K+f: 15 ezer munkahely jöhet létre 2020-ig
2014-ben közel 80 milliárd eurós keretösszeggel bíró kutatás-fejlesztési innovációs (k+f+i) keretprogram indul, amelytől az Európai Unió a k+f ráfordítások GDP-hez viszonyított arányának növekedését várja - tudtuk meg a Tesk HR Caféján, amelyen a résztvevők az OTIS Felvonó Kft. szervezet- és elköteleződés-fejlesztési gyakorlatából is ízelítőt kaphattak.
80 milliárd eurós kutatás-fejlesztési innovációs keretprogram
Nagy hangsúlyt kíván fektetni az Európai Unió a kutatás-fejlesztésre és azok hasznosítására a közeljövőben. 2020-ra a k+f ráfordítások GDP-hez viszonyított arányát a jelenlegi 1,9 százalékról 3 százalékra kívánják feltornázni és azt is célul tűzték ki, hogy a vállalati ráfordítások aránya elérje az összes k+f ráfordítás kétharmadát. Ennek érdekében kidolgoztak egy közel 80 milliárd eurós keretösszeggel bíró, "Horizon 2020"-ra (magyarul Látóhatár 2020) keresztelt kutatás-fejlesztési és innovációs keretprogramot, amelynek három kedvezményezett területe van.
Az egyik a tudományos kiválóság (24 598 milliárd euró) támogatása, a második az ipari fejlesztések (17 938 milliárd euró) támogatása, amely a technológiai fejlesztések mellett a kkv-k innovációs körforgásba való beemeléséről is szól. A harmadik kiemelt terület a társadalmi kihívások (31 748 milliárd euró) kezelése. Ide tartoznak egyebek között az egészség, demográfiai változások, élelmiszerbiztonság, fenntartható mezőgazdaság, tengerészeti kutatások és biogazdaság, biztonság, hatékony energiaforrások, környezettudatos közlekedés témakörei is. Munkaerő-piaci szempontból mindenképpen örvendetes, hogy a "Horizon 2020" program keretében 2020-ig 15 ezer új kutatás-fejlesztési munkahely jöhet létre.
Különböző pályázatokat fognak kiírni a keretprogramból, amelyekhez a hozzáférés versenyalapú lesz. - A kutatószervezetek összemérik az erejüket, és az alapján dől el ki, mennyiben részesül a keretből - magyarázta Magyaródi Tímea, a Szervezeti és Innovációs Kutatási és Fejlesztési Alapítvány (SZIKFA) kutatója. Lázas munka folyik az EU összes tagállamában, köztük Magyarországon is, hogy 2014-ig - ekkor indul ugyanis a program - az országok kutatás-fejlesztési innovációs rendszerét képessé tegyék minél több külső forrás bevonására, ehhez pedig olyan fejlesztésekre van szükség, amelyek esélyessé teszik az országokat a keretből minél nagyobb mértékű részesülésre.
Hazánkban ilyen létfontosságú lépés a kkv-k innovációs körforgásba való beemelésén túl, legalább tíz világszínvonalú tudományos műhely (nemzetközi együttműködésben aktív) létrehozása és azok kutatókkal, tudományos területen jártas szakemberekkel való feltöltése.
Mindeközben több változás is történt az innováció területén, amelyeket az érintettek fájó szívvel vettek tudomásul. Talán az egyik leglényegesebb változás, hogy közvetlen módon sem a saját tevékenységi körben végzett, sem a megrendelt innovációs tevékenységet nem lehet elszámolni az innovációs járulék terhére 2012. január 1-jétől. Az új törvény továbbá konkrétan definiálja a k+f tevékenységet és annak formáit is (Lásd keretes írásunkat). 2012. február 1-jétől pedig minősítési hatóságként jelölték ki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát.
Szintén egy újdonság, hogy bevezettek egy új minősítési rendszert, amely 2012. február 1-jétől induló projektekre vonatkozik és önkéntes. A minősítési kérelmet elektronikusan és postán is be lehet nyújtani a hatóság felé. Magyaródi Tímea szerint a minősítési eljárás nagy előnye, hogy a k+f pályázatok esetén felhasználható, és automatikusan maximum pontszámot lehet kapni az elbíráláskor. Jó hír, hogy az összesen 133 000 forintba kerülő eljárási díjat el lehet számolni, és a minősített projektre (projektrészre) igénybevett adókedvezményt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem kérdőjelezheti meg egy későbbi adóellenőrzés során, amennyiben a projektet változtatások nélkül, a minősítési kérelemben foglaltakkal megegyezően valósították meg.
