Üzemi Tanács és/vagy szakszervezet?
Bár a szakszervezet - mint érdekegyeztetési- és képviseleti szerv -gyökerei a 19. századig nyúlnak vissza, az üzemi tanács létrejötte pedig az 1848-49-es forradalmak idejére tehető, feladatuk és hatáskörük még napjainkban is tisztázatlan. Mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára homályos terület a két szervezet tevékenységi területe és létjogosultsága.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO nem ad iránymutatást arra vonatkozóan, hogy szakszervezet és/vagy üzemi tanács működjön a vállalatokon belül. A szervezet véleménye szerint a munkaadók és munkavállalók közti párbeszéd, érdekegyeztetés és együttműködés a fontos és nem annak formája. Németországban és Ausztriában kiemelkedő az üzemi tanácsok szerepe, míg a szintén német kultúrába sorolható Svájcnál elenyésző. Nyugat-Európában (különösen Franciaországban), illetve a dél-európai országokban a szakszervezetek jellemzőek. Magyar sajátosság, hogy a cégeknél üzemi tanács és szakszervezet is működik.
Mi az üzemi tanács és a szakszervezet szerepe?
Mind az üzemi tanács, mind a szakszervezet a participáció, azaz dolgozói részvétel kiterjesztése a munkahelyre, a két szerven keresztül a dolgozókat bevonják a gazdasági aktivitás azon területeire, ahol munkájuk által érintettek. Az üzemi tanács és a szakszervezet közös jellemzője, hogy a munkáltatónak mindkét szerv felé tájékoztatási kötelezettsége van a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintően.
Az üzemi tanács egyeztet a munkáltató gazdasági helyzetét és tevékenységi körét érintő alapvető kérdésekben, a keresetek és bérkifizetések alakulását érintően, valamint a munka feltételeiről és a munkaidő felhasználásáról. Köteles információt szolgáltatni az átszervezéseket, átalakításokat és korszerűsítési elképzeléseket, valamint az új munkaszervezési módszereket érintően. Ha üzemi tanács nincsen a vállalatnál, akkor a szakszervezetet köteles tájékoztatni a fent felsoroltakról. A szakszervezetnek mikro, mezo és makroszinten egyaránt szerepe van. A szervezet a munkavállalókat szociális, anyagi, élet- és munkakörülményeiről tájékoztatja, feltárja számukra jogaikat és kötelezettségeiket, valamint a munkaviszonyt érintő kérdésekben képviseli őket a munkáltatók, illetve az állami szervek előtt.
Alapvető különbségek a két szerv között
A két érdekképviseleti forma céljaiban és létjogosultságában meglévő különbség, hogy a szakszervezet mindenekelőtt érdekképviseleti szerv, mely célja, hogy a kollektív szerződés által a munkaadókkal együtt szabályozza a foglalkoztatás feltételeit. A szakszervezet kettős szerepe abban rejlik, hogy egyrészt a kollektív szerződés megkötésével meghatározza a vállalatirányítás kereteit, így hatással van a döntés-előkészítési folyamatra. Másrészt abban az esetben, ha a munkavállalók számára nem elfogadható álláspont alakul ki a vezetés és az üzemi tanács között (amennyiben van üzemi tanács a szervezeten belül), akkor véleménynyilvánítási jogával élhet, továbbá kollektív munkaügyi vitát kezdeményezhet, vagyis befolyásolja a döntés utáni állapotot is.
Az üzemi tanács a vezetést támogató, informáló és döntések előkészítését segítő testület, amely szorosan beleépül a vállalati struktúrába. A vállalatvezetéssel karöltve hozza meg a munkavállalókat érintő kérdéseket, célja a vezetéséhez hasonlóan a vállalat gazdasági érdekeinek szem előtt tartása és a profit maximalizálása. A vállalatirányítással való kapcsolatát inkább a konfliktusmentesség jellemzi, információval látja el a managementet a dolgozókat érintő kérdésekben, és a munkavállalók körében egyfajta támogatási bázist alakít ki a managementdöntéseket érintően. Ugyan van véleménynyilvánítási joga és kezdeményezhet kollektív munkaügyi vitát, ám ezen jogaival ritkán él. Az üzemi tanács működése nem hatékony, ha a vezetéssel szemben illetve mellett nem megfelelő kvalitású és szakképzettségű dolgozók ülnek. A szerv munkáját és a dolgozók képviseletét a vállalatirányításon belül alapvetően maghatározza, hogy az üzemi tanács tagjai milyen megfontolásból vállalták megbízatásukat.
A szakszervezetek ezzel szemben társadalompolitikai tényezők, amelyek a szervezeten kívül, össztársadalmi szinten is befolyással vannak a munkapiacra és a foglalkoztatásra. Mivel a szakszervezet a vállalati struktúrától elkülönült, így befolyása és ereje független a tagok szervezetben betöltött helyétől.
