Mivel tudja a vállalat magához vonzani a tehetségeket? - kiderül a Humánpolitika.com közvélemény kutatásából
Bombaként robbant a hír a nyáron: az eddigi megszeretett és megszokott cafeteria elemek 2019. január 1-től már nem kedvezményes adókulccsal - 40,71%- adóznak, hanem bérként viselkedve, 85%-os adókulccsal.
Most, mikor katonai távcsővel és lasszóval keresik a toborzási specialisták a hadra fogható munkaerőt, akkor a helyzet különösen delikát.
A vállalatok előtt 2 út áll:
1. Kivezetik a cafeteria-elemeket, és a továbbiakban már bérként adják az erre a célra fordított összeget a munkavállalóknak. Ezt a megoldást azok fogják választani, akik adó-optimalizálásként tekintettek a cafeteriára, nem a magas adóterhű bérben adtak fizetésemelést, hanem a jóval kedvezőbb adózású cafeteriát szánták erre a célra. Ezek a vállalatok leginkább az élet fenntartását segítő elemeket - utazási bérlet, Erzsébet utalvány, lakhatási hozzájárulás stb.- választottak be a portfóliójukba.
2. Továbbra is megtartják a cafeteria elemeket - sőt bővítik a lehetőségeket - mert felismerték, hogy a magas fluktuáció és a munkaerőhiány miatt a munkavállalók szociális jól-léte, ösztönzésük fenntartása alapvető cégérdek. Ezért ezek vállalatok inkább azokat az elemeket választották be a portfóliójukba, amelyek inkább az életminőség javítását célozták, mint pl. az igen népszerű AYCM SportPass, az egészségügyi programok, masszázs, gyümölcsnap stb. Ezek a cégek korábban sem a bérkiegészítéseként tekintettek a béren kívüli juttatások rendszerére, hanem felismerve annak valódi szerepét: ösztönzőként, érzelmi csirizanyagként gondoltak rá.
Az első opció nem jelent hosszú távú megoldást, mint ahogy azt tanulmányok tucatja bizonyítja, a béremelés csak néhány hónapos lendületet jelent a munkatárs számára, később azonban már elvárássá válik. Elveszti örömszerző és ösztönző képességét.
Majd a munkaerőért folyó versenyben lemarad, hiszen egyrészt fizeti minden hónapban a magasabb bért, ráadásul pár hónap múlva mégis kénytelen visszahozni a korábban eldobott cafeteria elemeket.
Így kétszer annyiba fog számára a munkaerő megtartása, mint a cafeteriát megtartó versenytársaié.
A témában eddig az első KUTATÁS a Humánpolitia.com közhasznú egyesületé, akik megkérdezték 3200 munkavállalótól, hogy szerintük melyik az az 5 legfontosabb vonzerő, mely a vállalatukhoz vonzotta őket. Íme:
- személyre szabott juttatások rendszere 25%
- magas fizetés 22%
- tehetségmenedzsment 20%
- családbarát munkahely 18%
- rugalmas munkavégzés 17%
43 % -uk még munkahelyet is váltana, ha munkáltatója január 1-től nem biztosítaná a kedvelt juttatásokat.
A béren kívüli juttatások kivezetése, vagy béresítése brutális adminisztrációs teher a vállalatok számára: az összes munkaszerződést újra kellene írni, ha a juttatás pénze, mostantól bérré válna, ráadásul, ha bérként kapja meg a munkavállaló, akkor nem is visszavonható, hiszen bért csökkenteni nem lehet.
A munkavállalók számára ma már evidenciává vált, hogy vannak juttatások, így szocializálódtak, - aki csak bért ajánl, az a munkaerőpiacon hátrányba kerül.
A rendelet rákényszeríti a munkáltató szervezeteket az eddigi kényelmes adóoptimalizálásból egy olyan, okosan, pragmatikusan és személyre szabottan alkalmazott juttatási portfólió összeállítására, mely a munkavállaló számára valóban értéket jelent.