Róbert Nóra, a SZIKFA másik kutatója a sok változás után öt igen ígéretes pályázati lehetőséget tárt az érdeklődők elé.
1. Április 23-tól, hétfőtől lehet pályázni a "Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása a közép-magyarországi régióban" c. pályázatra. Keretösszege 6 milliárd forint. Ezzel a kiírással a k+f és innovációs aktivitást, valamint a vállalati-kutatóhelyi együttműködést kívánják növelni. Az elvárások közé tartozik az agrár-, műszaki-, orvosi- vagy természettudományi szakterületen való megvalósulás, jelentős tudományos vagy műszaki újdonságtartalom, továbbá, hogy a fejlesztésüzletileg hasznosítható legyen.
2. A 6 milliárd forint keretösszeggel bíró, úgynevezett "K+F+I ernyőprojektekre" idén május 2-tól kezdve május 25-ig bezárólag lehet pályázni. A közép-magyarországi, nagyvállalati k+f+i programok támogatására negyven millió és kétmilliárd forint közötti összeget lehet nyerni. Ezen projektek célja az új tudományos és/vagy műszaki eredmények, szellemi alkotások támogatása és fejlesztése, valamint az ezekhez kapcsolódó k+f munkahelyek létrehozása.
3. Az EUREKA Programban való magyar részvétel támogatására 1 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyre már április 15-től lehet pályázni. Itt a cél a kkv-k nemzetközi k+f együttműködésének növelése.
4. Az FP7. keretprogramban és egyéb közös EU-s kezdeményezésekben való magyar részvétel támogatására 200 millió forint áll rendelkezésre, és május 2-tól lehet rá pályázni.
5. Szintén az Európai Uniós keretprogramokban való magyar részvétel ösztönzését kívánják támogatni (BONUS HU Program) egy 200 millió forint keretösszegű pályázattal, amelyre 2012. május 2-tól lehet pályázni. Ezzel kívánnak kiegészítő támogatást nyújtani a felsőoktatási intézményeknek, közfinanszírozási kutatóintézetek, non-profit szervezetek, és kkv-k részére.
Ha innováció, akkor a HR-es kollégák elsőként minden bizonnyal a szervezeti innovációra asszociálnak. Éppen ezért a Tesk HR Café programjából sem maradhatott ki ez a témakör. Jagudits Ákos, az OTIS Felvonó Kft. HR vezetőjének igen tanulságos előadása révén betekintést nyerhettek a résztvevők a vállalat szervezetfejlesztési gyakorlatába. Erre azért volt szüksége a cégnek, mert az árbevételük 5 milliárd forintról 3 milliárdra esett vissza a gazdasági válság által kedvezőtlen helyzetbe kerülő építőipar miatt.
A költséghatékonyság és a piac visszaszerzése érdekében az amerikai anyavállalat a 139 fős magyar leányvállalatnál teljes vezetőcserét és szervezetváltozást irányozott elő. Az általuk kitűzött számok teljesítésére két évet kapott a magyar vezetőség. Ellenkező esetben drasztikus elbocsátásokat hajtanak végre. Az új célok és elvárások egy teljesen új szervezeti kultúra kialakítását kívánták meg, amely révén a magyar leányvállalat eredményorientálttá, hatékonnyá válhat.
Az amerikai vállalat szigorú, profitorientált módszerei helyett ugyanakkor a fejlesztést és a kultúraváltás enyhébb eszközeit választotta az OTIS vezetése, hiszen azt ők is elismerték, hogy a nagy tudású emberek elvesztése óriási tudásveszteséget eredményezne. Annak érdekében, hogy lefaragják a költségeket és megfelelő hozzáállású, megjelenésű, szaktudású, önmotivált, elkötelezett munkaerőgárda jöjjön létre, a többi között el kezdték beazonosítani a kulturális blokkokat, eloszlatták a téveszméket (pl. szerelők kompetenciái miatt voltak piacvezetők), személyes konzultációkat tartottak, nyomatékosan közölték elvárásaikat, folyamatos visszajelzést adtak a teljesítményről, gyakrabban kérték számon a vezetőket és új székházba költöztek.
Miként a közel egy éve a vállalat kötelékében dolgozó Jagudits Ákos fogalmazott, a környezetváltozásnak nagy szerepe volt a szervezetfejlesztésben, a dolgozók hozzáállásának megváltoztatásában, a tudatformálásban, mert a korábbi központ az akkori rendszert és munkakultúrát szimbolizálta, míg a motiváló, modern munkavégzés igényeire szabott székház az új irányokat képviseli. - Az új központ tudatosítja a dolgozókban az új helyzetet és elvárásokat - húzza alá a HR vezető. A vállalat ugyanis mindezeken túl szakított a korábbi elnéző kultúrával, már nem lehet következmények nélkül visszaélni a rugalmas munkavégzés nyújtotta szabadsággal és egyéb eszközökkel.
