Felszabadult munkavállalók kellenek
A teljesítmény növelése érdekében nevelni kell a munkavállalókat - ebben egyetértett több szakértő egy foglalkoztatáspolitikai konferencián. A létbizonytalanságban tartás már nem működik, a felszabadult érzést kell elterjeszteni közöttük.
Az államtitkár előadásában elmondta: a kormány célja, hogy 4,6 millió legyen a foglalkoztatottak száma, és csökkenjen a jelenleg 6%-os munkanélküliségi ráta. Ezt szolgálja a 2013 elején bevezetett munkavédelmi akcióterv, a szabad vállalkozási zónák, a közfoglalkoztatottak versenyszférában való elhelyezkedését ösztönző program, valamint uniós forrásokból is jelentős összegeket fordít a kormány foglalkoztatáspolitikai célokra.
Kérdés az is, hogy mivel és miként ösztönözhetők a mai munkaerő-piaci szereplők.
– Egyáltalán nem biztos, hogy pénzben veszi ki valaki azt, amit megkeres a munkahelyén. Az adatok azt mutatják, hogy a vállalatok ugyan növelik a béreket, de hatalmas különbségek vannak az egyes szektorokban az egy főre eső havi jövedelemben és a 2010 és 2015 közötti bérnövekedés százalékos értéke között. Általában ahol magasabb a jövedelemszint, kevesebbet emeltek az elmúlt öt évben, de vannak kiugró ágazatok. A pénzügyi szektorban például messze az átlag feletti, közel 500 ezer forintos jövedelmeket látunk, míg a szociális ellátásban vagy az erdőgazdaságban tevékenykedők jóval az átlag alatt, 100 ezer forint körül keresnek, ráadásul a bérek itt csökkentek az elmúlt öt évben – adott ízelítőt a hazai kkv szektor foglalkoztatáspolitikáját vizsgáló kutatás eddigi eredményeiből Dr. Sugár András, a Corvinus Statisztikai tanszékének vezetője.
Létbizonytalanság helyett az alkotás öröme
Trautmann László az Objektív kutatási igazgatója egyetértett az államtitkár felvetésével abban, hogy be kell vonni, nevelni kell a munkavállalókat annak érdekében, hogy nagyobb teljesítményre legyenek képesek. A kutató szerint a fő kérdés, hogyan.
Korábban a „nevelési elv” a létbizonytalanság volt, ez mozgatta a munkavállalókat. Az automatizáció új hulláma azonban komoly változást hozott, hiszen eldöntötte munkavállaló és gép között az árversenyt: ma a kínai órabér magasabb, mint a gépek üzemi költsége, így ott várhatóan tömeges lesz az élőmunka kiváltása. Ehhez nyilván alkalmazkodnia kell a vállalatnak és munkavállalónak is, és az is nyilvánvaló, hogy az új korszak nem lesz mentes a politikai feszültségektől sem. Az új korszak kihívásaira adható gazdaságpolitikai válaszok egyike például a helikopterpénz (Milton Friedman Nobel-díjas közgazdász nyomán így nevezik, amikor a gazdasági visszaesés ellen kvázi „helikopterről az emberek közé szórt pénzzel”harcolnak). A jegybankok pénzt juttattak a gazdaságokba – kivéve Németországban –, de úgy tűnik, elmaradt a várt hatás. Hiába nőtt ugyanis a foglalkoztatottak száma például Amerikában, a termelékenység nem változott.
A teljesítményelv középpontba helyezése jelenthet versenyelőnyt a munkáltatók számára a munkavállalókért folytatott harcban.
– A munkavállalóink jobb kihasználása érdekében új iparpolitikára és új fejlesztési fókuszra van szükség – vonta le a következtetést Trautmann, aki szerint a kilencvenes évek ipari leépítései, majd a kilencvenes évek közepét jellemző toyotizmus – amikor az automatizációt a munkaszervezésre és a logisztikára alkalmazzák – után az alkotás örömét hirdető Google-modell időszaka következett, most pedig ezt a felszabadult érzést kell kiterjeszteni a gazdaság többi szegmensére. Kérdés, hogyan.
Az Objektív kutatási igazgatója szerint a válasz a teljesítményelv középpontba helyezése. Ez jelenthet versenyelőnyt a munkáltatók számára a munkavállalókért folytatott harcban.
– A ma vállalata kultúrát közvetít. Az államtitkár úr az előadásában az egyik uniós pályázat kapcsán mentorról és mentoráltról beszélt. Ez például a vállalaton belüli kultúrateremtés egy eleme, de tévedés lenne azt gondolni, hogy ez a folyamat magától megy végbe. A bizalmon alapuló kultúra visszaépítéséért tenni kell. Ha azt szeretnénk, hogy a kollégák gondolkodjanak, alkossanak, az eddigiektől eltérő motiválókra, családiasabb cégmodellre van szükség. A közgazdaságtudományban is megjelent a szeretet, ajándékozás fogalma, mert ez bizonyos jelenségeket jobban megmagyaráz, mint a hasznosság vagy az önzés. Az erkölcsi dilemmák a közgazdaságtudomány és a vállalatelméletek új elemei – érvelt amellett az Objektív kutatási igazgatója, hogy milyen fordulatokra van szükség ahhoz, hogy hatékony lehessen egy állam adó- és foglalkoztatáspolitikája.
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.05Pénzügyi kimutatások elemzése A képzés során a résztvevők megismerik és elsajátítják a beszámoló elemzés eszközeit és technikáit, képessé válnak egy vállalat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének komplex megítélésére a nyilvánosan elérhető pénzügyi beszámolók alapján. Betekintést kapnak a vállalati beszámolók megértéséhez elengedhetetlen iparági elemzés eszközrendszerébe és technikáiba. Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
Ismerje meg a BNO kód jelentőségét az egészségügyi diagnózisok és adókedvezmények szempontjából. Használja ki a betegszabadság kalkulátor... Teljes cikk
A közszolgálati tisztségviselők életében az illetményalap és a szabadságrendszere kiemelt jelentőséggel bír. A 2024-es minimálbér-emelkedés... Teljes cikk
Lemaradunk a visegrádi országoktól, vagy épp az élre törünk? Tényleg megelőzött minket Románia? Május 1-én uniós csatlakozásunk 20.... Teljes cikk
- Így áll az EU-tagállamok munkanélküliségi rátája 2024 márciusában 2 hete
- Ezért sérül a siket és nagyothalló emberek esélyegyenlősége a munka világában 2 hete
- A kormány mindent megtesz a bérek növekedéséért, de nem becsülik a dolgozókat? 2 hete
- Minden ötödik magyarországi német vállalat leépítést fontolgat idén 2 hete
- A munkanélküliségi ráta alakulása Magyarországon (2021. március-2024. március) 3 hete
- Megérkeztek a KSH adatai: emelkedett a munkanélküliségi ráta 3 hete
- NAV: a mobilappban bárki ellenőrizheti adószámláját 3 hete
- Jobban aggódnak a munkájukért a magyar dolgozók, mint tavaly év végén 3 hete
- A tartós álláskeresők elhelyezkedését segítő inkubátor program indul 4 hete
- Nagy Márton: jövőre újraindul a gazdasági növekedés, a munkaerőpiac is megmozdult 1 hónapja
- Fülöp Attila: Magyarországon csaknem 50 százalékos a megváltozott munkaképességű emberek foglakoztatási rátája 1 hónapja