Piacképes-e a doktori képzéseken megszerezhető tudás?
A hazai doktorandusz képzés nem illeszkedik megfelelően a versenyszféra munkaerő-piaci elvárásaihoz - derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapján olvasható kutatás eredményeiből. A PhD-fokozatot szerzettek többsége kutatói, oktatói területen tevékenykedik; a doktoranduszokat képző intézményeknek nincs kapcsolata és kommunikációs csatornája a munkaerő-piaci szférával.
A kutatás folytatásaként 2007-ben a kutatók a hazai PhD-képzés elmúlt egy évtizedének részletes áttekintésére vállalkoznak, különös tekintettel a képzés szabályozási és strukturális vonatkozásaira.
Doktoranduszok és a munkaerőpiac
A kutatás célja volt a doktoranduszok munkaerő-piaci pozícionálása, javítva ezzel a PhD-hallgatók és a munkaerőpiacon vezető cégek közötti kapcsolat elmélyítését és a doktoranduszokat oktató intézmények és a munkaerőpiacon részt vevő cégek közötti információáramlást. Az eddig a munka világától izoláltan elkülönülő doktori képzés, ami inkább az akadémiai területeken érvényesült, elengedhetetlen a magyar gazdasági fejődés fellendüléséhez és nemzetközi versenyképesség növekedéséhez.
A munkaerőpiac igényeihez kevéssé igazodó képzés a doktori címet megszerzőknél is probléma. Ennek legfőbb oka a kommunikáció és információáramlás hiánya a piac és az oktató intézmény illetve a hallgatók között.
Magyarország unióhoz való csatlakozása óta a magasan kvalifikált dolgozók külföldön helyezkednek el a jobb megélhetés biztos tudatában, ami az ország versenyképességének, felzárkózásának esélyeit csökkenti.
A képzés hasznosságának kommunikációja, a PhD-fokozatot szerzettek alkalmazása mind a cégeknek, mind a doktoranduszoknak érdekük, hiszen a cégek a kutatás és fejlesztés kapacitását és az innovációs tevékenységét növelhetik doktori címet szerzettekkel, a végzett kisdoktoroknak pedig jó, ha a végzettségüknek megfelelő munkakörben alkalmazzák őket. Mindez azonban a nemzetgazdaság stratégiai érdeke is egyben.
Túlnyomórészt elégedettek
A mélyinterjúval készített vizsgálat eredménye kimutatta, hogy a doktori képzésben részt vevők, végzettek kétharmada elégedett, szakmai előrejutás szempontjából mindenki pozitívan nyilatkozott, egzisztenciális érvényesülés szempontjából pedig háromnegyedüknek megérte a doktori képzés.
A jelenlegi munkahelyével, tevékenységével a megkérdezettek több mint háromnegyede elégedett, a doktori képzés nyújtotta előnyök több, mint hatvan százalékuknál érzékelhető volt.
A vizsgálatból kiderült az is, hogy a doktori képzésre jelentkezők fő motivációja a szakmai karrierépítés, melynek perspektívái még nem alakultak ki. Az akadémiai szférán kívüli munkaerőpiacon a PhD-fokozatot szerzők nem jelennek meg önálló munkaerő-piaci tényezőként. A kapcsolati tőke megszerzése elsősorban az oktatók segítségével alakul ki, az egyetemen kívüli kapcsolatépítés nem jelentős, a doktori képzést nyújtó intézmények kapcsolattartási, karrierépítési közreműködése nem kielégítő.
A kérdőíves vizsgálat eredményei
A megkérdezettek legfontosabb motivációja a doktori fokozat megszerzésére a szakmai érdeklődés volt, de fontosnak bizonyult a kutatási lehetőség, karrierlehetőség és a munkahelyi elvárás is.
Kevesen tartották fontosnak a külföldi ösztöndíj-lehetőségeket, az esetleges anyagi előnyöket és egyáltalán nem motiváló erő az egyetemi lét szubjektív és objektív előnye. A kutatásból kiderült, a PhD-fokozattal rendelkezők többsége alkalmazottként dolgozik, az alkalmazottak több mint fele egyetemen, további tíz-tíz százalékuk kutatóintézetben vagy főiskolán.
A megkérdezettek egyharmada elégedetlen jelenlegi munkahelyével, kimondottan elégedettek viszont a műszaki tudományok dolgozói, valamivel kevésbé, de elégedettek a társadalomtudomány területén dolgozók is.
Perspektíva
A jövőbeni terveket illetően a legtöbben az egyetemeken és kutatóintézetekben való elhelyezkedést látják a legesélyesebbnek. Az érintettek úgy látják, hogy leginkább a külföldi és hazai kutatóintézetek és egyetemek keresik a doktoráltakat álláshelyek betöltésekor, legkevésbé pedig a nonprofit és a piaci szféra.
edupress.hu
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
- 2024.05.14Mesterséges intelligencia használata a marketing munkában Képzésünk célja, hogy bemutassuk 2024-ben mi mindenre képes a mesterséges intelligencia, használata mennyire meg tudja könnyíteni a marketing szakemberek - vagy erre a pályára készülők - munkáját. A képzés során a résztvevő megtanulja, hogy milyen kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a mesterséges intelligenciában. Ezen túl megtanulja, hogy a különböző AI eszközöket milyen stratégiai kombinációban érdemes használni a lehető legnagyobb hatékonyság elérése érdekében. Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
Bár a hiányszakmákban nem kérdés, hogy továbbra is keresik a cégek a munkaerőt, más területeken ez nem ilyen egyértelmű. Egyesek szerint... Teljes cikk
Gazdasági és társadalmi tényezők állnak a hátterében annak a ténynek, hogy több nő keres állást Európában mint Észak-Amerikában. Szerepet... Teljes cikk
A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21%-os bővülést jelent. A növekmény nagy részét a... Teljes cikk
- Ösztöndíjprogram indul: cél a versenyképes jövedelem 8 hónapja
- Versenyjogi tanulmányi versenyt hirdet a visegrádi országokban a GVH 2 éve
- Havi 400 ezer forint ösztöndíjra pályázhatnak fiatal kutatók 3 éve
- Jókora a túljelentkezés a szabadalmakat ösztönző doktori programra 4 éve
- Vállalkozás- és gazdálkodástudományi doktori iskolát indít a BGE 5 éve
- Havi 100 ezer forint a doktoranduszoknak 5 éve
- Egységes oktatási nyilvántartás jön létre 5 éve
- Japánban képzi a doktoranduszokat a Magyar Suzuki 17 éve
- A doktori fokozat szerepe a karrierépítésben 17 éve