Hogy működik a nemzetközi nyugdíjmegállapítás az EU-ban és azon kívül?

Dr. Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapító-főszerkesztője a legújabb hírlevelében azt vizsgálta, milyen elvek mentén történik a nemzetközi nyugdíjmegállapítás az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térség nem EU-tag államaiban.

Mint írja, amennyiben egy magyar állampolgár több EU/EGT tagállamban (az EU 27 tagállama mellett ide tartozik Liechtenstein, Norvégia és Izland, továbbá Svájc), vagy (a Brexit kiválási egyezmény alapján) az Egyesült Királyságban is szerzett biztosítási időtartamokat, a minimális időfeltétel (jellemzően 12 hónap biztosítási idő) teljesítése esetén minden érintett államtól jogosult lesz résznyugdíjra. A nemzetközi nyugdíjmegállapítási eljárás egységes elveit és alapszabályait az EU vonatkozó koordinációs rendeletei határozzák meg.

Mint arra a szakember felhívja a figyelmet, a koordinációs rendeletek szabályai értelmében a lakóhely szerinti tagállam nyugdíjhatóságánál lehet az egyes ellátásra való igényeket benyújtani. Egyetlen igénybejelentéssel valamennyi olyan tagállamban megnyílik az nyugdíjigénylő jogosultsága a nyugellátásra, ahol a jogosultsági feltételeket teljesítette. Vagyis a több államban is nyugdíjjogosultságot szerző nyugdíjigénylőnek az összes érintett állammal kapcsolatos nyugdíjigényét elegendő annak az államnak a nyugdíjhatóságánál bejelenteni, ahol él.

A hírlevél szerint az Európai Unióban a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK és a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet szabályozza a több tagállamban szerzett nyugdíjjogosultságok számításba vétele és a nyugdíj számítása esetén követendő eljárást.

A rendeletek alapelvei:

(1) A nyugdíjbiztosítási jogosultságok megszerzése érdekében a tagállami nyugdíjrendszerekben megszerzett szolgálati időket a nyugdíjmegállapítás során figyelembe kell venni.  Az EU/EGT államok területén az ellátásra való jogosultság és az ellátás összege szempontjából felmerült lényeges biztosítási tényeket úgy kell figyelembe venni, mintha azok az ellátást megállapító tagállam területén vagy biztosítási rendszerének hatálya alatt következtek volna be.

(2) A nyugdíjmegállapító hatóságok a nyugdíj összegének meghatározása során kettős számítást végeznek.

a) Az első számítás során a nyugdíj összegét kizárólag a biztosítási idő szerzése szerinti ország szabályainak figyelembevételével határozzák meg. Vagyis ez esetben kiszámítják a nemzeti szabályok szerint járó ellátást az adott tagállamban szerzett biztosítási/szolgálati idő és átlagkereset/járulékalap/nyugdíjjóváírás alapján.

Ez a nemzeti vagy független ellátás.

b) A második számítás során a minden érintett tagállamban