A szolgálati idő számítása szempontjából a 2000. január 1-jétől hatályos társadalombiztosítási jogszabályok rendelkezései szerint az 1999. december 31-ét követően kifizetett végkielégítéssel biztosítási időt szerezni nem lehet.

Ez megelőzően viszont egy rövid, mindössze két évig tartó időszakban mégis lehetett szolgálati időt is szerezni a végkielégítés révén, ugyanis ha valaki 1998. január 1. és 1999. december 31. között a törvényben meghatározott végkielégítést kapott, akkor a biztosítási ideje annyiszor 30 nappal hosszabbodott meg, ahány havi átlagkeresetének (illetményének) a végkielégítése megfelelt - de legfeljebb tizenkétszer 30 nappal.

Az így szerzett biztosítási idő a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe is beszámít (mint keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban töltött idővel szerzett szolgálati idő). 

A végkielégítés mértéke

Miután a végkielégítés a nyugdíjalapot képező jövedelembe beszámít, nem közömbös annak az elérhető maximális mértéke.

A végkielégítés mértéke a Munka Törvénykönyve (Mt.) szerint  alapesetben nem érheti el a 12 hónapot, legfeljebb 6 + 3  = 9 hónap lehet az olyan munkavállalók esetében is, akiknek a nyugdíjkorhatáruk betöltéséig kevesebb, mint öt év van hátra.  

A törvényi rendelkezés szerint a munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása alapján szűnik meg.

A végkielégítés maximális mértéke legalább huszonöt év esetén hathavi távolléti díj összege. A végkielégítésnek ez az összege háromhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül (azaz a "védett korban") szűnik meg a munkáltató felmondása következtében. Természetesen a dolgozó javára a munkáltató a törvény által nem tiltott területeken eltérhet a törvényi rendelkezésektől, vagyis akár magasabb összegű végkielégítésről is megállapodhat a munkavállalójával.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) szerint végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya felmentés következtében szűnik meg.

Ilyen esetben a végkielégítés maximális mértéke a közalkalmazotti jogviszonyban töltött legalább 20 év idő után nyolc havi távolléti díjnak megfelelő összeg. A végkielégítés e maximális mértéke négyhavi távolléti díj összegével emelkedik - vagyis 12 havi távolláti díj összegét érheti el -, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül (vagyis a "védett korban") szűnik meg. Nem illeti meg azonban az emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottat, ha valamilyen jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült.

Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a kormányzati igazgatásról szóló törvény (Kit.) hatálya alá tartozó kormánytisztviselőkre, és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (Kttv.) hatálya alá tartozó közszolgálati jogviszonyokban álló személyekre.

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény (Iasz.) hatálya alá tartozó  személyek esetében a végkielégítés maximális mértéke a szolgálati viszony legalább 25 éve után tízhavi illetménynek megfelelő összeg, amely négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül - azaz a "védett korban" - szűnik meg.

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény (Hszt.) hatálya alá tartozó személyek végkielégítésének maximális mértéke a legalább 30 évi hivatásos szolgálati viszonyban töltött idő után felmentés esetén járó 10 havi távolléti díjnak megfelelő összeg. A honvédek jogállásáról szóló törvény (Hjt.) hatálya alá tartozó tiszti, altiszti állomány tagjaira hasonló szabályok vonatkoztak, a Hjt. hatályon kívül helyezése után 2024-ben hatályba lépett kormányrendeletben és HM végrehajtási rendeletében a végkielégítés mértékére vonatkozó rendelkezés nem szerepel.

Nem jogosult végkielégítésre semmilyen jogviszonyban sem az érintett személy, ha legkésőbb a jogviszonya megszűnésének időpontjában

• a Munka Törvénykönyve vagy az adott jogviszonyra alkalmazandó törvény szerint nyugdíjasnak minősül, vagy
• a nők kedvezményes nyugdíjának igénylése miatt kéri a jogviszonya megszüntetését.

dr. Farkas András nyugdíjszakértő

NyugdíjGuru News

Végkielégítés kalkulátor 2025

Számolja ki végkielégítését végkielégítés kalkulátorunkkal!