2027-ben kiderülhet, meddig ér az AI, és hol kezdődik az ember munkája

2027-ben véget érhet az AI korlátlan kísérletezésének időszaka

A következő évben egyre több vállalatnál kerülhet előtérbe a kérdés: valóban hasznos-e az AI, és ha igen, pontosan milyen eredményeket hoz? A mesterséges intelligencia munkahelyi alkalmazásában az eddigi kísérletezést tudatosabb, az üzleti célokhoz igazodó használat válthatja fel.

Erre számít a Culture Amp munkavállalói élménnyel foglalkozó platform, amely hat munkahelyi változást jósol 2027-re. Előrejelzéseiket 34 munka- és szervezetpszichológiai szakértővel, 1162 vállalattal és 177 HR-vezetővel folytatott beszélgetésekre alapozták.

A felmérés szerint a munkavállalók 85 százaléka úgy érzi, hogy a munkahelyén aktívan ösztönzik az AI kipróbálására és használatára. Ugyanakkor mindössze 58 százalékuk mondta azt, hogy a vezetők világosan összekapcsolták a mesterséges intelligencia alkalmazását a vállalati célokkal.

A HR-vezetőknek és a vállalatirányításnak ezért egyre inkább arra kell összpontosítania, hogy az AI ne pusztán gyorsabbá tegye a munkát, hanem mérhető eredményeket is hozzon.

Az AI hibáiért továbbra is az ember felel

A második fontos változás a felelősség kérdését érinti. Ahogy a mesterséges intelligencia egyre több feladatban vesz részt, nehezebb lesz meghatározni, ki vállalja a felelősséget az általa készített anyagokért és döntésekért.

A Culture Amp szerint egyértelmű alapelvre lesz szükség: a végeredményért mindig az ember felel, függetlenül attól, hogy az első változatot egy munkatárs vagy egy AI-eszköz készítette.

A vezetőknek és a HR-szakembereknek ezért világosan meg kell határozniuk, milyen feladatokat bízhatnak a mesterséges intelligenciára, melyekben nélkülözhetetlen az emberi mérlegelés, és ki felel akkor, ha az AI hibázik.

Kétféle HR-vezető jelenhet meg

2027-ben a HR-vezetők szerepe is átalakulhat. A Culture Amp kétféle vezetői megközelítés elkülönülését várja.

1. Az egyik csoportba azok tartoznak majd, akik elsősorban a HR működését igyekeznek hatékonyabbá tenni. Az AI segítségével gyorsítják a meglévő folyamatokat, csökkentik a költségeket, és kevesebb erőforrással próbálnak több feladatot elvégezni.
2. A másik csoportba azok a vezetők kerülhetnek, akik már a szervezet jövőjét tervezik újra. Azt vizsgálják, hogyan kell átalakítani a vállalati kultúrát és a munkaszervezést az AI terjedésével, és milyen feladatot kell betöltenie a HR-nek ebben az új környezetben.

A Culture Amp szerint az első megközelítés hatékonyabbá teheti a HR-t, de fennáll a veszélye, hogy a stratégiai irányítás háttérbe szorul. A második esetben a vezetők már a mélyebb szervezeti változásokra összpontosítanak.

Átalakulhatnak a munkakörök, a dolgozók is beleszólhatnak a feladatokba

A munkaköri leírások is rugalmasabbá válhatnak. A feladatok újratervezésében a vezetők határozzák meg a célokat és az elvárt eredményeket, de a dolgozóknak is nagyobb szerepük lehet abban, hogyan végzik a munkájukat.

A job crafting néven ismert megközelítés lényege, hogy a munkavállalók aktívan alakíthatják saját feladataikat és munkaköreiket. Ez különösen fontos lehet akkor, amikor az automatizálás felszabadít bizonyos kapacitásokat, miközben a vállalatok kevesebb erőforrással működnek.

A dolgozóknak és a vezetőknek közösen kell eldönteniük, mely feladatokat érdemes automatizálni, melyeknél segíthet az AI, és melyeket kell továbbra is embernek végeznie.

A csapat lehet a vállalati kultúra legfontosabb helyszíne

A folyamatos szervezeti változások közepette felértékelődhet a közvetlen munkatársi kapcsolatok szerepe is. A Culture Amp szerint a vállalati kultúra egyre inkább a csapatok szintjén válik kézzelfoghatóvá.