Megvalósítja a juttatások eredeti célját: lojalitást növel, a különlegesség érzetét kelti, a gondoskodást a vállalat részéről; olyan plusz törődést, mely túlmutat a versenyképes fizetésen és a babzsákon.
Most igazán izgalmas HR-esnek lenni: ki kell alakítani egy új, az új idők kihívásainak és a munkaerőpiac felé sebesvonatként közeledő Z-generáció igényeit is kielégítő pakettet. Mely a sokszínű csapat sokféle igényét is kielégíti.
De lássuk, hogyan jön ki a matek?
Nézzünk például egy 10 000.- forintos AYCM SportPass-t, mely az idei adózási rend alapján kb. 14 000.- Ft-ba kerül havonta a vállalatnak. Amennyiben ugyanezt a juttatást szeretné 2019-ben is adni, akkor ez már 18 500.- Ft-ba kerül majd az adókkal együtt. A különbözet 4 500.- Ft.
De mennyibe kerül egy betegségben töltött táppénzes nap a vállalatnak?
A Statisztikai Hivatal 2017-es adata alapján ez 3 752.-Ft. A Humánpolitika.com kutatása alapján évi 3 nappal kevesebbet töltenek azok a munkavállalók betegszabadságban, akik rendszeresen mozognak, így összesen a megtakarítás 11 256.- Ft.
Mennyibe kerül az új munkaerő megtalálása? 800.000 Ft
Mennyibe kerül a távozott munkaerő pótlása, az új betanítása? 440.000 Ft A hibák kijavítása, a lassabb munkavégzés? Felmérhetetlen.
Megéri?
- 2024.06.05Pénzügyi kimutatások elemzése A képzés során a résztvevők megismerik és elsajátítják a beszámoló elemzés eszközeit és technikáit, képessé válnak egy vállalat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének komplex megítélésére a nyilvánosan elérhető pénzügyi beszámolók alapján. Betekintést kapnak a vállalati beszámolók megértéséhez elengedhetetlen iparági elemzés eszközrendszerébe és technikáiba. Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
- 2024.10.02Tréning Kerekasztal Konferencia 2024. A 2024-es, őszi Tréning Kerekasztal Konferenciánk célja, hogy a résztvevők sokféle megközelítést kapjanak arról, a technológia hogyan épülhet be a tréningek világába. Részletek Jegyek
Eddig jól ment a cég vezetése? De pár éve úgy érzed, új képességek kellenének az eredményesség tartásához? Az eddig működő rendszerek... Teljes cikk
A Prohuman 2023. augusztusában stratégiai együttműködést írt alá a Pécsi Tudományegyetemmel. A cégcsoport diákmunka üzletága kifejezetten a... Teljes cikk
A magyar munkavállalók körében végzett kutatások alapján a munkahelyválasztást és a munkahellyel való elégedettséget döntően befolyásoló... Teljes cikk
- Nincs visszaút a korábbi munkaerőpiacokhoz - így tör előre a mesterséges intelligencia 5 napja
- Munkaruha: szabályzat, felelősség, adózás, árak 5 napja
- Egyesítette erőforrásait munkaerő-piaci érdekvédelmi kérdésekben a VOSZ és az MMOSZ 1 hete
- Hogyan befolyásolja a nyugdíjas státusz a cafeteria rendszer adóterheit? 1 hete
- Siófokon nyitja meg új campusát a Debreceni Egyetem 2 hete
- Íme a 150 milliárd forintos foglalkoztatási program 5 legfontosabb eleme 2 hete
- Kiaknázatlan lehetőség van a bérnél lényegesen kisebb költséggel adható utalványokban 3 hete
- Együttműködési megállapodást kötött a Pensum Group és a Livita-Dorta 3 hete
- Egyre nehezebb a fiatalok toborzása és megtartása, de mi lehet a megoldás? 4 hete
- Tízből hat fiatal döntött a szakképzés mellett 4 hete
- Czomba Sándor: tovább csökkent a regisztrált álláskeresők létszáma tavaly áprilishoz képest 1 hónapja