A két szervezet jogaiban fellelhető alapvető különbségek: a sztrájkjog és a kollektív szerződés megkötésének joga. A sztrájkjoggal csak a szakszervezet élhet. Az üzemi tanács sztrájkot nem szervezhet, nem támogathat és nem akadályozhat meg, pártatlan magatartásra köteles. Ha a munkavállalók és a munkaadók között vitás kérdésre kerül sor, és az egyeztető, megbeszélések nem vezetnek eredményre, akkor csak szakszervezeti kezdeményezésre tartható sztrájk. Kollektív szerződés kötésére is csak a szakszervezet jogosult, ilyen jellegű egyezmény a munkáltató és az üzemi tanács között nem jöhet létre. A munkáltatónál csak egy kollektív szerződés köthető, függetlenül attól, hány szakszervezet, érdekképviseleti szervezet működik.
Szervek a szervezeten belül és kívül
Üzemi tanácsot lehet választani az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknél, 15 fő felett és 50 fő alatt üzemi megbízott választása szükséges. A választást a dolgozóknak kell kezdeményezni, választási bizottságot kell felállítani a kollektívának, és javaslatot kell tennie üzemi tanács választására. Ha a dolgozók nem kezdeményezik az üzemi tanács felállítását, a munkáltató nem köteles ilyen szervet kialakítani a vállalaton belül, a választások megszervezésében nincsen kötelezettsége. Amennyiben a munkavállalók az üzemi tanács felállítását és a választások megszervezését elindítják, úgy az ezzel kapcsolatosan felmerülő költségeket a munkáltatónak kell fedeznie. Ha létrejött az üzemi tanács, annak működéséért és a megfelelő pénzbeli támogatásért szintén a munkáltató tartozik felelősséggel. Az üzemi tanács választását, működését a munka törvénykönyve szabályozza.
Szakszervezet minden olyan szervezet, így a munkástanács is, amelynek alapvető célja a munkavállalók érdekinek előmozdítása és érvényesítése. Tagjai magánszemélyek (minimum 10 fő), legfelsőbb szerv a tagok összessége, vagy a tagok által közvetlenül vagy közvetett úton megválasztott testület. A szakszervezet magalakulását az egyesülési jogról szóló törvény szabályozza. A szakszervezet a tagok befizetéseiből tartja fenn működését.
Konklúzió
Magyarországon a szakszervezet és az üzemi tanács olyan kiegészítő szervek, amelyek gyengíthetik vagy erősíthetik egymást. Vállalati szinten az irányítás és döntéshozatal más-más fázisaira van hatásuk, eltérő eszközökkel hathatnak a munkavállalókat érintő foglalkoztatási kérdésekre. Ugyanakkor mindkét szervezet a dolgozói részvétel megjelenése a munkahelyen, melyek célja a munkavállalói érdekek képviselete.
Mohácsi Györgyi, HR Portal
- 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
Nem csak a pénz számít - a vállalatok folyamatosan dolgoznak azon, hogy különböző, béren kívüli motivációs eszközökkel is javítsák a... Teljes cikk
Megnövekedett munkaterhelésük ellenére optimisták a női felsővezetők a vállalati növekedést, a társadalmi változásokat, a nemek közötti... Teljes cikk
Továbbra is jelentős szakadék tátong a férfiak és a nők esélyei között a startupszektorban. Közép-Kelet-Európában a befektetések 94%-a... Teljes cikk
- Megalakult a Nemzeti ESG Tanács 3 hónapja
- Hatályos a kollektív szerződésünk? - Egy probléma, amire kevés figyelem vetül 3 hónapja
- Mától ismét sztrájkolnak a buszsofőrök 3 hónapja
- Volánbusz: sztrájkot szervez a szakszervezet január 28-ára és 29-ére 4 hónapja
- Novák Katalin: Tavaly 13 milliárd euró befektetés érkezett az országba, 19 ezer munkahelyet teremtve 5 hónapja
- Megérkezett Brüsszelből a tanárok és óvónők béremelését lehetővé tevő garancia 5 hónapja
- Kellenek a vendégmunkások - évi akár 30-40 ezer dolgozó pótlására is szükség lehet 5 hónapja
- Megvan, ki fog őrködni Magyarország költségvetése fölött 6 hónapja
- Több dolgozóra lenne szükség a kórházi fertőzések visszaszorításához 6 hónapja
- Európai minimális bért, azaz 330 ezer forintot adna havonta az MSZP 6 hónapja
- Vendégmunkásokra cserélheti dolgozóit a makói Continental? 6 hónapja