Saját lakás, kevés lehetőség: ezért nem költöznek a magyarok oda, ahol több a munka

Magyarországon európai összevetésben is kiemelkedően magas a saját tulajdonú ingatlanban élők aránya: az Egyensúly Intézet szerint a magyarok 92 százaléka saját lakásban vagy házban él. Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy mindenki könnyen meg tudja fizetni a lakhatás költségeit.

A tulajdonosok jelentős részének ugyanis nincs elegendő jövedelme az ingatlan karbantartására, korszerűsítésére vagy akár a magas rezsiköltségek kifizetésére. A tanulmány ezt a

házban gazdag, készpénzben szegény

jelenséggel írja le.

A probléma különösen a legalacsonyabb jövedelmű háztartásokat érinti. A mediánjövedelem 60 százaléka alatt keresők 18 százalékát súlyosan érinti a lakhatási szegénység, miközben a magyarok 12,6 százaléka olyan otthonban él, ahol például beázik a tető, vizes a fal vagy korhadtak a nyílászárók.

Nem ott vannak a lakások, ahol a legtöbb munka

A lakhatás ugyanakkor nemcsak szociális kérdés, hanem a munkaerőpiac működésére is hatással van.

A magyarok mintegy kétharmada kisebb városokban vagy falvakban rendelkezik otthonnal, miközben a több és magasabb minőségű munkalehetőségek, a felsőoktatási intézmények és számos szolgáltatás elsősorban Budapesten és a regionális központokban koncentrálódik.

Sokan azonban anyagi okokból nem tudnak oda költözni, ahol megfelelőbb állást találnának. A saját ingatlanhoz való kötődés így bizonyos esetekben éppen a munkaerő mobilitását korlátozza.

Az Egyensúly Intézet szerint a megfizethető nagyvárosi lakhatás hiánya akadályozza a fiatalok önálló életkezdését és továbbtanulását, miközben a vállalatok és a közszolgáltatások számára is nehezebbé teszi a megfelelő munkaerő megtalálását.

Kevés új lakás épül ott, ahol nagy lenne rá az igény

A helyzetet a lakáskínálat szűkössége is súlyosbítja. A javaslatcsomag szerint 2024-ben ezer lakosra vetítve Magyarországon épült a legkevesebb új lakás az Európai Unióban, és a lakásállomány megújulási rátája is hazánkban volt a legalacsonyabb.

Az Egyensúly Intézet szerint ezért nem egyszerűen az a probléma, hogy kevés lakás van Magyarországon. Inkább az jelent gondot, hogy nem ott, nem olyan minőségben és nem olyan áron állnak rendelkezésre az otthonok, ahol és amilyenekre az embereknek szükségük lenne.

Ez a munkaerőpiac szempontjából is fontos: ha egy munkavállaló nem tud megfizethető lakhatást találni egy nagyvárosban, akkor hiába lenne ott megfelelő állás, nem feltétlenül tudja azt elfogadni.

Nem a lakásvásárlást, hanem a kínálatot ösztönöznék

Az Egyensúly Intézet szerint az elmúlt évtizedek lakáspolitikája elsősorban a kereslet támogatására épült. A szakpolitikai javaslatcsomag készítői úgy látják, hogy a további keresletélénkítés helyett inkább a megfizethető, jó minőségű és megfelelő helyen elérhető lakások számát kellene növelni.

A 23 pontos csomag ennek részeként többek között a nagyvárosi lakáskínálat bővítését, tudatosabb városfejlesztést és a bérlakáspiac átalakítását javasolja.

A cél az lenne, hogy a lakásbérlés a vásárlás valódi alternatívájává váljon. Az intézet szerint ehhez többek között kötelező formaszerződésekre és regisztrációra, nyilvános lakbéradatbázisra, valamint a hosszú távú bérbeadást ösztönző adókedvezményekre lenne szükség.

Több bérlakás segíthetné a munkavállalók költözését

A megfizethető bérlakások bővítése a munkaerőpiaci mobilitás szempontjából is fontos lehet. Ha valakinek nem kell egy teljes ingatlant megvásárolnia ahhoz, hogy egy másik városban vállaljon munkát, könnyebben követheti az álláslehetőségeket.

Az Egyensúly Intézet ezért bérlakásprofilú befektetési alapok létrehozását is javasolja, amelyekhez magánbefektetők, nyugdíjpénztárak és önkormányzatok is csatlakozhatnának.

A javaslatok között szerepel továbbá a kollégiumi férőhelyek számának növelése: 2030-ra a jelenlegi mintegy 50 ezerről 75 ezerre emelnék a férőhelyek számát. Ez a tanulói és a későbbi munkaerő-mobilitást is segíthetné.

A magyar lakások több mint fele energetikailag elavult

Nemcsak a lakások elhelyezkedése, hanem az állapotuk is komoly problémát jelent. Az Egyensúly Intézet szerint a magyar lakóingatlanok több mint fele GG vagy annál rosszabb energiaosztályba tartozik.

Az intézet évente legalább 100–150 ezer lakóingatlan mélyfelújítását tartaná szükségesnek. Ehhez tízéves, kiszámítható épületfelújítási programot, energiahatékonysági feltételekhez kötött támogatásokat, valamint kedvezményes, 5 százalékos áfát javasol az energiahatékony felújításokra.

A korszerűtlen lakások nemcsak a háztartások kiadásait növelik, hanem az ország energiafelhasználására és energiafüggőségére is hatással vannak.

A lakhatás a magyar munkaerőpiac egyik kulcskérdése lehet

Az Egyensúly Intézet javaslatcsomagjának egyik fontos tanulsága, hogy a lakhatás nem választható el a foglalkoztatástól. Ha egy munkavállaló nem tudja megfizetni azt a lakást, amely közel van a megfelelő munkahelyhez, akkor a saját ingatlan megléte sem feltétlenül jelent valódi választási szabadságot.

A 23 pontos csomag ezért egyszerre célozza a lakáskínálat bővítését, a bérleti piac átalakítását, az elavult ingatlanok felújítását és a munkaerő mobilitásának javítását.

A javaslatok egyelőre az Egyensúly Intézet szakpolitikai ajánlásai, nem elfogadott intézkedések.

kép forrása: magnific