Természetesen ezek az intézkedések, változások nem nyerték el mindenki tetszését és volt, aki önszántából állt fel a székéből. - Valóban elvesztettünk néhány szakembert, de úgy gondolom, hogy ráfért a cégre az állomány és a tudás-tapasztalat tőke frissülése. A 18 százalékos fluktuáció pedig a változások tükrében elfogadható, ugyanakkor természetesen nem fenntartható évről-évre - húzta alá a HR vezető. A vállalat minden eshetőségre felkészül, és nemcsak exit, hanem preventív interjúkat is tart. Így akár önként felmondás, akár a hozzáállás miatti munkáltatói felmondás okán üresedik meg egy pozíció, készek azonnal reagálni és a megüresedett álláshelyet feltölteni. A HR vezető bízik abban, hogy a szervezetfejlesztés célt ér és két év alatt sikerül ismét egyenesbe jönnie a cégnek.
Nagy hangsúlyt kíván fektetni az Európai Unió a kutatás-fejlesztésre és azok hasznosítására a közeljövőben. 2020-ra a k+f ráfordítások GDP-hez viszonyított arányát a jelenlegi 1,9 százalékról 3 százalékra kívánják feltornázni és azt is célul tűzték ki, hogy a vállalati ráfordítások aránya elérje az összes k+f ráfordítás kétharmadát. Ennek érdekében kidolgoztak egy közel 80 milliárd eurós keretösszeggel bíró, "Horizon 2020"-ra (magyarul Látóhatár 2020) keresztelt kutatás-fejlesztési és innovációs keretprogramot, amelynek három kedvezményezett területe van.
Az egyik a tudományos kiválóság (24 598 milliárd euró) támogatása, a második az ipari fejlesztések (17 938 milliárd euró) támogatása, amely a technológiai fejlesztések mellett a kkv-k innovációs körforgásba való beemeléséről is szól. A harmadik kiemelt terület a társadalmi kihívások (31 748 milliárd euró) kezelése. Ide tartoznak egyebek között az egészség, demográfiai változások, élelmiszerbiztonság, fenntartható mezőgazdaság, tengerészeti kutatások és biogazdaság, biztonság, hatékony energiaforrások, környezettudatos közlekedés témakörei is. Munkaerő-piaci szempontból mindenképpen örvendetes, hogy a "Horizon 2020" program keretében 2020-ig 15 ezer új kutatás-fejlesztési munkahely jöhet létre.
K+f: új kutató központok, új munkahelyek
Különböző pályázatokat fognak kiírni a keretprogramból, amelyekhez a hozzáférés versenyalapú lesz. - A kutatószervezetek összemérik az erejüket, és az alapján dől el ki, mennyiben részesül a keretből - magyarázta Magyaródi Tímea, a Szervezeti és Innovációs Kutatási és Fejlesztési Alapítvány (SZIKFA) kutatója. Lázas munka folyik az EU összes tagállamában, köztük Magyarországon is, hogy 2014-ig - ekkor indul ugyanis a program - az országok kutatás-fejlesztési innovációs rendszerét képessé tegyék minél több külső forrás bevonására, ehhez pedig olyan fejlesztésekre van szükség, amelyek esélyessé teszik az országokat a keretből minél nagyobb mértékű részesülésre.
A törvény alapján a k+f "az a rendszeresen végzett munka, amelynek célja az ismeretanyag bővítése, beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról alkotott ismeretek gyarapítását is, valamint ennek az egész ismeretanyagnak a felhasználását új alkalmazások kidolgozására. Az így értelmezett K+F háromféle tevékenységet ölel fel: az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést."
Hazánkban ilyen létfontosságú lépés a kkv-k innovációs körforgásba való beemelésén túl, legalább tíz világszínvonalú tudományos műhely (nemzetközi együttműködésben aktív) létrehozása és azok kutatókkal, tudományos területen jártas szakemberekkel való feltöltése.
Hogyan változott a magyar innovációs törvény?
Mindeközben több változás is történt az innováció területén, amelyeket az érintettek fájó szívvel vettek tudomásul. Talán az egyik leglényegesebb változás, hogy közvetlen módon sem a saját tevékenységi körben végzett, sem a megrendelt innovációs tevékenységet nem lehet elszámolni az innovációs járulék terhére 2012. január 1-jétől. Az új törvény továbbá konkrétan definiálja a k+f tevékenységet és annak formáit is (Lásd keretes írásunkat). 2012. február 1-jétől pedig minősítési hatóságként jelölték ki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát.
