Ennyit kell keresni a felső 10 százalékhoz 2026-ban megyénként

A kereseti statisztikákban gyakran az átlagbért használják, ez azonban nem feltétlenül mutatja meg, mennyit keres egy tipikus munkavállaló. Az átlagot ugyanis a kiugróan magas fizetések jelentősen felhúzhatják. 2026 júliusában a teljes munkaidős alkalmazottak bruttó átlagkeresete 745 500, a nettó átlagkeresete pedig 523 300 forint volt. A mediánkereset ugyanebben a hónapban bruttó 618 200, nettó 437 900 forintot tett ki. Ez azt jelenti, hogy a teljes munkaidős dolgozók fele nettó 437 900 forintnál kevesebbet, a másik fele pedig ennél többet keresett. A Bankmonitor a KSH kereseti megoszlási adatai alapján azt vizsgálta, mekkora fizetés szükséges a legjobban kereső 10 százalékba kerüléshez.

Az elemzés a 2026 első félévére vonatkozó adatokat használta. Magyarországon mintegy 3,2 millió ember dolgozik teljes munkaidőben, így a felső tized körülbelül 320 ezer munkavállalót jelent. Budapesten kellett a legtöbbet keresni a felső 10 százalék eléréséhez, a határ nettó 1 103 981 forint volt. A fővárosban ez azt jelenti, hogy több mint 115 ezer teljes munkaidős munkavállaló keresett ennél többet.

Győr-Moson-Sopron vármegyében 910 800 forint volt a felső tized alsó határa. Tolna vármegyében 854 040 forintos nettó keresettel lehetett bekerülni a legjobban kereső 10 százalékba. Tolna kiemelkedő eredményében szerepet játszhat a Paksi Atomerőmű, amely magas fizetéseket kínál. A másik véglet Békés vármegye, ahol nettó 653 392 forintos kereset is elegendő volt a felső tizedhez. Zala vármegyében 675 228, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében pedig 685 427 forint volt ugyanez a határ.

A fővárosi székhelyű cégeknél dolgozók nettó átlagbére 2026 első felében 655 771 forint volt. Ez az összeg már meghaladta a Békés vármegyei felső tized 653 392 forintos határát. A Bankmonitor szerint ez jól érzékelteti a magyarországi regionális bérkülönbségeket. A KSH 2024-es adatai szerint a legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozók átlagosan jövedelmük 39 százalékát tették félre, míg a középső jövedelmi sávban ez az arány körülbelül 23 százalék volt. A cikk szerint a magasabb jövedelműeknek érdemes lehet megtakarításaikat hosszabb távú célokra, például a nyugdíjas évekre is felhasználniuk.

Bankmonitor