Változott az egészségügyi szolgáltatási járulék összege
Rengeteg kérdés érkezik hozzánk ezen járulékkal kapcsolatban, ezért összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, változásokat. Abból kell kiindulni, hogy a társadalombiztosítás egy kockázatközösség, amelyben a részvétel mindenki számára kötelező. Ezzel összefüggésben járulékot fizetni tehát nem csupán akkor kell, amennyiben valaki a szolgáltatást igénybe veszi. A kockázatközösségnek ugyanis éppen az a lényege, hogy mindenki fizet egy alacsony összeget annak érdekében, hogy betegsége esetén megfizethető áron lehessen egészségügyi ellátáshoz jutni.
A munkáltatót vagy a magánszemélyt terheli a fizetési kötelezettség
Tekintettel arra, hogy a társadalombiztosításban a részvétel mindenki számára kötelező, így a járulékot valakinek ki kell fizetnie. Ez fő szabály szerint a munkáltató, amennyiben munkaviszonnyal rendelkezünk. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) akként rendelkezik, hogy egészségügyi szolgáltatási járulékot annak kell fizetnie, aki nem biztosított, illetve nem jogosult egyéb alapon egészségügyi szolgáltatásra. Nézzük mely legfontosabb csoportok tartoznak ezekbe a kategóriákba bele.
a.) Biztosítottnak minősül (legfontosabb esetek) az, aki munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, álláskeresési támogatásban részesül, a saját jogú nyugdíjas, valamint az özvegyi nyugdíjban részesülő személy. A biztosítás szünetelésének a legfontosabb esete a fizetés nélküli szabadság. Kivételt képez, ha a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, valamint ha a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe.
b.) Egészségügyi szolgáltatásra jogosultnak minősül például az, aki csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban, saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban, mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesül, továbbá aki nappali rendszerű oktatás keretében alap-, közép-, vagy felsőfokú tanulmányokat folytat, illetve a fogvatartott, valamint a hajléktalan személyek.
Hogyan, mennyit és meddig kell fizetni
Aki tehát nem biztosított ÉS nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra sem, annak 2015. január 1. napjától kezdődően havi 6.930,-Ft-ot kell fizetnie (napi 231,-ft). Aki járulék fizetésére kötelezett, annak az adóhatósághoz be kell jelentkeznie a T1011-es nyomtatványon. A bejelentéshez szükséges lakcímkártya, személyi igazolvány, adóigazolvány, TAJ kártya, valamint meghatalmazás, amennyiben nem személyesen járunk el. A bejelentkezés időpontjától havonta, minden hónap 12. napjáig kell a fizetési kötelezettséget teljesíteni. A járulékot addig kell fizetni, ameddig biztosítottak nem leszünk, vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot nem szerzünk.
Így szüntethetjük meg a járulékfizetést
Amennyiben egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot szereztünk, vagy biztosítottak lettünk, abban az esetben további fizetési kötelezettség nem terhel minket. Amennyiben munkaviszonyból kifolyólag szűnik meg a járulékfizetési kötelezettségünk, abban az esetben ezt nem kell a NAV-hoz külön bejelentenünk. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszerzését viszont a T1011-es nyomtatványon 15 napon belül be kell jelenteni.
Amikor 45 napig nem kell fizetni
Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszonynak, illetve a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)–o) és s) pontjában meghatározott jogosultsági feltételnek a megszűnését követően
a) 45 napig marad fenn, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt,
b) amennyiben a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor ezen időtartammal hosszabbodik meg,
c) 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt fenn és az utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, de a két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el.
Ezen időszakon belül a magánszemély járulék fizetésére nem kötelezett.
Nem kell fizetnünk, ha külföldön élünk
A járulékfizetési kötelezettség a belföldi magánszemélyt terheli. Ebből eredően amennyiben valaki a Tbj. alapján nem minősül belföldinek, nem kell járulékot fizetni. A NAV visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő magánszemély járulékfizetési kötelezettségét, ha hitelt érdemlően igazolja, hogy huzamos ideje, életvitelszerűen külföldön tartózkodik ÉS az érintett ország jogszabályai szerint azon ország egészségbiztosítási rendszerének hatálya alatt áll (egészségbiztosítási jogviszony igazolása).
Dr. Kéri Ádám
LIGA Szakszervezetek
Jogi szakértő
- 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
A legtöbb vállalkozásnál a dolgozók főként munkaviszonyban állnak. Kérdésként merül fel, hogy bizonyos munkavégzésre irányuló tevékenységeket... Teljes cikk
Az állami alkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) alapján jár a jubileumi jutalom a közalkalmazottaknak, amelynek összege a ledolgozott... Teljes cikk
Egy hozzátartozó halála nagyon komoly érzelmi terhet jelenthet. A lelki megpróbáltatáson túl pedig jelentős anyagi költség is egy temetés... Teljes cikk
- A dolgozók fele betegség vagy baleset miatt kénytelen szabadságot kivenni, fizetés nélkül 1 hónapja
- Mocskos irodai titkok: Brit dolgozók vallottak munkahelyi higiénés szokásaikról 1 hónapja
- Egészségügyi bértábla 2 hónapja
- Kell-e TB járulékot fizetnem, ha D minősítéssel százalékoltak le? 2 hónapja
- Csontpótlás saját darált csontból? 2 hónapja
- Csak a dolgozók fele tesz félre váratlan egészségügyi kiadásokra 2 hónapja
- Nemzetközi program indult daganatos betegséggel érintett munkavállalói támogatására 2 hónapja
- A kivett betegszabadságok számának változása 1996 óta - grafikon 2 hónapja
- Problémák, amelyeken segíthet az ashwagandha kapszula 3 hónapja
- Lelki egészség nélkül nincs testi jóllét sem 3 hónapja
- Egyre rosszabb a fiatalok egészségi állapota, többen esnek ki a munkából, mint idősebb társaik 3 hónapja