Mi az a k+f minősítés?
Szintén egy újdonság, hogy bevezettek egy új minősítési rendszert, amely 2012. február 1-jétől induló projektekre vonatkozik és önkéntes. A minősítési kérelmet elektronikusan és postán is be lehet nyújtani a hatóság felé. Magyaródi Tímea szerint a minősítési eljárás nagy előnye, hogy a k+f pályázatok esetén felhasználható, és automatikusan maximum pontszámot lehet kapni az elbíráláskor. Jó hír, hogy az összesen 133 000 forintba kerülő eljárási díjat el lehet számolni, és a minősített projektre (projektrészre) igénybevett adókedvezményt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem kérdőjelezheti meg egy későbbi adóellenőrzés során, amennyiben a projektet változtatások nélkül, a minősítési kérelemben foglaltakkal megegyezően valósították meg.
Öt hazai pályázati lehetőség a Kutatási és Technológiai Innovációs Alaptól
Róbert Nóra, a SZIKFA másik kutatója a sok változás után öt igen ígéretes pályázati lehetőséget tárt az érdeklődők elé.
1. Április 23-tól, hétfőtől lehet pályázni a "Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása a közép-magyarországi régióban" c. pályázatra. Keretösszege 6 milliárd forint. Ezzel a kiírással a k+f és innovációs aktivitást, valamint a vállalati-kutatóhelyi együttműködést kívánják növelni. Az elvárások közé tartozik az agrár-, műszaki-, orvosi- vagy természettudományi szakterületen való megvalósulás, jelentős tudományos vagy műszaki újdonságtartalom, továbbá, hogy a fejlesztésüzletileg hasznosítható legyen.
2. A 6 milliárd forint keretösszeggel bíró, úgynevezett "K+F+I ernyőprojektekre" idén május 2-tól kezdve május 25-ig bezárólag lehet pályázni. A közép-magyarországi, nagyvállalati k+f+i programok támogatására negyven millió és kétmilliárd forint közötti összeget lehet nyerni. Ezen projektek célja az új tudományos és/vagy műszaki eredmények, szellemi alkotások támogatása és fejlesztése, valamint az ezekhez kapcsolódó k+f munkahelyek létrehozása.
3. Az EUREKA Programban való magyar részvétel támogatására 1 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyre már április 15-től lehet pályázni. Itt a cél a kkv-k nemzetközi k+f együttműködésének növelése.
Szervezeti innováció alatt olyan új szervezési módszerek megvalósítását értjük, amelyek a cég üzleti gyakorlatában, a munka szervezésében, vagy a külső kapcsolatokban, az adminisztratív és tranzakciós költségek csökkentésére, a munkahelyi megelégedettség javítására, vagy a vállalati tudás hatékonyabb felhasználására szolgálnak - olvasható az Innovitas honlapján.
4. Az FP7. keretprogramban és egyéb közös EU-s kezdeményezésekben való magyar részvétel támogatására 200 millió forint áll rendelkezésre, és május 2-tól lehet rá pályázni.
5. Szintén az Európai Uniós keretprogramokban való magyar részvétel ösztönzését kívánják támogatni (BONUS HU Program) egy 200 millió forint keretösszegű pályázattal, amelyre 2012. május 2-tól lehet pályázni. Ezzel kívánnak kiegészítő támogatást nyújtani a felsőoktatási intézményeknek, közfinanszírozási kutatóintézetek, non-profit szervezetek, és kkv-k részére.
Szervezet- és elköteleződés-fejlesztés az OTIS Felvonó Kft.-ben
Ha innováció, akkor a HR-es kollégák elsőként minden bizonnyal a szervezeti innovációra asszociálnak. Éppen ezért a Tesk HR Café programjából sem maradhatott ki ez a témakör. Jagudits Ákos, az OTIS Felvonó Kft. HR vezetőjének igen tanulságos előadása révén betekintést nyerhettek a résztvevők a vállalat szervezetfejlesztési gyakorlatába. Erre azért volt szüksége a cégnek, mert az árbevételük 5 milliárd forintról 3 milliárdra esett vissza a gazdasági válság által kedvezőtlen helyzetbe kerülő építőipar miatt.
A költséghatékonyság és a piac visszaszerzése érdekében az amerikai anyavállalat a 139 fős magyar leányvállalatnál teljes vezetőcserét és szervezetváltozást irányozott elő. Az általuk kitűzött számok teljesítésére két évet kapott a magyar vezetőség. Ellenkező esetben drasztikus elbocsátásokat hajtanak végre. Az új célok és elvárások egy teljesen új szervezeti kultúra kialakítását kívánták meg, amely révén a magyar leányvállalat eredményorientálttá, hatékonnyá válhat.
