kapubanner for mobile
Megjelent: 3 éve

Krónikus betegek és fogyatékkal élők: rejtett érték az álláspiacon

Magyarországon még mindig számos előítélet övezi a krónikus betegek vagy a fogyatékkal élők munkavállalását, holott a súlyos látássérültek vagy a siketek is számos feladatkört el tudnak látni. De melyek ezek?

Megváltozott munkaképesség-
images

Krónikus betegséggel vagy valamilyen tartós fogyatékossággal élni egyáltalán nem ritka állapot. Az Európai Unió lakosságának közel negyede érintett enyhébb vagy súlyosabb formában. Az Állami Számvevőszék 2019-ben publikált felmérése szerint Magyarországon 680.600 fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű embert regisztráltak, amiből 141.800 volt foglalkoztatott 2015-ben.

A megváltozott munkaképesség azonban sokféle állapotot takarhat. Ide tartoznak a mozgássérült, a látássérült, a siket, a cukorbetegséggel, szív- és érrendszeri, illetve reumatikus és ízületi problémákkal küzdő emberek. Nem nehéz belátni, hogy a teljesen különböző egészségi problémák és állapotok másképp befolyásolják az érintettek munkaképességét. Általánosságban azonban elmondható, hogya megváltozott munkaképességű emberek közül sokkal kevesebben dolgoznak, mint ahánynak képesek lennének rá és ahányan szeretnének.

Akik pedig dolgoznak sokszor a képességeiket, szakképzettségüket, vágyaikat alulmúló feladatköröket kénytelenek ellátni, mert még mindig számos előítélet övezi őket a munkaerőpiacon. Sokszor az állásinterjúig sem jutnak el, még akkor sem, ha az adott munkához szükséges képességeikkel semmi probléma nincsen.

Vakok és látássérültek

Magyarországon mintegy 80.000 vak és látássérült embert tartanak nyilván. Amíg Nyugat-Európában minden negyedik látássérült dolgozik, addig itthon mindössze a 10 százalékuknak van állandó munkája. Ennek részben az az oka, hogy a munkáltatók csak bizonyos feladatkörökben tudják őket elképzelni, holott jóval többre képesek.

A legjellemzőbb foglalkozás, ami a vakokkal kapcsolatban felmerül, az a gyógymasszőr, hiszen a látás hiánya miatt a tapintásuk érzékenyebb, kifinomultabb a látókkal összevetve. A másik jellemző munkakör sokáig a diszpécser volt, de az utóbbi években a call centeres munkák elvállalása is megnehezült számukra. Ennek fő oka, hogy a munkakör ellátásához sok helyen szükséges a számítógép monitorának használata is.

Ugyanakkor a megfelelő technikai felszereltséggel és végzettséggel nemcsak egy call centeres állás, hanem a programozói, jogi, nyelvtanári, zenetanári pálya ugyanúgy nyitott lehetne egy látássérült vagy vak ember számára.

Siketek

Magyarországon körülbelül 70 000 ember vallja magát hallássérültnek. Ennél valószínűleg jóval többen lehetnek, de viszonylag sokan vannak, akik maguk előtt is tagadják az állapotukat. Egészen 1990-ig létezett az "ajánlott siketszakma" kategória, vagyis azok a foglalkozások, amelyeket a hallássérültek számára elfogadhatónak tartottak. A fiúkat jellemzően asztalosnak, nyomdásznak, hidegburkolónak, árufeltöltőnek képezték, a lányok lehettek bőrdíszművesek, ötvösök, varrónők, takarítók.  

A siketekre és hallássérültekre is jellemző azonban, hogy ezeknél magasabb presztízsű állások betöltésére ugyanúgy alkalmasak, mint egészséges társaik. Egyre többen rendelkeznek közülük például informatikai vagy jogi végzettséggel, de egyéni készségeik érdeklődésük alapján a könyvelő, könyvtárosi, webdizájner és képzőművészeti pályákon való remeklés sem lenne akadály a számukra.

Cukorbetegek

Magyarországon egyértelműen a cukorbetegség az egyik leggyakoribb krónikus betegség. Becslések szerint akár egymillió embert is érinthet, még ha sokan nem is tudnak a betegségükről. A cukorbetegség az állások többségének betöltésénél nem akadályozza a munkavállalást. Ugyanakkor a betegség jellege miatt a cukorbetegeknek azok munkakörök az ideálisak, amelyeknél rendszeres a munkaidő és az egyenletes szintű a fizikai aktivitás. Vagyis olyan munkakörök ajánlottak, amelyek nem járnak túl nagy fizikai terheléssel, sérülésveszéllyel és amelyek mellett könnyen kialakítható a rendszeres életvitel. Megfelelő lehet számukra bármilyen irodai feladatkör, bizonyos segítő szakmák, mint a pszichológus vagy a nevelési tanácsadó, de akár a tanári pálya is.

A jövőben többen fognak krónikus betegséggel dolgozni

Mivel öregedő társadalomban élünk, évről évre kevesebben lépnek a munkaerőpiacra. Ebből következik, hogy a jövőben többen fognak hosszabb ideig dolgozni, és nagy valószínűséggel az emberek idősebb korban mennek majd nyugdíjba. Az életkor emelkedésével viszont nagyobb valószínűséggel alakulnak ki krónikus betegségek.

Ha sikerül megfelelő feladatokat találni a megváltozott munkaképességű emberek számára, azzal mindenki jól járhat. A munkáltatók azért, mert így megtarthatják kreatív, képzett, tapasztalt, lojális, de valamilyen krónikus panasszal küzdő munkavállalóikat. A krónikus beteg munkavállaló pedig táppénz helyett munkabért kap, és nem szorul ki idő előtt az aktív, a társadalomba jól integrálódott emberek közül.

A cikk a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi szakorvosainak közreműködésével készült.

  • 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Női oktató kapta idén a Gács-András díjat

Csomós Petra, az ELTE TTK Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai Tanszékének docensének személyében másodszor nyerte el női oktató az... Teljes cikk

Az X generációsok tudják: ha nem tanulsz, véged - avagy miért jó megtartani a középkorú munkavállalót?

Nincsenek könnyű helyzetben manapság az X generációs (jellemzően 1960 és 1979 között született) munkavállalók. Könnyen kerülhetnek... Teljes cikk

Az év eleje a felmondások ideje?

Az év elején történő felmondások aránya bár változó lehet, azonban sok cégnél ebben az időszakban, az év végi bónuszok kifizetését követően... Teljes cikk