Kulcsmunkatársunk bejelenti, hogy távozik a cégtől...
Természetesen - bevallása szerint - magasabb fizetésért. Biztos, hogy pusztán ez áll távozásának hátterében? A munkahellyel való elégedettség, az elköteleződés és a váltásra való hajlandóság motivációs faktorai közül a fizetés gyakran nem is az elsődleges fontosságú tényező. Ecsédi Istvánnal, az ImproversGroup tanácsadói cégcsoport (Samling, FranklinCovey, NEWS, Arbinger) vezetőjével beszélgettünk, aki a témában előadást tart a márciusi Tréning Kerekasztal Konferencián.
A bérrendszerrel való elégedettség motivációs faktorát tekintve a felmérésben részt vettek legjobb 20%-a sem mutatott nagyobb elégedettséget az országos átlagnál. Eszerint minden területen jobban teljesítő vállalatoknál dolgozók hasonló szinten elégedettek (vagy nem elégedettek) a bérükkel, mint a kevésbé motiváló vállalat alkalmazottai.
Hogyan célszerű motiválni a munkatársakat a béren kívül, és mi tartja meg őket a vállalatunknál?
Mi egy nemzetközi kutatások alapján kifejlesztett Komplex Vállalatfejlesztési Diagnózis rendszert használunk. Ez hozzásegíti ügyfeleinket a belső potenciáljuk feltárásához és dolgozóik megtartásához.
A megfigyelések alapján jól látható, hogy az átcsábításkor elért magasabb bér egy idő után elveszti az elkötelezettség erősítésére gyakorolt hatását. A munkaadóknak emiatt is érdemes megvizsgálni, melyek azok a motivációs faktorok, amelyek relatíve kisebb befektetéssel történő fejlesztése a lehető legnagyobb mértékben szolgálja a dolgozók elkötelezettségét.
Hogyan és mit érdemes mérni egy vállalatnál, amikor tudni akarjuk milyen a dolgozóink motivációja?
Méréseinkben a motivációs faktorokat elemezzük, legyenek azok külsők vagy belsők, eszközjellegűek, mint a bér, vagy nem eszközjellegűek, mint a vezetői magatartás hatása a beosztott munkavállalókra. Kiderül belőle, hogy mennyire elégedettek a dolgozók a bérrendszerrel, a munkakörülményekkel, a kommunikációval. Kitérünk a csapatdinamikára is, mennyire tartják jónak a csapatot, amiben dolgoznak, milyennek értékelik a vállalati kultúrát, büszkék-e arra, hogy ott dolgozhatnak. Ha megkapjuk a cégtől az ehhez szükséges adatokat, akkor több generációs felmérést is tudunk végezni, például annak elemzésére, hogy mennyiben mások a motivációk a különböző generációknál. Sokatmondó lehet az is, ha nagyon eltér a vezetők és a beosztottak motivációs szintje.
Ezek után mit érdemes tenni? Mit szeretnénk megtudni egy diagnózisból?
Természetesen, ha csak azt látjuk, milyenek vagyunk szervezeti szinten a motiválásban vagy a megtartásban, az még nem elég. A méréseink kisebbik része az engagement kutatása. Ügyfeleink főleg arra kíváncsiak hogyan tehetik olyanná a kultúrájukat és a szervezeti működésüket, amivel jobban megtartja a munkaerőt, mint más vállalatok kultúrája. Ezért méréseink sokkal összetettebbek.
Ügyfeleink az alábbi kérdéseikre keresik a választ, és nemcsak a teljes vállalatra, hanem szervezeti egységeikre bontva is. Sőt, magyar benchmark adatokat is kérnek ahhoz, hogy lássák más magyar vállalatokhoz képest hogyan állnak.
• Mennyi a munkaerőben lévő kiaknázatlan potenciál szervezeti egységenként?
• Hogyan célszerű a csapatok hatékonyságát fejleszteni? Hol van jó csapatmunka?
• Mennyire ismerik és támogatják a dolgozók a szervezeti stratégiát? A vállalati kultúra mennyire segíti a hatékonyságot?
