Így állnak a magyar egyetemek a friss QS-rangsorban

A Quacquarelli Symonds (QS) közzétette 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorát, amelyben tíz magyar felsőoktatási intézmény szerepel - írja az Eduline. A QS-rangsor összeállításakor több szempontot is figyelembe vesznek, köztük az akadémiai és munkáltatói elismertséget, a kutatások idézettségét, az oktató-hallgató arányt, a nemzetközi jelenlétet, a diplomások elhelyezkedési mutatóit és a fenntarthatóságot.

A friss lista alapján a magyar egyetemek többsége visszaesett az előző évhez képest. Tízből hat intézmény rosszabb helyezést ért el, három megtartotta korábbi pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni.

A magyar mezőny élén ismét az Eötvös Loránd Tudományegyetem végzett, amely a tavalyi 584. helyről a 595. helyre csúszott vissza. A tavaly még első helyezett Debreceni Egyetem a 563. helyről a 600. helyre esett vissza. A harmadik legjobb magyar intézmény az Szegedi Tudományegyetem lett, amely a 633. helyen végzett.

A rangsorban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 751–760. helyen, míg a Pécsi Tudományegyetem a 791–800. helyen szerepel. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, az Óbudai Egyetem és a Pannon Egyetem az 1001–1200 közötti kategóriába került. A Miskolci Egyetem a 1401+ kategóriában szerepel. A legnagyobb javulást a Pannon Egyetem érte el, amely a tavalyi 1201–1400-as sávból feljebb lépett az 1001–1200-as kategóriába. Ezzel ez lett az egyetlen magyar egyetem, amely előrébb tudott kerülni a listán.

A QS értékelése szerint a magyar egyetemek legnagyobb erősségét továbbra is a nemzetközi kutatási kapcsolatok jelentik. Ebben a mutatóban az ELTE a 293., az SZTE a 432., a Debreceni Egyetem pedig a 439. helyen áll világszinten. A munkáltatói megítélés kategóriájában a BME bizonyult a legerősebb magyar intézménynek a 326. helyezésével. Mögötte a Széchenyi István Egyetem a 406., az ELTE pedig a 459. helyen végzett.

A diplomások elhelyezkedési esélyeit vizsgáló mutatóban az ELTE érte el a legjobb magyar eredményt, a világ rangsorában a 239. helyen szerepelve. A nemzetközi hallgatók arányát tekintve a Pécsi Tudományegyetem a 245., a Debreceni Egyetem pedig a 268. helyet szerezte meg, ezzel mindkét intézmény bekerült a világ legjobb 300 egyeteme közé ebben a kategóriában.

A magyar felsőoktatás legnagyobb problémái továbbra is a kutatási hatás és az akadémiai elismertség területén mutatkoznak. Az akadémiai reputációs rangsorban csak az ELTE tudott bekerülni a világ 500 legjobb intézménye közé. Az idézettségi mutatóban egyetlen magyar egyetem sem fért be a világ legjobb 600 intézménye közé. A nemzetközi oktatók arányát vizsgáló kategóriában pedig egyetlen hazai intézmény sem került a top 800-ba.

A friss eredmények alapján a magyar egyetemek továbbra is jelen vannak a nemzetközi mezőnyben, de a legtöbb intézmény számára továbbra is kihívást jelent a tudományos láthatóság és a nemzetközi versenyképesség javítása.