Egy teljes munkanapot megspórol az AI? De mit kezdünk vele?

A válaszadók 72 százaléka úgy véli, hogy az AI (MI) miatt már most jelentősen megváltozott, hogy milyen kompetenciákat és készségeket várnak el tőlük a munkakörükben. Eközben az MI-t használók közel fele ma már több időt tölt a mesterséges intelligencia irányításával és felügyeletével, mint azokkal a feladatokkal, amelyeket az AI elvégez helyettük- derül ki a BCG által negyedik alkalommal publikált éves globális AI at Work felmérésből.
 
„Mindenki arról beszél, hogy az AI kiváltja a munkát, valójában azonban sokkal inkább arról van szó, hogy újra kell gondolnunk, hol és hogyan teremt értéket az ember a munkafolyamatokban. Ez a vezetők feladata – mondta Kotsis Ádám a BCG partnere.

Kutatásunk egy vezetői forradalom körvonalait rajzolja ki az AI korszakában. A vezetők és menedzserek 65 százaléka úgy véli, hogy három éven belül a munkájának legalább a felét AI-ügynökök végezhetik majd el, miközben a frontvonalban dolgozók is egyre inkább úgy látják, hogy szerepük az AI irányítása és koordinálása felé mozdul el.
 
A 14 ország 11 749 munkavállalójának megkérdezésén alapuló, az iparágak széles körét lefedő kutatás eredményei szerint:
 

• A szellemi munkát végzők körében látványosan gyorsult az AI elterjedése: ma már 74 százalékuk számít rendszeres felhasználónak, ami egy év alatt 23 százalékpontos növekedést jelent.
• A rendszeres AI-felhasználók kétharmada szerint az AI használata javítja  a munkavállalói élényt és a munkával való elégedettséget, ugyanakkor 41 százalékuk fokozott mentális, kognitív terhelést is tapasztal. Ez egyfajta „örömparadoxon”: a mesterséges intelligencia egyszerre teszi jobbá és megterhelőbbé a munkát.
• A szellemi munkát végző, rendszeresen AI-t használó munkavállalók 42 százaléka hetente legalább egy teljes munkanapnyi időt takarít meg az AI segítségével.
• Az MI-t rendszeresen használók 66 százaléka arról számolt be, hogy nem, vagy csak korlátozottan kap útmutatást arra, hogy hogyan használja fel ezt a felszabaduló időt. Több mint felük pedig nem fordítja azt magasabb hozzáadott értékű vagy stratégiai jelentőségű feladatokra.
• Stratégiai iránymutatás hiányában az alkalmazottak AI iránti kezdeti lelkesedése gyorsan alábbhagy. Egy világos vállalati AI-stratégia 25 százalékponttal növeli az AI hatását, míg a pusztán jobb AI eszközök mindössze 5 százalékpontos javulást eredményeznek.

Összességében ez azt jelenti, hogy a megfelelő szervezeti átalakulás hiányában a megnyert idő egyszerűen „elszivárog” és nem teremt tartós üzleti értéket.

„Az AI által kiváltott öröm képlete egy év használat után átrajzolódni látszik. Kezdetben az újdonság ereje és az új szellemi kihívások fokozzák a lelkesedést, ám ez az úgynevezett »AI-nászút« gyorsan véget ér, ha hiányzik a stratégia” – mondta Kotsis Ádám.

„A munkavállalók nem az AI intenzívebb jelenlétével szemben tanúsítanak ellenállást. Éppen ellenkezőleg: akkor teljesítenek a legjobban, ha világos a stratégia, egyértelmű az irány, és az üzenet valóban eljut hozzájuk. Az üzleti értékteremtés és a munkavállalói elégedettség nem egymással versengő célok. Azok a szervezetek érik el a legnagyobb üzleti eredményeket az AI segítségével, amelyeknél az alkalmazottak a leginkább élvezik a munkájukat is.”
 
Az egyes piacokat vizsgálva az Egyesült Államok, Franciaország és Olaszország a sereghajtók közé tartozik, míg a globális dél országai továbbra is az élen járnak az AI alkalmazásában a frontvonalbeli, vagyis a vezetői felelősséggel nem rendelkező szellemi foglalkoztatottak körében. A széles körű használat ellenére sok szervezet továbbra is nehezen tudja kézzelfogható üzleti értékké alakítani az AI által teremtett hatékonyságnövekedést, miközben folytatódik az AI-ügynökök gyors fejlődése.
 
Míg 2025-ben még csak a válaszadók 13 százaléka, idén már a 30 százalékuk mondta, hogy az AI-ügynökök már ma is beépültek a napi munkafolyamatokba. Tízből hatan úgy vélik, hogy az AI-ügynökök három éven belül a munkájuknak legalább felét képesek lesznek ellátni.
 
Ugyanakkor a megkérdezettek több mint fele továbbra is csak korlátozott ismeretekkel rendelkezik arról, hogy pontosan mik is azok az AI-ügynökök. Eközben az irányítási és felügyeleti keretek – beleértve az elszámoltathatóságot és a kontrollmechanizmusokat – jelentősen elmaradnak a technológia fejlődési ütemétől.
 
A BCG szerint a hosszú távú AI-hatás elérésének legfontosabb feltétele a stratégiai szemlélet. A vállalatok ugyanis kezdenek túllépni azon a szakaszon, amikor az AI-t elsősorban egyedi felhasználás mentén, eszközként vezették be. A hangsúly egyre inkább a teljes munkafolyamatok és az üzleti folyamatok újratervezésére helyeződik annak érdekében, hogy a vállalatok újragondolják a tevékenységüket és működésüket. Ezzel párhuzamosan felgyorsult az új üzleti modellek és termékek fejlesztése is; az ilyen kezdeményezések száma egy év alatt közel megduplázódott.
 
Mindez ahhoz vezet, amit a jelentés „átalakítási és innovációs osztaléknak” (reshape/invent dividend) nevez: a vállalatok egyszerre képesek nagyobb üzleti értéket teremteni és jobb munkavállalói élményt nyújtani.

Nyitókép: Magnific.com