Miből él a magyar zenész?
Eltartja-e egy nyári fesztiválturné és a téli céges rendezvényszezon a hazai rockzenekarokat, vagy emellett kénytelenek civil munkát is vállalni a tagok? Kitekintés a magyar könnyűzenei ugart uraló gazdasági viszonyokra.
Szikora Robi kikacsint
A szocialista rendszer központi koncertszervezői - az Országos Rendezői Iroda és az Interkoncert - által megállapított fix, előre megszabott fellépti díj járt a zenészeknek a fellépésekért, valamint a szerzői és az előadói jogdíj. A diszkóhakni és más, a mai időkre jellemző pénzkereseti lehetőség (vőfélyként bohóckodás esküvőn, Activity-show s a többi) az akkori médiaállapotok között még ismeretlen volt.
Dalszerzőként, más produkciókba bedolgozva persze tisztes summát vághatott zsebre a szerencsés és tehetséges zeneszerző. Példaként említhetjük a Szörényi-Bródy szerzőpáros közreműködését Koncz Zsuzsa albumain. A Hungáriából fél lábbal már éppen kilépő Szikora Róbert Bob Lanky álnéven írt Szűcs Judithnak és az akkor éppen Lindaként tündöklő Görbe Nórának egy-egy lemezt. Az R-Go-vezér akkoriban megjelent életrajzi könyve szerint a legendás Hungária együttes szétrobbanását előidéző feszültség egyik oka éppen az alkotói diktatúra volt, amelynek keretén belül igényt tartottak volna a tagok a zenekaron kívüli dalszerzői jogdíjakra is.
Az első honi kapitalisták
A törvényes dolgok mellett voltak kirívó esetek. Ilyen volt a Som Lajos nevével hírhedtté vált Piramis-aranyügy, amikor az akkor érvényben lévő vámszabályokat kijátszva, külföldről csempészett aranyat értékesítettek az állami bizományin keresztül. A rossz nyelvek szerint az arany illegális, hangfalakban történő behozatala egyébként az akkor Nyugaton turnézó zenekarok között bevett szokás volt. Míg az érintettek jó része megúszta felfüggesztettel, addig Som Lajost csak az Elnöki Tanács kegyelme mentette meg a kiszabott büntetés teljes leülésétől.
Van persze példa sikertörténetre is. Például az Omega Sound&Light nevű cége, amelynek technikai alapját az Omega, a Skorpió és az akkori Edda zenekarok külföldről behozott technikai háttere adta. Ez volt talán a szocialista rezsim első, kapitalista alapon működő legális vállalkozása. A cég azóta igen komoly referenciákkal a mai napig sikeresen praktizál a hajdani Skorpió-vezér, Frenreisz Károly vezetésével.
Az underground, valamint a rockzenei vonal akkori képviselői pedig, ha nem rendelkeztek fix anyagi hátérrel, akkor vízóra-leolvasóként, földmérőként vagy porraloltókészülék-ellenőrként tartották el magukat.
Szerzők, díjak, lemezek
Közhely és ezerszer előrángatott hivatkozási alap, hogy a kortárs zenészek és kiadók az MP3-file megosztás és a CD-írás miatt nem jutnak hozzá az őket jogosan megillető tisztességes bevételekhez. (Ennek baljós előszele volt annak idején a rendszerváltás idejére oly jellemző kazettahamisítás.) Amíg 15-20 évvel ezelőtt még idehaza is az élő koncert tulajdonképpen nem volt más, mint a lemezeladásra rásegítő promóció, addig mára a könnyűzene a legfőbb megélhetési eszközzé vált. Az előadói, valamint rádiós és televíziós jogdíjak a zeneszerzőknek a mai napig biztos bevételi forrást jelentenek, feltéve ha a koncertszervező és az adott médium becsületesen elszámol a jogkezelő szervekkel.
