminisztrációs feladatok jelentkeznek, amennyiben cél az, hogy a megrendelő képes legyen az összes megrendelt képzést azonos szempontok szerint áttekinteni, a hatékonyságot mérni. Különösképpen így van ez, ha sok képzővel szerződik a cég a képzések megvalósítására. Ezzel szemben, ha egy országos lefedettséggel rendelkező nyelviskolát választunk partnernek, csökkenhetnek a terhek, hiszen csak egy céggel kell kapcsolatot tartani. Egy ilyen képző nagyobb valószínűséggel rendelkezik azzal a szakmai és szervezési tapasztalattal és tudással, amely egy több városra kiterjedő képzés koordinálásához szükséges. Adminisztrációs szempontból is könnyebbséget jelenthet, hogy minden képzési helyszínen azonos a dokumentáció, a minőségbiztosítás oldaláról nézve pedig sokkal nagyobb arra a garancia, hogy mindenhol az elvárható legmagasabb színvonalon bonyolítják le a tanfolyamokat. Szakmai szempontból fontos még kiemelni, hogy az egységes tanmenet és a tanároktól megkövetelt módszertan sokkal átláthatóbbá és egységesebbé teszi a képzéseket. Ha például valamelyik dolgozót egy új területre helyeznek, jobban biztosítható az átjárhatóság a képzések között.

Ön szerint mikor indokolt anyanyelvi tanár alkalmazása?

Anyanyelvi tanárt akkor érdemes kérni a nyelviskolától, ha a potenciális hallgatók szintje legalább B1 (alapfok), de igazán hasznos a B2 vagy a C1 szintű tanfolyamok esetén lehet. A tapasztalat az, hogy a középfoknál alacsonyabb szinteken, amikor a nyelvtani magyarázatok fontos szerepet játszanak, célszerűbb magyar anyanyelvű tanárt kérni. Az anyanyelvi tanárok jelentős része (tisztelet a kivételnek) a nyelvtanításon belül nem minden készség fejlesztésében jártas, ezért a kezdeteknél a módszertanilag és nyelvileg egyaránt kifogástalan magyar anyanyelvű tanár hatékonyabb lehet, vele gyorsabb lehet a haladás a legtöbb esetben.

A nyelviskola partnerünk által ajánlott anyanyelvi tanárnak nincs egyetemi tanári diplomája, csak DELTA/CELTA/CELT végzettséggel rendelkezik. Véleménye szerint ez a képesítés biztosítja a megfelelő szintű nyelvoktatást?

Igen, hiszen ezek nemzetközileg elismert képesítések, amelyek mögött színvonalas képzések állnak, sok esetben lényegesen több gyakorlati órával, mint amit a magyar felsőoktatás biztosít. Tapasztalatunk szerint az ilyen végzettséggel rendelkező oktatók megfelelően felkészültek a nyelv oktatására. A DELTA magasabb színvonalat, míg a CELTA vagy CELT egy alap tanári képesítést ad, amire a nevük is utal. Delta = Diploma in English Language Teaching to Adults, míg a CELTA vagy CELT = Certificate in English Language Teaching. Ezekre a képzésekre főleg anyanyelvi tanárok jelentkeznek, akik nyelvtani ismereteiket bővítik és alapos módszertani képzést kapnak a tréningek során. A képzés során tanítási gyakorlat van, amelyet trénerek értékelnek. A világ számos országában a nyelviskolákban elvárás, hogy a fenti képesítések egyikével rendelkezzenek a tanárok. A DELTA végzettséggel már vezetőtanári vagy tanulmányi vezetői státusz is elérhető. Sokszor a magyar nyelvtanári végzettséggel rendelkezők is elvégzik ezeket a képzéseket, hogy módszertani ismereteiket bővítsék, felfrissítsék és esetlegesen angol nyelvtanári munkát kapjanak külföldön.

Cégünknél csoportos képzés keretében kívánjuk megvalósítani a nyelvoktatást. Ön szerint hány fős az ideális csoportméret?

Véleményem szerint a nyelvoktatás hatékonyságát nem feltétlenül a csoportméret határozza meg. Sokkal inkább befolyásoló tényező lehet az egyes csoporttagok nyelvi szintje, illetve a tudásbeli, szintbeli különbségek. Ha egy 4 fős csoportba egymástól jelentősen eltérő szintű hallgatókat erőltetünk, akkor a csoport nyelvi fejlődése nem lesz hatékony, ellentétben például egy 6-8 fős csoporttal, ahol minden tanuló egy szinten van, pl. kezdő. Fontos elvárás tehát a nyelviskola partnerrel szemben, hogy a nyelvoktatásra jelentkezőkből homogén csoportokat alakítsanak ki. A homogenitás alatt azt kell érteni, hogy egy-egy tanfolyami csoporton belül ne legyen 50-60 óránál nagyobb szintkülönbség. Minél alacsonyabb szintű az adott tanfolyam kiinduló szintje, annál nehezebben kezelhetők a csoporton belüli tudásszintbeli különbségek. Ezt pedig úgy lehet a legjobban elérni, ha a nyelvi képzés indulását alapos, írásbeli és szóbeli szintfelmérés előzi meg, amelynek eredményét ténylegesen figyelembe is veszi a megrendelő. Nem homogén csoportok esetén ha a tanmenetet a jobbakhoz igazítjuk, a gyengébbek lemorzsolódnak, ha a gyengékhez igazítjuk, a jobbak unatkoznak.

