Az Európai Unió és a munkajogi szabályozás
A munkajog a munkavállalók és a munkáltatók jogait és kötelezettségeit rendezi. Az Európai Unió a munkajog kérdését kivételes jelleggel szabályozza, mivel az alapvetően tagállami kompetencia. Az egységes, belső piac azonban megköveteli, hogy a munkaerőpiac is szabályozás alá kerüljön valamilyen mértékben. Ennek az az oka, hogy az áruk, szolgáltatások, személyek szabad mozgásának az az egyik alapfeltétele, hogy a tagállamok, és a tagállami vállalkozások tisztességesen versengjenek egymással, azaz ne a munkajogi szabályozás gyengítése legyen a vonzerejük.
A szabályozás úgynevezett minimumkövetelményeket állít fel, melynek minden tagállam meg kell, hogy feleljen. Ez természetesen nem képezi akadályát annak, hogy az egyes tagállamok magasabb szintű védelmet biztosítsanak. Az Unió eszköze az irányelvek kibocsátása, melyeknek jogi alapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 153. cikke. Az irányelveket a tagállamoknak az implementálásra nyitva álló határidőn belül be kell építeni a nemzeti jogba, illetve azt a tagállami hatóságoknak (munkaügyi hivatal), valamint a bíróságoknak is alkalmazni kell. A Bizottság feladata annak ellenőrzése, hogy az átültetés megtörtént-e, illetve megfelelően történt-e meg. Amennyiben nem, abban az esetben kötelezettségszegési eljárás indítható az egyes tagállammal szemben. Amennyiben pedig egy bírósági eljárás során merül fel kérdés az uniós joggal kapcsolatban, a bíróság az Európai Unió Bíróságától kérhet előzetes döntést.
A közösségi jogi szabályozásra az egyik legjobb példa a munkaidő-szervezésről szóló un. alapirányelv (2003/88/EK irányelv), mely 2003. november 4. napján lett kibocsátva. Az irányelv nevesített céljai között szerepel egyrészt a munkavállalók egészségének és biztonságának a fokozott szem előtt tartása, másrészt pedig a versenyképesség növelése. Alapfogalomként meghatározza a munkaidőt, mely az az időtartam, amely alatt a munkavállaló dolgozik, a munkáltató rendelkezésére áll, és tevékenységét vagy feladatát végzi a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően. Ezt követően kimondja, hogy bizonyos alapjogok minden munkavállalót megilletnek:
Az átlagok vonatkozásában referencia időszakot határoz meg. Úgy rendelkezik, hogy a heti pihenőidő tekintetében a referencia időszak maximum 14 nap, a maximális heti munkaidő vonatkozásában pedig 4 hónap. Külön kiemeli, hogy az éjszakai munkavégzésre speciális szabályok vonatkoznak. Ebben az esetben a munkavégzés átlagosan nem haladhatja meg a 8 órát 24 órás időszakonként. Az ilyen munkavállalóknak ingyenes egészségügyi vizsgálaton kell részt venniük, alkalmatlanságuk esetén pedig őket nappali munkavégzésre kell áthelyezni. Arra is rámutat, hogy a munkát a munkát végző emberhez kell igazítani.
A munkajogi szabályozás nagy teret enged a szociális partnerek közötti megállapodásoknak, valamint a kollektív szerződéseknek. Számos irányelv ugyanis csupán ezeken keresztül enged a rendelkezéseitől eltérést. Eltérés különösen a személy és vagyonvédelem, hullámzó jellegű tevékenység (idénymunka), egyenértékű kompenzáló időt biztosító munkavégzés, a megszakítás nélküli tevékenység, valamint távoli munkavégzések (tengeri munkavégzés) területén lehetséges. Ezen esetekben a heti munkaidő kiszámításánál a referencia időszak maximálisan 6 hónap, kollektív szerződés esetén pedig 12 hónap lehet.
Az európai szociális partnerek a közösségi jog felhatalmazása alapján egymással keret-megállapodásokat is köthetnek, melyre az EU működéséről szóló szerződés 154-155. cikkei adnak felhatalmazást. Ezeket a megállapodásokat vagy maguk hajtják végre a részes felek nemzeti, szektorális, vállalati szinten, amelyeket autonóm megállapodásoknak hívunk, vagy pedig az unió jogalkotásán keresztül irányelvek formájában vállnak a közösségi jog részévé. Jelenleg a következő megállapodások léteznek:
Ezen keret-megállapodások általános jellegűek, túlzottan mélyreható szabályozást nem tartalmaznak. Példaként a munkahelyi stresszre vonatkozó szabályozást említeném, amelynek a központi gondolata az, hogy a stressz káros hatású, így annak megelőzésére kell törekedni. Ettől függetlenül a szociális partnerek közötti megállapodásokat nem szabad lebecsülni, a munkaerőpiac autonóm szabályozás ugyanis a területnek tényleges stabilitást adhat.
Dr. Kéri Ádám
jogi szakértő
- 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
A legtöbb vállalkozásnál a dolgozók főként munkaviszonyban állnak. Kérdésként merül fel, hogy bizonyos munkavégzésre irányuló tevékenységeket... Teljes cikk
Az állami alkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) alapján jár a jubileumi jutalom a közalkalmazottaknak, amelynek összege a ledolgozott... Teljes cikk
Egy hozzátartozó halála nagyon komoly érzelmi terhet jelenthet. A lelki megpróbáltatáson túl pedig jelentős anyagi költség is egy temetés... Teljes cikk
- Meddig élünk? - mutatjuk, hogy változott az országonként várható élettartam az EU-ban 2 hete
- Ennyi dolgozó túlórázik az Európai Unióban 3 hete
- Foglalkoztatottság, nyugdíj, keresetek - jobban teljesítünk, mint 20 éve? 3 hete
- Kötelező képzést ír elő képviselői számára a munkahelyi zaklatások megelőzésére az EP 4 hete
- Munkaviszonyba kell venni az ételfutárt vagy a taxist? 4 hete
- A vendégmunkások nem létező jogai, avagy mire mutat rá az Autoliv-gyárban folyó sztrájk? 1 hónapja
- Jogszabály-módosítással erősíti meg az EU a nem uniós munkavállalók jogait 1 hónapja
- Felvehetem-e titokban az üzleti tárgyaláson elhangzottakat? 1 hónapja
- Miért van ennyivel több magyar embernek munkája, mióta az EU-hoz csatlakoztunk? 1 hónapja
- Uniós pénzt csak olyan cégek kaphatnának, amelyek tiszteletben tartják a munkavállalók jogait 2 hónapja
- Így alakult a munkanélküliség az EU-ban és az euróövezetben 2 hónapja