A lemezeladásból a zenekarokat illető összeg két részre bontható. Az egyik oldalon található az a pénz, amelyet az eladott példányszámok után a kiadó évente fizet a zenekarnak. Ezekről a bevételekről idehaza, üzleti titokra hivatkozva igen visszafogottan nyilatkoznak a felek. A lemezeladásból származó pénzek másik fele szintén az eladott példányok után, de már a jogvédő szervezetektől (EJI, Artisjus) érkezik, szintén éves elszámolás alapján. Itt a nagykereskedelmi ár alatti, úgynevezett átadási ár 8-15 százalékát veszik alapul a kifizetéseknél. Egy zenekar átlag 250 forintot kaszál eladott példányonként. A százalék nagysága függ az eladott példányszámtól, így például Zorán vagy a Republic együttes jóval nagyobb szeletet kap a royalty-tortából, mint egy kevésbé ismert kortárs előadó.
A szerzői díj mint feszültségforrás
Ugyanilyen arányban oszlanak meg a rádiós és televíziós játszások utáni jogdíjak, valamint az üres CD-, VHS- és DVD-eladásokból beérkező összegek. A kevés példányszámot eladó zenész kevesebbet, míg ennek arányaiban a befutott előadó többet vehet kézbe az évente érkező pénzes postástól. Érdemes megjegyezni viszont, hogy a megkérdezett zenészek válasza arra a kérdésre, hogy tudja-e mennyit kap, ha egyszer lemegy a dala a zenetévén és/vagy a rádióban, a válasz ugyanaz: nem tudja.
A hivatalos adatok szerint a rádiók, televíziók, zenegép-üzemeltetők, vendéglátóhelyek, internetes oldalak, koncertszervezők és a dj-k által leadott listák alapján a befizetett összegek a következő százalékban oszlanak meg: 50 százalék a dalszerzőt, 30 a dal előadóját, a maradék 20 pedig a hangfelvétel tulajdonosát illeti. Nem hivatalos forrás szerint egy dal sikeres rádiós játszása után maximum 2,5 millió forint üti a zenészek markát. A nagyobb összegeket azonban azok szakítják le, akiknek párhuzamosan több daluk fut országos rádiókban, tévékben, és emellett más zenei területen is folyamatosan műsoron vannak darabjai (például sikeres musicalekben). Ilyen esetekben már izmos összeget utalnak a jogkezelők, több tízmilliós nagyságrendben.
A szerzői jogdíj persze feszültségforrás is lehet egy zenekaron belül. Érthető, hogy a dalszerző-gitárosnak nem hiányzik annyira a fellépés és az azzal járó nyűg, mint a maradék 3-4 tagnak, akiknek csak a koncertek jelentenek anyagi forrást.
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
Idén a magyarok több mint harmada (34%) tervezi, hogy részt vesz hosszabb-rövidebb utazáson, az elmúlt évhez képest bővül az utazást tervezők... Teljes cikk
Többen rosszullétre panaszkodtak hétfőn a csengeri börtön építésében résztvevők közül - közölte a Büntetés-végrehajtás Országos... Teljes cikk
A Füzesabonyi Járási Ügyészség vádat emelt egy volt postavezetővel szemben, aki a postai befizetéseket saját céljaira fordította - közölte a... Teljes cikk
- Mennyit keres egy gyártó cégnél dolgozó mérnök? 1 hete
- Ennyi borravalót adnak a magyarok a vendéglátóhelyeken 2 hete
- Tízből nyolc diákmunkást a fizetés motivál 2 hete
- KSH: 9.9 százalékkal nőtt a reálkereset egy év alatt 1 hónapja
- Egészségügyi bértábla 2 hónapja
- Az átlagkeresetek változása Magyarországon (2003-2024. január) 2 hónapja
- Mikor kapom meg a fizetésem és a bent maradt szabadságomat, ha felmondtam? 2 hónapja
- Itt vannak a friss kereseti adatok - Ezek voltak a legjobban és legrosszabbul fizetett szakmák 2023-ban 2 hónapja
- Megéri zeneszerzőnek lenni? - infláció értéke alatt tudtak csak nőni a szerzői jogdíjak 2 hónapja
- Bele lehet szeretni ebbe a hivatásba: interjú Szalavics Mariann NAV-elnökhelyettessel 2 hónapja
- Mennyit keresnek a trénerek? Mennyibe kerül a tréning? - elemzés a tréneri napidíjakról 3 hónapja