500 millió munkahelyi üzenetet vett meg a Google – kié valójában, amit a munkahelyen leírunk?

500 millió Teams-üzenet került a Google-höz

A munkahelyen létrehozott digitális tartalmak értéke egyre nagyobb lehet az AI fejlődésével. Ezt jól példázza a Spirit Airlines esete, amelynek belső adataira a Google 10 millió dolláros ajánlatot tett – derül ki a Business Insider beszámolójából.

A Spirit Airlines idén tavasszal, májusban állította le a repülést, miután csődbe ment. A vállalat 2025-ben mintegy 9700 teljes munkaidős munkavállalót foglalkoztatott.

A Google által megszerzett adatcsomagban a légitársaság belső dokumentumai, munkafolyamatai, e-mailjei, a Microsoft Teamsen folytatott mintegy 500 millió üzenet, valamint a vállalat kódbázisa is szerepelt. Az ügyletből ugyanakkor kizárták az ügyféladatokat, a Google pedig közölte, hogy az adatokat anonimizálták.

Kié a munkahelyi e-mail és chatüzenet?

A munkavállalók számára a történet egyik legfontosabb tanulsága, hogy amit egy céges rendszeren keresztül írnak vagy küldenek, az jellemzően nem tekinthető személyes tulajdonnak.

A munkahelyi e-mail, a Teams- vagy más vállalati chatben elküldött üzenet, illetve a munkavégzés során létrehozott dokumentumok általában a munkáltató által kezelt vállalati adatok részét képezik. Ez azt jelenti, hogy egy munkahelyi üzenet nem feltétlenül tűnik el akkor sem, ha az alkalmazott kilép a cégtől.

Jared Pope munkajogi ügyvéd, a Work Shield vezérigazgatója szerint a vállalatok egyre inkább felismerik az általuk birtokolt munkavállalói adatok értékét. Elmondása szerint már olyan cégekkel is kapcsolatba léptek vállalatvezetők, amelyek munkahelyi adatok megvásárlása iránt érdeklődtek.

A munkahelyi adatok az AI számára is értékesek

A digitális munkanyom azért válhat különösen értékessé, mert az AI-rendszerek fejlesztéséhez és betanításához nagy mennyiségű valós adat szükséges.

Egy vállalat belső kommunikációja például megmutathatja, hogyan kezelik az alkalmazottak az ügyfélpanaszokat, hogyan oldanak meg technikai problémákat, vagy milyen folyamatokat követnek egy-egy feladat elvégzése során.

Ezekből az adatokból a jövőben olyan AI-asszisztenseket is fejleszthetnek, amelyek képesek lehetnek ügyfélszolgálati feladatok támogatására vagy akár fejlesztői problémák megoldására.

A BI szerint az AI-tréninghez szükséges adatok iránti kereslet már most új üzleti lehetőségeket teremt. Egy AI-képzéssel foglalkozó startup korábban például olyan programot jelentett be, amelyben közepes méretű vállalatoknak 100 ezer és 2 millió dollár közötti összeget kínált anonimizált adataik hozzáféréséért.

Mit tehet a munkavállaló?

A szakértők szerint érdemes már a munkaviszony kezdetén tisztázni, hogy a munkáltató milyen adatokat gyűjt, meddig őrzi azokat, illetve milyen célra használhatja fel.

George Socha ügyvéd szerint nincs minden vállalatnál egységes szabály arra, hogy pontosan hol és hogyan ismertetik az alkalmazottak adataival, valamint a munkahelyi megfigyeléssel kapcsolatos előírásokat.

A munkavállaló ezért a HR-osztálytól is megkérdezheti, hol érhető el a vállalat adatkezelési és munkahelyi monitoringra vonatkozó szabályzata. Különösen fontos lehet ez akkor, ha a cég AI-eszközöket használ, vagy ilyen rendszerek fejlesztéséhez és betanításához használja fel a munkavégzés során keletkező adatokat.

A munkahelyi chat nem magánnapló

A szakértő szerint ezért érdemes óvatosnak lenni azzal kapcsolatban, mit írunk le egy céges rendszerben.

A munkavállalóknak abból érdemes kiindulniuk, hogy egy munkahelyi számítógépen, e-mail-fiókban vagy chatplatformon létrehozott tartalom hosszú ideig megmaradhat, és akár akkor is elérhető lehet, amikor az érintett már nem dolgozik a vállalatnál.

Ez nem jelenti azt, hogy a munkáltató korlátlanul felhasználhat minden személyes adatot. A különösen érzékeny információkra – például társadalombiztosítási azonosítókra és más személyes adatokra – különböző adatvédelmi szabályok vonatkozhatnak, és egy vállalat megszűnése vagy csődje sem írja felül ezeket a védelmeket.

A legfontosabb különbség azonban az, hogy a munkavállaló személyes adatai és a munkavégzés során létrehozott vállalati adatok nem ugyanabba a kategóriába tartoznak. Ezért amit valaki a céges rendszerben leír, azt érdemes úgy kezelni, mint ami akár a munkaviszony megszűnése után is fennmaradhat.

Kép forrása: magnific