Csak minden harmadik vállalat kínál innovatív karrierlehetőségeket a tehetségek számára
Számos vállalkozás alakítja át szervezetét, miközben a tehetséggondozásban továbbra is régi sémák szerint jár el. Csak minden harmadik cég munkatársainak nyílik lehetősége arra, hogy a klasszikus karriertől eltérő úton fejlődhessenek. A vállalkozások közel 70 százalékában csak a vezetői beosztásokra irányul a tehetséggondozás, és kizárólag a vertikális felemelkedést segíti elő - tudhatjuk meg a Kienbaum személyzeti és vállalatvezetési tanácsadó cég új tanulmányából.
A Kienbaum a felmérés során Európa-szerte 204 HR-est és 118 dolgozót kérdezett meg egymástól különválasztva, és ennek során új tendenciákat tárt fel a tehetséggondozás terén.
"Azt várják a tehetségektől, hogy éveken keresztül olyan beosztásokra készüljenek, amelyek nemsokára már nem is léteznek. Vagy maguk a tehetségek lépnek ki a vállalattól, mielőtt elfoglalhatnák a nekik szánt pozíciót. A vállalkozásoknak más fejlesztési koncepciókra és más karrierkörnyezetre van szükségük" - fogalmazta meg a felmérést vezető Eberhard Hübbe, a Kienbaum tanácsadója.
Csak minden második vállalat rendelkezik tehetséggondozási stratégiával
A tehetséggondozás annyit jelent, hogy a vállalat meghatározza, mely kompetenciák és képességek különösen fontosak a vállalati sikerhez, kiszűri az e kompetenciákkal rendelkező tehetségeket, és szisztematikusan fejleszti, támogatja, és megpróbálja hosszú távon megtartani őket. E folyamat vonatkozásában azonban a Kienbaum által megkérdezett cégeknek csak 55 százaléka rendelkezik stratégiával, azaz mindössze ennyien definiálták, kit tekintenek a siker szempontjából különösen relevánsnak és ennek megfelelően fejlesztendőnek.
A vállalkozásoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy milyen tehetségekre lesz szükségük a jövőben
A Kienbaum tanulmányában kimutatta, hogy a személyzeti osztályok kétharmada még mindig igen homogén tehetségprofilt alkalmaz az ún. magas potenciálú munkatársak vonatkozásában, így szeretnék hosszú távon biztosítani az előre meghatározott kulcsfontosságú és vezetői pozíciók betöltését. Csak a cégek egyharmada válaszolt úgy, hogy vállalkozásuknál alapvetően mindenkit tehetségesnek tekintenek és fejlesztenek. „Ez nem jelenti egyszersmind azt is, hogy mindenkit ugyanolyan mértékben fejlesztenek. A cégeknek sokkal inkább azt kell a maguk vonatkozásában meghatározniuk, hogy milyen tehetségek lesznek számukra relevánsak a jövőben“ - állapítja meg Eberhard Hübbe.
A Kienbaum tanulmányából azonban az is kitűnik, hogy azok a cégek, amelyek szélesebb körben értelmezik a tehetség fogalmának definícióját, innovatívabbak, mint az elit tehetségfogalommal dolgozók. „Az innovatívabbá váláshoz a szervezeteknek el kellene gondolkodniuk, miként lehetne integratívabban meghatározni a tehetség fogalmát, valamint megkérdőjelezni a fennálló rendszereket“ - véli Hübbe.
Az innovatív vállalkozások a tehetségek saját felelősségére bízzák fejlődésüket
A személyzeti felelősök a továbbfejlődés terén alábecsülik a tehetségek önfelelősségét és önhatékonyságát: A munkatársak 83 százaléka saját magát tekinti főként felelősnek a vállalaton belüli előrejutását illetően, miközben a megkérdezett HR szakembereknek csupán 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a munkatársak saját maguk irányíthatják fejlődésüket a szervezetben. „A jó képességű munkatársak a saját karrierjük legjobb szakértői. Feletteseik lehetőleg egyéni coachinggal és folyamatos párbeszéddel támogassák őket, de ne szigorú és rugalmatlan elvárásokkal közelítsenek feléjük“ - tanácsolja Eberhard Hübbe.
Kienbaum
"Azt várják a tehetségektől, hogy éveken keresztül olyan beosztásokra készüljenek, amelyek nemsokára már nem is léteznek. Vagy maguk a tehetségek lépnek ki a vállalattól, mielőtt elfoglalhatnák a nekik szánt pozíciót. A vállalkozásoknak más fejlesztési koncepciókra és más karrierkörnyezetre van szükségük" - fogalmazta meg a felmérést vezető Eberhard Hübbe, a Kienbaum tanácsadója.
Csak minden második vállalat rendelkezik tehetséggondozási stratégiával
A tehetséggondozás annyit jelent, hogy a vállalat meghatározza, mely kompetenciák és képességek különösen fontosak a vállalati sikerhez, kiszűri az e kompetenciákkal rendelkező tehetségeket, és szisztematikusan fejleszti, támogatja, és megpróbálja hosszú távon megtartani őket. E folyamat vonatkozásában azonban a Kienbaum által megkérdezett cégeknek csak 55 százaléka rendelkezik stratégiával, azaz mindössze ennyien definiálták, kit tekintenek a siker szempontjából különösen relevánsnak és ennek megfelelően fejlesztendőnek.
A vállalkozásoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy milyen tehetségekre lesz szükségük a jövőben
A Kienbaum tanulmányában kimutatta, hogy a személyzeti osztályok kétharmada még mindig igen homogén tehetségprofilt alkalmaz az ún. magas potenciálú munkatársak vonatkozásában, így szeretnék hosszú távon biztosítani az előre meghatározott kulcsfontosságú és vezetői pozíciók betöltését. Csak a cégek egyharmada válaszolt úgy, hogy vállalkozásuknál alapvetően mindenkit tehetségesnek tekintenek és fejlesztenek. „Ez nem jelenti egyszersmind azt is, hogy mindenkit ugyanolyan mértékben fejlesztenek. A cégeknek sokkal inkább azt kell a maguk vonatkozásában meghatározniuk, hogy milyen tehetségek lesznek számukra relevánsak a jövőben“ - állapítja meg Eberhard Hübbe.
A Kienbaum tanulmányából azonban az is kitűnik, hogy azok a cégek, amelyek szélesebb körben értelmezik a tehetség fogalmának definícióját, innovatívabbak, mint az elit tehetségfogalommal dolgozók. „Az innovatívabbá váláshoz a szervezeteknek el kellene gondolkodniuk, miként lehetne integratívabban meghatározni a tehetség fogalmát, valamint megkérdőjelezni a fennálló rendszereket“ - véli Hübbe.
Az innovatív vállalkozások a tehetségek saját felelősségére bízzák fejlődésüket
A személyzeti felelősök a továbbfejlődés terén alábecsülik a tehetségek önfelelősségét és önhatékonyságát: A munkatársak 83 százaléka saját magát tekinti főként felelősnek a vállalaton belüli előrejutását illetően, miközben a megkérdezett HR szakembereknek csupán 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a munkatársak saját maguk irányíthatják fejlődésüket a szervezetben. „A jó képességű munkatársak a saját karrierjük legjobb szakértői. Feletteseik lehetőleg egyéni coachinggal és folyamatos párbeszéddel támogassák őket, de ne szigorú és rugalmatlan elvárásokkal közelítsenek feléjük“ - tanácsolja Eberhard Hübbe.
Kienbaum
- 2024.05.14Mesterséges intelligencia használata a marketing munkában Képzésünk célja, hogy bemutassuk 2024-ben mi mindenre képes a mesterséges intelligencia, használata mennyire meg tudja könnyíteni a marketing szakemberek - vagy erre a pályára készülők - munkáját. A képzés során a résztvevő megtanulja, hogy milyen kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a mesterséges intelligenciában. Ezen túl megtanulja, hogy a különböző AI eszközöket milyen stratégiai kombinációban érdemes használni a lehető legnagyobb hatékonyság elérése érdekében. Részletek Jegyek
- 2024.05.16Atipikus foglalkoztatási formák – Dr. Bankó Zoltán Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
További cikkek
Női oktató kapta idén a Gács-András díjat
Csomós Petra, az ELTE TTK Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai Tanszékének docensének személyében másodszor nyerte el női oktató az... Teljes cikk
Az X generációsok tudják: ha nem tanulsz, véged - avagy miért jó megtartani a középkorú munkavállalót?
Nincsenek könnyű helyzetben manapság az X generációs (jellemzően 1960 és 1979 között született) munkavállalók. Könnyen kerülhetnek... Teljes cikk
Az év eleje a felmondások ideje?
Az év elején történő felmondások aránya bár változó lehet, azonban sok cégnél ebben az időszakban, az év végi bónuszok kifizetését követően... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Anyaként egy nagyvállalatnál: így látják a munka és a magánélet egyensúlyát a Hankooknál dolgozó édesanyák 5 napja
- "Hősök adója", avagy miért lehet jobban kihasználni a segítő szakmák munkavállalóit? 6 napja
- Mire vágynak a dolgozó anyák? 6 napja
- Munkahelyi alumni élethosszig: stratégiai fontosságú a jó kapcsolat fenntartása a volt kollégákkal 1 hete
- A kormány mindent megtesz a bérek növekedéséért, de nem becsülik a dolgozókat? 1 hete
- Az asztalos szakma is megadhatja az alkotás örömét 1 hete
- Nagy baj, ha nem világos a munkavállalók számára, hogy mi kell az előléptetéshez 1 hete
- "Keressük a lila elefántot" - avagy miért izgalmas a toborzó szakma 1 hete
- Aranyat érhet egy nyerő szakma 2 hete
- Jobban aggódnak a munkájukért a magyar dolgozók, mint tavaly év végén 2 hete
- Megszavazták a versenytilalmi záradékok betiltását, amik megakadályozzák, hogy a dolgozók a versenytársaknak dolgozzanak 2 hete