A munkavállalók ugyanis nem elvont vállalati értékeken keresztül tapasztalják meg a munkahelyi légkört, hanem a mindennapi együttműködés során. Fontos, hogy meghallgatják-e őket, elismerik-e a munkájukat, és hogyan reagálnak a vezetők, amikor valaki problémát jelez.

A vállalatoknak ezért a csapatok szintjén kell erősíteniük a bizalmat és az együttműködést. A közvetlen munkatársi kapcsolatok ugyanis a folyamatos változások idején is stabilitást adhatnak.

Újra érték lehet az, amit ember készít

A hatodik előrejelzés szerint 2027-ben az emberi munka önálló értékké válhat. A mesterséges intelligencia által előállított tartalmak és munkák terjedésével a dolgozók és a fogyasztók egyre inkább értékelhetik azt, ami kifejezetten emberi teljesítmény eredménye.

A Culture Amp szerint a „human-powered”, vagyis emberi közreműködéssel készült jelleg olyan vállalati értékígéretté válhat, amelyet a cégek hangsúlyoznak, az ügyfelek pedig elvárnak. Hasonlóan működhet, mint a termékeknél a „bio” megjelölés, de csak akkor lesz hiteles, ha valódi tartalom áll mögötte.

A vállalatoknak ezért azt is meg kell vizsgálniuk, hogy az AI hol jelenik meg a munkavállalói és ügyfélélményben, és mely helyzetekben van különösen nagy szükség emberi döntésre, kapcsolatra és odafigyelésre.

Nem az AI használata, hanem az ember és a technológia egyensúlya dönthet

A Culture Amp összegzése szerint 2027-ben azok a szervezetek lehetnek sikeresek, amelyek nem egyszerűen minél több mesterséges intelligenciát vezetnek be, hanem pontosan tudják, hol van szükség technológiára, és hol nélkülözhetetlen az ember.

A vállalatoknak világossá kell tenniük a felelősségi köröket, mérhető célokat kell meghatározniuk, a dolgozókat is be kell vonniuk a munkakörök átalakításába, és figyelmet kell fordítaniuk a csapatok működésére.

Arne Sjostrom, a Culture Amp EMEA-régióért felelős munka- és szervezetpszichológiai igazgatója szerint

az emberek nem a falra kitett vállalati értékekhez igazítják a viselkedésüket, hanem azokhoz, akikkel nap mint nap együtt dolgoznak.

A vállalati kultúra a mindennapi apró helyzetekben mutatkozik meg: például abban, kit szakítanak félbe, kinek ismerik el az érdemeit, és mi történik, ha valaki problémát jelez.

Fresia Jackson, a Culture Amp kutatási igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az AI segíthet a vállalatoknak gyorsabban dolgozni, de a sebesség önmagában még nem jelent fejlődést. A következő időszakban a célok, a felelősség, a munkakörök átalakítása, a vállalati kultúra és az emberi értékek kerülhetnek a középpontba.

A kérdés tehát már nem pusztán az lesz, hogy mire képes a mesterséges intelligencia, hanem az is, hogy mit érdemes továbbra is az emberekre bízni.

Forrás: Personnel Today

Kapcsolódó szakmai tartalmak

A munka jövője: e nélkül a 7 készség nélkül pótolhatóvá válunk

Elfelejthetjük a hagyományos munkaköröket és pozícióneveket: az AI korában már senki sem azt nézi, mi áll a névjegykártyánkon, hanem azt, hogy milyen készségeket tudunk felmutatni. Sinead Bovell jövőkutató szerint a jövő munkaerőpiacán egyetlen kérdés dönti el az értékünket....

Digitális ikrek és a munka jövője: Az AI nemcsak segít, hanem alapjaiban rajzolja át a HR-t

Az AI térnyerése kényszerítő erejű kérdést vet fel minden szervezet számára: javítjuk a munkavégzést, vagy csendben felszámoljuk a munkakörök egyes részeit anélkül, hogy megterveznénk a folytatást? Kevin Oakes, az Institute for Corporate Productivity (i4cp) vezérigazgatója...