• A vezetés képes-e a stratégiát hatékonyan lebontani és összehangolni?
• Mekkora az esélye a vállalatnak arra, hogy a stratégiáját végre tudja hajtani?
• Milyen a vállalati hatékonysági mutatók és folyamatok rendszerének minősége?
• Milyen a dolgozóik megtartásának esélye? Egységenként, generációnként, vezetői szintenként.
• A dolgozók szerint melyek a legfontosabb munkahelyen tartó tényezők? Az egyes generációkat hogyan lehet motiválni?
• Mennyi a tartalék a nem pénzbeli motivációs lehetőségek kihasználásában?
• Mekkora a megtartó hatása a költséges (bér, juttatások, munkahelyi környezet stb.) motivációs elemeknek más magyar vállalatokéval összehasonlítva?
• Hol vannak az egységek közötti együttműködésekben a „szűk keresztmetszetek”?
• A szervezeti egységek vezetőit hogyan lehet személyre szabottan fejleszteni?
• Mennyi energiát pazarol el a szervezet „káros működési folyamatokra”?
• Mik a szervezeti időpazarlás okozói?
Azt gondolom, minden magyar vállalatnak, aki tudatosan kívánja fejleszteni kultúráját a fenti kérdésekre mérhető válaszokat kell kapnia.
Mégis kik használják, és miért?
Cégvezetők esetében: hatékonysági átvilágítások, vállalati kultúra mérés, szervezeti egységek közötti együttműködés feltérképezése, területi és iparági összehasonlítások készítése a legfontosabb indító ok.
HR vezetők: munkavállalói motiváció és elégedettség felmérések, munkaadói márkaépítési folyamatok támogatásához (Employer Branding) használják.
Több telephellyel rendelkező hazai és nemzetközi vállalatcsoport ügyfeleink a főbb szervezeti egységeiknek vagy gyártóbázisaiknak összehasonlítására és benchmarkolásra használják.
Hogyan lehetne többet megtudni a Komplex Vállalatfejlesztési Diagnózisról?
Talán a legjobb megismerési lehetőség a Tréning Kerekasztal 2019. évi konferenciája. Itt erről is lesz egy előadás sok más nagyon aktuális témákkal együtt.
Fotó: Pixabay.com
- 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
Miért kerül egy tréning annyiba, amennyibe? Ez az alapvető kérdés gyakran felmerülhet a cégvezetés részéről a HR irányába, akinek „el kell... Teljes cikk
A harmadik országbeli munkavállalók beillesztése, a kulturális különbözőségek kezelése, kihívásokkal teli folyamat lehet. Hódosi Zoltán két... Teljes cikk
Az HR és az üzleti gondolkodás összekapcsolása kiemelkedő fontosságú a vállalatok sikere szempontjából. A humán erőforrás szakembernek ugyanakkor... Teljes cikk
- Együttműködési megállapodást kötött a Pensum Group és a Livita-Dorta 1 hete
- Jöhet a life long skilling: tanulási trendek 2024-ben 1 hete
- Egyre nehezebb a fiatalok toborzása és megtartása, de mi lehet a megoldás? 2 hete
- Czomba Sándor: tovább csökkent a regisztrált álláskeresők létszáma tavaly áprilishoz képest 2 hete
- A BMW autógyár miatt nőtt az érdeklődés a járműmérnöki képzés iránt Debrecenben 2 hete
- Minden ötödik magyarországi német vállalat leépítést fontolgat idén 3 hete
- Miért megyünk mi magyarok külföldre és miért jönnek hozzánk Ázsiából dolgozni? 4 hete
- Czomba Sándor: a magyar emberektől nem vehetik el a munkahelyeket a vendégmunkások 1 hónapja
- Kiderült, miért váltak óvatosabbá a dolgozók a munkahelyváltást illetően 1 hónapja
- Megtartott munkáltatói ígéretek 1 hónapja
- Stagnáló munkaerő-felvétel? - Erre számíthatunk idén a munkaerőpiacon 1 hónapja