Hogyan zajlik egy szintfelmérés?

A szintfelmérés célja szerint kétféle lehet. A felmérés célja lehet egyfelől a vállalathoz jelentkező vagy már a cégnél dolgozó munkavállalók nyelvi tesztelése abból a célból, hogy megállapítsuk, az adott személy a munkakör betöltéséhez szükséges nyelvtudással rendelkezik-e. Ebben az esetben a nyelvhasználati igényhez igazítva szóbeli / telefonos és vagy írásbeli tesztet érdemes végezni, amelynek kimenetele szerint lehet megfelelt / nem megfelelt.

A szintfelmérés másik célja pedig a tanfolyami rendszerben a megfelelő szintű tanfolyamba való beiskolázás érdekében elvégzett mérés. Ebben az esetben minden eredmény megfelelt, de más-más nyelvi szintet mutat, amelyet a tanfolyami csoportok és a tanmenetek összeállításakor figyelembe kell venni.

Forma alapján megkülönböztetünk komplex szintfelmérést (hallás utáni értés, beszéd, írás, olvasás értés és közvetítési készség), vagy csak egyes készségek (pl: csak hallás utáni értés és beszéd) mérésére irányuló mérést.

A dolgozók pontos nyelvi szintjének meghatározásához mindenképpen a komplex szintfelmérési rendszert javasolom, hacsak nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az adott dolgozói célcsoportnak csak bizonyos nyelvi készségeit kell használni a munkavégzés során.

Az általam jónak tartott komplex szintfelmérési rendszer a leggyorsabb és leghatékonyabb módja a nyelvi szint meghatározására. Az írásbeli teszt fokozatosan nehezedő, legalább 40-60 kérdésből álló cloze-teszt.

A fokozatosan nehezedő cloze-teszt tesztelési szakértők szerint több szempontból is a leghatékonyabb mérési forma. Mivel a tesztben nem többszörös választás van, hanem a nyelvhasználónak önállóan kell a példamondatokból hiányzó egy szót, nyelvi elemet beírnia, ezért a találgatás teljesen kizárt. A teszt egyszerre mér olvasásértést, helyesírást, nyelvhelyességet és lexikai tudást.

Elengedhetetlen eleme a komplex szintfelmérésnek a szinttől függően 5-10 perces szóbeli interjú, amit képzett szaktanár végez. Jelenleg az üzleti és a magánszférában is a használható idegen nyelvtudás legfontosabb komponense a szóbeliség, hiszen az idegen nyelvi kommunikáció legnagyobb része szóban zajlik. Ezért önmagában egy írásbeli szintfelmérő nem elégséges eszköz a nyelvtudás feltérképezésére.

Szintfelmérési gyakorlatunkban számos alkalommal tapasztaljuk azt, hogy a passzív, írásbeli tudás nem áll összhangban a nyelvhasználó szóbeli készségeivel. Tipikus probléma, hogy szóban alacsonyabb szinten vannak a nyelvet nem aktívan, napi szinten használók. Természetesen van ellenpélda is, gyakran a grammatikai tudás kerül háttérbe a folyékony szóbeli nyelvhasználat mellett. A nyelvtanár által levezetett, kidolgozott szintezett kérdéssor alapján végzett szóbeli szintfelmérés a legalkalmasabb eszköz ezeknek a fontos különbségeknek a feltérképezésére. A képzett nyelvtanár már az írásbeli szintfelmérő javítása közben is képet tud alkotni a résztvevő nyelvi erősségeiről és hiányosságairól, a szóbeli interjú alapján pedig teljesen kirajzolódik a valós nyelvi szint. A szintfelmérés az általános és az üzleti szókincsre is kiterjed.

Ha nincs arra lehetőség, hogy egy időben, egy helyszínen történjen a szintfelmérés, akkor a komplex teszt online és telefonos vagy video tesztként állítható össze. Az online szintfelmérés lehetőséget ad arra, hogy egymástól távol eső helyszíneken található kollégákat is fel lehessen mérni, illetve időkorlát beépítésével a meg nem engedett segédeszközök használata is jórészt kiküszöbölhető.

Kérdőjelek a céges nyelvoktatással kapcsolatban - a szakértő válaszol

Erre van szüksége a cégeknek az SNI tanulók foglalkoztatásához

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Coaching szemléletű nyelvoktatás a Katedra Nyelviskolában - Beszélgetés Nagy Zoltán ügyvezető igazgatóval

Miért fullad kudarcba a legtöbb vállalati nyelvoktatás? És mit tehetsz ellene?

A DK támogatja a diákok nyelvvizsgatörvény elleni tüntetését

Heti ajánló

HR állások

Állások

Rendezvények

Partnereink hírei

HR Blog oldalak

Diagnózis kódok

HR Szavazás

Video

Könyvajánló

Kulturális ajánló