Az amerikai vállalat szigorú, profitorientált módszerei helyett ugyanakkor a fejlesztést és a kultúraváltás enyhébb eszközeit választotta az OTIS vezetése, hiszen azt ők is elismerték, hogy a nagy tudású emberek elvesztése óriási tudásveszteséget eredményezne. Annak érdekében, hogy lefaragják a költségeket és megfelelő hozzáállású, megjelenésű, szaktudású, önmotivált, elkötelezett munkaerőgárda jöjjön létre, a többi között el kezdték beazonosítani a kulturális blokkokat, eloszlatták a téveszméket (pl. szerelők kompetenciái miatt voltak piacvezetők), személyes konzultációkat tartottak, nyomatékosan közölték elvárásaikat, folyamatos visszajelzést adtak a teljesítményről, gyakrabban kérték számon a vezetőket és új székházba költöztek.
Miként a közel egy éve a vállalat kötelékében dolgozó Jagudits Ákos fogalmazott, a környezetváltozásnak nagy szerepe volt a szervezetfejlesztésben, a dolgozók hozzáállásának megváltoztatásában, a tudatformálásban, mert a korábbi központ az akkori rendszert és munkakultúrát szimbolizálta, míg a motiváló, modern munkavégzés igényeire szabott székház az új irányokat képviseli. - Az új központ tudatosítja a dolgozókban az új helyzetet és elvárásokat - húzza alá a HR vezető. A vállalat ugyanis mindezeken túl szakított a korábbi elnéző kultúrával, már nem lehet következmények nélkül visszaélni a rugalmas munkavégzés nyújtotta szabadsággal és egyéb eszközökkel.
Természetesen ezek az intézkedések, változások nem nyerték el mindenki tetszését és volt, aki önszántából állt fel a székéből. - Valóban elvesztettünk néhány szakembert, de úgy gondolom, hogy ráfért a cégre az állomány és a tudás-tapasztalat tőke frissülése. A 18 százalékos fluktuáció pedig a változások tükrében elfogadható, ugyanakkor természetesen nem fenntartható évről-évre - húzta alá a HR vezető. A vállalat minden eshetőségre felkészül, és nemcsak exit, hanem preventív interjúkat is tart. Így akár önként felmondás, akár a hozzáállás miatti munkáltatói felmondás okán üresedik meg egy pozíció, készek azonnal reagálni és a megüresedett álláshelyet feltölteni. A HR vezető bízik abban, hogy a szervezetfejlesztés célt ér és két év alatt sikerül ismét egyenesbe jönnie a cégnek.
- 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
További cikkek
Dolgozói motiváció 2024 - top 10 nem pénzbeli motivációs eszköz
Nem csak a pénz számít - a vállalatok folyamatosan dolgoznak azon, hogy különböző, béren kívüli motivációs eszközökkel is javítsák a... Teljes cikk
Végre egy jó hír: meglepően gyorsan alkalmazkodtak a polikrízishez a női felsővezetők
Megnövekedett munkaterhelésük ellenére optimisták a női felsővezetők a vállalati növekedést, a társadalmi változásokat, a nemek közötti... Teljes cikk
A nők által alapított startupokhoz csak a befektetések 1%-a jut el - így lehetne ezen változtatni
Továbbra is jelentős szakadék tátong a férfiak és a nők esélyei között a startupszektorban. Közép-Kelet-Európában a befektetések 94%-a... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Vállalkozók figyelem! - a GINOP Pluszban idén 800-850 milliárd forintos a keret 4 napja
- 579 ezer notebookot kapnak a diákok és pedagógusok jövő decemberig 6 napja
- Keddtől lehet pályázni Az Év felelős foglalkoztatója pályázatra 7 napja
- Innovációs tevékenységet végző vállalkozások aránya Magyarországon 2 hete
- Bódis László: a doktori képzés kulcsfontosságú az innovációban 2 hete
- A munkavállalók elégedettsége nem csak az anyagiakon múlik: friss kutatás 2 hete
- Pályázat indul az egyetemeknek tudományos és innovációs parkok létrehozására 2 hete
- MFB: már lehet pályázni a kamatmentes, uniós forrású beruházási hitelre 3 hete
- Neumann János Program: a cél, hogy a 100 legjobb egyetem között legyen egy magyar is 3 hete
- Már lehet pályázni a Sokszínű és Méltányos Munkahely elismerésre 4 hete
- Magyarország kiemelkedő üzletembereit díjazza az EY 1 hónapja