Vonzó munkáltatói márka vs. új kollégák beillesztése
Az Employer Branding folyamathoz kapcsolódóan többször említettük már, hogy véleményünk szerint a munkáltatói márkaépítésnek nem az általános szlogenekről és felületes külsőségekben megjelenő újításokról kellene szólnia. Sokkal inkább a kulcsfontosságú szakterületek valós együttműködéséről, tapasztalt szakemberek irányításával, hosszútávon és tervezett formában. Ehhez pedig a fő eszköz konkrétan nem más, mint a HR elemek komplex, aktív fejlesztése és működtetése a modern kommunikációs csatornák rendszeres használatával.
Számos kérdés közül mi egyelőre csak a beillesztés-betanítás fontosságát emeljük ki. Vajon mivel szembesül első munkanapján és a munkakezdés első időszakában az új munkavállaló, aki jó esetben motiváltan és a jövőbeni eredményes együttműködés reményében érkezett cégünkhöz?
Gondoljuk át, mennyire szerveztük meg és töltöttük ki hasznos, releváns tartalommal az első napokat, heteket. Adunk-e elég inputot ahhoz, hogy megfelelő általános információt kapjon rólunk, megismerje a kulcsfeladatokat, a szervezeti egységeket, a célokat, a munkához kapcsolódó szabályokat, a kommunikációs szokásokat, a működés legfontosabb sarokpontjait, a vállalati kultúránkat és folytathatnánk… Vagy magának kell-e mindezt megszereznie, ami felveti persze, hogy az ehhez szükséges skilleket, attitűdöt és személyiséget vizsgáltuk-e a felvétel alatt. Azonban térjünk vissza ahhoz a megnyugtató helyzethez, amikor már aláírtuk a szerződést és elkezdi a munkát a belépő.
Az új belépés legfőbb kérdései
Vajon nyugodt lelkiismerettel tudunk-e az alábbi kérdésekre válaszolni egy új belépés esetén?
• A nehezen bevonzott munkaerő mivel szembesül az első munkanapján?
• Vonzó és igaz képet kap-e a szervezetről?
• Tényleg olyan ez a kapott kép, amit magunk is elvárnánk egy profi munkáltatótól?
• Ha komplex betanulási terv áll rendelkezésére, akkor biztosan frissítettünk-e mindent, nincsenek-e régi adatok és elavult organigramok, szabályok stb. az anyagban?
• Tehernek érezheti-e ezt az időszakot egy új kolléga, mert esetleg senki nem foglalkozik vele és jobb híján a beléptető papírmunka, a tűz és munkavédelem után az intranetet kell olvasgatnia?
• Ugye az nem jellemző, hogy egy kolléga kölcsön gépén teszi ezt, mert neki esetleg még hozzáférése sincs, nemhogy saját eszköze? A mailcímről és telefonmellékről vagy mobiltelefonról nem is beszélve…
• Előfordulhat, hogy feleslegesnek érezheti magát egész héten, mert senki nem tud vagy akar neki munkát adni?
• Biztosítunk-e számára egy induló onboarding csomagot, melyben a munkakezdéshez és a csapathoz való tartozás legalapvetőbb elemei találhatóak meg.
A fentiek azért fontosak, mert egyrészt számolnunk kell azzal, hogy valójában mekkora annak a lehúzó ereje, amit ilyenkor a motivációra mérhetünk, ha a fentiek nagy része hiányzik, másrészt tudnunk kell, hogy egy jól kidolgozott folyamattal mennyi időt, energiát spórolhatunk a későbbi munkavégzésre vonatkozóan.
És hogy mi az utóhatás, ha ezeket elmulasztjuk? Az bizony a még ki sem alakult lojalitásban és munkavállalói elégedettségben bekövetkezett romlás, vagy foglamazzunk úgy, hogy egy alsóbb szintre száműzött, megváltozott kiindulási motívációs szint.
Persze a kevésbé jól sikerült első nap, és első hetek csak a kezdet, az új munkavállaló még abban bízhat, hogy lehet ez másképp. „Majd később ha beilleszkedtem, jobban megismernek”- gondolja, míg a munkáltatói oldal pedig nyugtatja magát, a „Nem volt ez másképp régebben sem”, „Amúgy is sok a munka, nagy a rohanás, nincs időnk ilyenekre”, „ez nem is olyan fontos, meg amúgy is ilyen a mélyvíz”, illetve a „Majd amikor már több az ismeret akkor elbeszélgetünk” gondolatokkal.
Mi történik a próbaidő végén?
