Azé a tudás, aki megszerzi?
Miközben a vállalatok négyötöde stratégiai eszköznek tekinti a tudást, mindössze 37 százalékuk rendelkezik tudásmenedzsment-stratégiával – derül ki a „Szervezeti tudásmegosztás Magyarországon 2013/2014” című felmérésből. Az eredmények azt mutatják, hogy a tudás szervezeten belüli áramlását a pozícióféltés, az érdektelenség és a bizalom hiánya is hátráltatja.
„A tudásszervezetnek tekinthető vállalatok számára létfontosságú, hogy a tudásmenedzsmentet integrálják a napi munkába és motiválják munkatársaikat a tudásmegosztásra. Termékeik és szolgáltatásaik ugyanis kibogozhatatlanul összekapcsolódnak az alkalmazottaik fejében lévő tudással. Úgy látjuk, a vállalatok is rájöttek erre: míg a 2005/2006-ban, hasonló témakörben elvégzett kutatásunk során a megkérdezettek 46 százaléka számolt be tudásmegosztást elősegítő programokról, kezdeményezésekről, mára ez az arány 69 százalékra emelkedett. Emellett a tudás átadását támogató eszközök száma is jelentősen nőtt” – mondta dr. Tomka János, a KPMG Akadémia ügyvezető igazgatója.
A tudásmegosztás motivátorai és nehézségei
A válaszadók 95 százaléka azt állította, azért osztja meg tudását másokkal, mert segíteni szeretne nekik. A gyakorlati tapasztalatok ugyanakkor Tomka János szerint mást mutatnak. „Az emberek kevésbé segítőkészek, mint ahogy az a kérdőívből kitűnik. Saját tudásunkból igyekszünk megtartani magunknak annyit, amennyit csak lehetséges, ugyanakkor mások tudására úgy tekintünk, mintha az a miénk lenne” – mondta el Tomka. A válaszadók kétharmada viszonzást remélve abban is bízik, hogy mások olyan ismeretekkel rendelkeznek, melyre később nekik is szükségük lehet. A megkérdezettek mindössze fele osztja meg azért tudását, hogy értékes szakemberként ismerjék el.
A válaszadók többsége (58 százalék) azért nem tudja megosztani tudását, mert erre nem jut ideje. További nehézségként kiemelték még a technológiai lehetőségek kihasználatlanságát, és azt, hogy a fejekben lévő tudáshoz nehéz hozzájutni.
Ugyanakkor nem is feltétlenül szeretnék megosztani, amit tudnak. Kétharmaduk a pozícióját félti, de a bizalomhiány (41 százalék) és az érdektelenség (szintén 41 százalék) is szerepet játszik abban, hogy nem adják át tudásukat. Az Y-generáció képviselői az anyagi motivációt is hiányolják.
A tudásmegosztás eszközei
Tízből kilenc szervezetnél belső tréningek segítik a tudásmegosztást, egyértelműen ez a legnépszerűbb eszköz a vállalatoknál. Ezt követi a dokumentumkezelő és tudásbázis-rendszer használata (76 százalék) valamint a szakmai közösségek életében való részvétel (70 százalék). A külső tudásmegosztó technológiáknak egyelőre még kisebb szerep jut a cégek életében: a válaszadók 56 százaléka fér hozzá például a belső hálózatról Facebook-, illetve LinkedIn-fiókjához, ennél is kevesebben használhatnak külső videómegosztót (33 százalék), vagy olyan csapatmunkát segítő technológiát, mint a Google Docs (30 százalék). Megfigyelhető ugyanakkor, hogy ahol a külső eszközöket elérhetővé teszik, ott a válaszadók feltűnően nagy arányban használják ezeket tudásmegosztás céljából.
„Meglepő, hogy jellemzően az életkor emelkedésével nő az új technológiák tudásmegosztására történő alkalmazása munkavégzés során. A fiatalok és az alacsony beosztásban dolgozók ezeket a csatornákat elsősorban magáncélra használják, míg a felső vezetők 68 százaléka, a középvezetők 59 százaléka munkára is” – tette hozzá Tomka János.
- 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
Nem csak a pénz számít - a vállalatok folyamatosan dolgoznak azon, hogy különböző, béren kívüli motivációs eszközökkel is javítsák a... Teljes cikk
Megnövekedett munkaterhelésük ellenére optimisták a női felsővezetők a vállalati növekedést, a társadalmi változásokat, a nemek közötti... Teljes cikk
Továbbra is jelentős szakadék tátong a férfiak és a nők esélyei között a startupszektorban. Közép-Kelet-Európában a befektetések 94%-a... Teljes cikk
- Neumann János Program: a cél, hogy a 100 legjobb egyetem között legyen egy magyar is 3 hete
- Lázár János: megépítjük a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát 1 hónapja
- Csák János: Sikeres a felsőoktatás átalakítása 2 hónapja
- Jelentősen bővültek a doktori képzésekben résztvevők lehetőségei 3 hónapja
- Hibázik az AI alapú toborzás is - könnyen kerülhetnek süllyesztőbe a legjobb jelöltek 3 hónapja
- Meghirdette a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj idei pályázatát az MTA 4 hónapja
- Jelentősen visszaesett az állásvesztéstől rettegő magyarok aránya 4 hónapja
- Lázár János: a MÁV-Volán mind a kilenc érdekképviselete aláírta a bérmegállapodást 4 hónapja
- Gyakorlatorientált HR-képzés, piacképes diploma 4 hónapja
- Felmérés: sok fiatal hiányolja a munkahelyi megbecsülést 5 hónapja
- Kinevezték az új országos kórházi főigazgatót 5 hónapja