Évi 200 ezer forintot adnak a cégek béren kívül
Átlagosan évi 200 ezer forintot kapnak a hazai dolgozók béren kívüli juttatásként a munkaadótól. A lista élén az étkezési utalvány, az üdülési csekk és a beiskolázási támogatás áll - derül ki egy idei felmérésből, amelyet a Personal Hungary HR-szakkiállításon ismertettek. Elhangzott: már kisebb a cafeteria munkaerő-megtartó ereje, ám ha nincs, negatívumként élik meg a munkavállalók.
Béremelést kompenzálhatnak
A szakember szerint a gazdasági válság időszakában még inkább felértékelődhet a béren kívüli juttatások jelentősége. "Jól kidolgozott cafeteria-rendszerben gyakorlatilag a dolgozók napi szintű fogyasztói szokásainak, szükségleteinek mintegy kétharmada lefedhető. Ezért a válság miatt esetleg elmaradó vagy lassabb ütemű fizetésemelésre alternatíva lehet és a cégeknek sem kell a szürke-, vagy feketegazdaság irányába keresgélniük a menekülő útvonalakat"- fogalmazott. Felmerülhet azonban, hogy a cafeteria meg is oszthatja a munkavállalókat: míg egyik felük kitörő örömmel üdvözli a béren kívüli juttatásokat, mások úgy summázzák, a munkaadó pusztán a béremelés, a plusz pénz adása alól szeretne kibújni. Épp ezért a cégeknek nem árt tudatosítani a munkavállalókban a béren kívüli juttatások előnyeit - a változatosságot, a szabad választási lehetőséget és az adott értékhatárig biztosított adómentességet.
Már kevésbé munkaerő-megtartó a cafeteria
Magyar Helga, a témában szintén előadó L-Soft projektmenedzsere megjegyezte: bár a cafeteria befolyásolhatja az álláskeresők cégválasztását és a dolgozói lojalitást, ma már korántsem bír olyan intenzív munkaerő-megtartó erővel, mint pár évvel ezelőtt. A dolgozók egyre gyakrabban veszik maguktól értetődőknek a béren kívüli juttatásokat. Meglétüket ezért nem értékelik különösebben pluszként. Ugyanakkor negatívumként élik meg, ha mégsem kapnak.
Változott a cégek hozzáállása is a cafeteriához. Míg két évvel ezelőtt csupán egynegyedüknél volt és alig 21 százalékuk tervezte a bevezetését, mára megfordultak az arányok. 2008-ban már közel 60 százalékuk rendelkezett vele és csupán 17 százalékuk nem vezette még be, miközben a fennmaradók már számolnak a lehetőséggel.
Gond lehet a gyenge informatikai háttér
Kőszegi Viktor úgy látja: a cafeteria bevezetése kapcsán még tapasztalható vonakodás gyakran a HR-osztályok számlájára írható - részben a megnövekedett adminisztrációs terhek, részben az informatikai háttér miatt. "A cégek 70 százaléka gyakorlatilag teljesen szervezetlenül, saját szakállára adminisztrál, miközben 4 százalékuk máig nem lépett túl a kockás papír, és a cetlikre felfirkantott információtárolás uralmán. A művelethez mindössze negyedük vesz igénybe célirányos szoftvereket. Ráadásul a cafeteria kialakításához rendszerint csak a száz dolgozónál többet foglalkoztató vállalatok vesznek igénybe külső informatikai segítséget" - mutatott rá Kőszegi. Az sem ritka, hogy 70 százalékuk még mindig papíron kéri be a dolgozóktól a csomag megállapításához szükséges információkat, miközben mindezt e-mailben is megtehetnék.
A leggyakoribb béren kívüli juttatások:
Melegétkezési utalvány: 70 százalék
Hidegétkezési utalvány: 68 százalék
Üdülési csekk: 59 százalék
Beiskolázási támogatás: 45 százalék
Helyi utazási költségtérítés, bérlet: 34 százalék
Ajándék utalvány: 53 százalék
Nyugdíjpénztár: 32 százalék
Egészségpénztár: 44 százalék
Internet utalvány: 33 százalék
Kultúra utalvány: 25 százalék
(Forrás: Accor Services)
Takács Gabriella
- 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
Az új szabályt a munkavállalónak és a munkáltatóknak is figyelembe kell venniük. Teljes cikk
A megnövekedett költési kedv ellenére hozzávetőlegesen 5 milliárd forintnyi "alvó pénz" ragadt benn a SZÉP-kártya tulajdonosoknál. A kártyákon... Teljes cikk
Három nagy szereplő határozza meg az egészségpénztárak piacát. A tavalyi évben mind taglétszámban, mind vagyonban nőtt a piac. Kik a nagy... Teljes cikk
- Hátrább az agarakkal! 2 hete
- Why employees have become more cautious about changing jobs 3 hete
- A kormány együttműködési megállapodást írt alá a digitalizáció fejlesztése érdekében 3 hete
- Ezermilliárd forint feletti forgalmat realizált tavaly a SPAR 4 hete
- Engedjük-e a főnököt tárgyalni? 4 hete
- A SZÉP Kártya márciusban is népszerű fizetőeszköz volt 1 hónapja
- A fiatal munkavállalók harmada szerint munkáltatója nem törődik a fenntarthatósággal 1 hónapja
- Jogszabály-módosítással erősíti meg az EU a nem uniós munkavállalók jogait 1 hónapja
- Dolgozói motiváció 2024 - top 10 nem pénzbeli motivációs eszköz 2 hónapja
- How much does a failed recruitment cost? 2 hónapja
- Ekkora béremelést kapnak a kecskeméti Mercedes-gyár dolgozói 2 hónapja