Lassan eltelik a hosszabb vagy rövidebb próbaidő, aminek végén új munkatársunk még titkon reméli, hogy lesz egy-két jó szavunk hozzá, értékeljük, hogyan mozog az új közegben, mi a saját és kollégáink véleménye róla és szaktudásáról. Ebben a helyzetben a következők potenciális veszélyforrások merülhetnek fel:
- a jobb esetben előre befoglalt értékelő megbeszélést más prioritás miatt hetekre elnapoljuk, esetleg elsikkad, elfelejtődik…
- ha sikerül megtartani, „természetesen” megeshet, hogy időbeni csúszással kezdődik és a tervezett egy óra helyett csak 20 perces lesz,
- előfordulhat, hogy emiatt egy kávé mellett tartjuk meg, igazán fel sem készülve rá,
- esetleg éppen ezért megbeszéljük a jövő hét aktuális teendőit,
- és persze nem hangzik hitelesen ezek után az a kérdés sem, hogy hogy érzi magát az új helyen…
A harmadik kritikus szakasz: az első fél-egy év
A harmadik kritikus szakasz pedig az első fél év, vagy kissé tágabban a 9-12 hónapos időszak. Ekkor kérhetőek ugyanis számon azok az ígéretek, amit esetleg ösztönző, motiváló szándékkal a felvételi interjúkon a jelöltnek teszünk. Ilyenek lehetnek az önálló vagy nemzetközi projektek, a személyes fejlesztés, a szakmai tréningek stb. Ha ezek sem valósulnak meg idővel, akkor mind a motivált fiatal, mind a felvett tapasztalt szakember, aki minket választott, csalódottságot fog érezni.
Persze hivatkozhatunk arra, hogy ebben a gyorsan változó igényekkel teli világban dinamikusan kell alkalmazkodnunk a kihívásokhoz. Ugyanakkor meglepődnünk sem szabad nagyon, ha a munkatársunk elénk állva váratlanul egyszer mégiscsak csak azt közli, hogy „Nem látom saját magam értékét és fejlődését a nagy egészben”, „Hosszabb távon sem érzem, hogy ez változni fog”, ezért nem vár tovább, máshol keresi elvárásainak beteljesítését. Vagy ezt sem közli, csak az exit interjún a felmodási oknál a szokásos „jobb bér” kerül megjelölésre.
Ezzel pedig el is érünk ahhoz a ponthoz, ahol az nyert, akinek kidolgozott terve van a beillesztésre, kihasználja a fenti fontos időszakokban rejlő lehetőségeket, eléri a megtartást és elkerüli az újrainduló toborzással kapcsolatos előre borítékolható energia-, időbefektetést és kiadásokat. Az ilyen munkáltatónak garantáltan jó lesz a híre a munkaerőpiacon és erős munkáltatói márkára tesz szert.
Kádár Balázs
Managing Partner - Bindermann The Employer Branding Company
MPRSZ elnökségi tag és az Employer Branding Tagozat vezetője
Takács Szabolcs
Senior Partner - Bindermann The Employer Branding Company
MPRSZ Employer Branding Tagozat, Stratégiai tanácsadó
- 2024.05.14Mesterséges intelligencia használata a marketing munkában Képzésünk célja, hogy bemutassuk 2024-ben mi mindenre képes a mesterséges intelligencia, használata mennyire meg tudja könnyíteni a marketing szakemberek - vagy erre a pályára készülők - munkáját. A képzés során a résztvevő megtanulja, hogy milyen kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a mesterséges intelligenciában. Ezen túl megtanulja, hogy a különböző AI eszközöket milyen stratégiai kombinációban érdemes használni a lehető legnagyobb hatékonyság elérése érdekében. Részletek Jegyek
- 2024.05.16Atipikus foglalkoztatási formák – Dr. Bankó Zoltán Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
Hogy gondolkodik a Z generáció, miként áll a munkához, hogyan és mennyire könnyen beilleszthető? Mennyire éri meg gyakornokokat foglalkoztatni? Miért... Teljes cikk
Első alkalommal kerül kiosztásra a Boldog Munkahely Díj, amelyet a Digital Média Hungary támogatásával működő HR és cégvezetési projekt, a Human... Teljes cikk
Bár a magyarok többsége szerint fontos lenne a mentális egészséggel többet foglalkozni, hazánkban nem kap elég figyelmet a téma. Mekkora szerepet... Teljes cikk
- Milyen közös munkára van szükség a vezetők és a HR között a toborzás és megtartás témájában? 1 hónapja
- Dolgozói motiváció 2024 - top 10 nem pénzbeli motivációs eszköz 1 hónapja
- Hogyan nyerhetjük meg a Z generációt? 1 hónapja
- How much does a failed recruitment cost? 2 hónapja
- Mennyibe kerül egy sikertelen munkaerő-felvétel? 2 hónapja
- Áprilisban debütál a Boldog Munkahely Díj, már lehet pályázni! 3 hónapja
- Újoncok a munkahelyen: ki tanítson be kit? 3 hónapja
- Idén a fizetések még az eddiginél is fontosabbak lesznek 4 hónapja
- Top Employers Hungary 2024: ők most Magyarország 10 legjobb munkáltatója az alkalmazottak véleménye alapján 4 hónapja
- Frissítő lendülettel robbant be a Diageo első pénzügyi meet-up sorozata, a Flavours of Finance Meet-up Series 4 hónapja
- Ezek a cégek nyerték el a legjobb munkáltatói minősítést 4 hónapja