Heti munkaerőpiaci körkép: 5 számadat, ami meghatározta a hetet

1. 4,4% – tovább nőtt a munkanélküliségi ráta

A KSH júniusi gyorsjelentése szerint a foglalkoztatottak száma 4 millió 646 ezer főre csökkent, ami egy év alatt 66 ezer fős visszaesést jelent, miközben a munkanélküliségi ráta 4,4 százalékra kúszott fel. A második negyedév egészét nézve a ráta átlagosan 4,5% volt – ez szokatlanul magas érték a nyári hónapokra, hiszen a mezőgazdasági és építőipari szezonmunkák általában éppen ilyenkor csökkentik az álláskeresők arányát. Az elemzők szerint nem átmeneti kilengésről, hanem szerkezeti problémákról (fogyó munkaképes korú népesség, lassuló gazdaság) van szó, ami miatt idénre már nem várható érdemi javulás.

2. 4,1% vs. 4,9% – nyílik az olló a nemek között

Különösen éles a kontraszt férfiak és nők között: míg a férfiak körében a munkanélküliség 2023 nyara óta nem látott mélypontra, 4,1 százalékra süllyedt, addig a nőknél 4,9 százalékra ugrott – ez 2019 óta a legmagasabb érték, amit a KSH mindössze másodszor mért. A szétnyíló olló arra utal, hogy a leépítések és a lassuló felvételek nem egyenletesen érintik a munkaerőpiac szereplőit.

3. 12,5 hónap – ennyi ideig tart ma állást találni

A KSH adatai szerint átlagosan 12,5 hónapig tart munkát találni Magyarországon, a munkanélküliek 35,3 százaléka pedig már legalább egy éve álláskeresőnek számít. Ez a mutató a toborzási nehézségek helyett most inkább arról árulkodik, hogy egyre nehezebb visszatérni a munkaerőpiacra, ha valaki egyszer kiesett belőle – júniusban 1461 dolgozót érintettek csoportos létszámleépítések, ami a szakértők szerint figyelmeztető jel.

4. Egyösszegű kompenzáció – lezárulhat az IKEA-sztrájk

Hetek óta húzódó bérvita ért fordulóponthoz: az IKEA vezetése a szerdai tárgyaláson egyösszegű, az alapbérbe be nem épülő kompenzációt ajánlott a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) a dolgozók által követelt 6 százalékos egységes alapbéremelés helyett. A munkavállalók csütörtök 17 óráig mondhattak véleményt az ajánlatról, és megállapodás született arról is, hogy decemberben újra tárgyalóasztalhoz ülnek a felek, és közösen dolgoznak ki egy hosszú távú bérfejlesztési ütemtervet, emellett átfogó felülvizsgálatot indítanak a vállalat teljes juttatási rendszeréről.

5. Csak 3% – a vezetők nem érzik magukat felkészültnek az AI-ra

Nemzetközi kitekintésben is beszédes szám: a ManpowerGroup Talent Solutions felmérése szerint a felsővezetők, HR-vezetők és toborzási szakemberek mindössze 3 százaléka gondolja úgy, hogy szervezetük vezetése magas szinten felkészült a mesterséges intelligencia munkahelyi bevezetésének irányítására. Ezzel összecseng egy másik friss adat is: az Indeed és a YouGov kutatása szerint a munkavállalók negyede (25%) azért kerüli az AI-továbbképzéseket, mert aggályai vannak az adatpontossággal, az etikai kérdésekkel és az adatbiztonsággal kapcsolatban. A két szám együtt jelzi, hogy az AI bevezetése ma inkább bizalmi, mint technológiai kihívás a HR-szervezetek számára.

Összegzés: a hazai munkaerőpiac a nyári hónapokban is a "csúnyább" oldalát mutatja – csökken a foglalkoztatottak száma, nő a munkanélküliség, és egyre tovább tart újra elhelyezkedni. Eközben a bérfeszültségek (lásd IKEA) és a vezetői felkészültségi hiányosságok (AI-témában) egyaránt arra figyelmeztetik a HR-szakembereket, hogy a következő hónapok inkább a válságkezelésről, mint a bővülésről fognak szólni.