Ár-bér spirál? Bér-ár spirál!
Ambivalens helyzetben van a pandémia által már eleve alaposan megtépázott és felforgatott, az ukrajnai események miatt pedig egy újabb, szintén váratlan krízissel (elszabaduló kiskereskedelmi árak, inflálódó keresetek, ár-bér spirál) küszködő munkaerőpiac, nem csak Norvégiában vagy Európában, hanem bizony idehaza is. Vajon mi gerjeszt mit? Az árak a béreket vagy épp fordítva? Konkrét tippeket is ad Papp Tamás István, HR szakember az előremenekülésre.
Etetnetek kell a juhot, ha nyírni és fejni akarjátok! Csaptak az asztalra a múlt héten – bizonyára nem Mária Teréza örökbecsű szavait idézve, de a királynői kijelentés mögötti gondolatiságot feltehetően szem előtt tartva – az ukrajnai orosz invázió nyomán megugró nyersanyagárak okozta növekvő inflációra hivatkozva, a norvég Lederne szakszervezet érdekképviselői. Vissza is utasították a 4 és 4,5 százalék közötti bérmegállapodás-tervezetet, és közel kétszáz olajipari dolgozójuk lépett sztrájkba, több norvég olaj- és gázmező termelésének leállását okozva ezzel a lépéssel. Az akciójuk sikerét bizonyára arra alapozták az egyébként – vélhetőleg – nem rosszul kereső norvég olajipari dolgozók, hogy miután Norvégia Oroszország után Európa második legnagyobb energiabeszállítója, az európai gázszükséglet 20-25 százalékának biztosítója, a munkabeszüntetés a különben is igen komoly nemzetközi szintű energiaellátási nehézségeket csak tovább fokozza majd, ezzel párhuzamosan azonban erősíti a fent emlegetett érdekképviselet bértárgyalási pozícióit. Sajna, eme – egyébiránt kiváló, bár erősen egocentrikus (ön)érdekképviseleti helyzetfelismerésről, illetve helyzetkihasználásról tanúskodó – munkabeszüntetés aprócska szépséghibája csak az, hogy a Lederne szakszervezet sztrájkja szembe ment a többi norvég olaj- és gázipari érdekvédelmi tömörüléssel, amelyeknek sikerült a munkaadókkal konszenzusra jutniuk, megállapodást kötniük és elfogadniuk a béremelésre vonatkozó ajánlatokat, még ebben a kritikus inflációs helyzetben is...
Mindenesetre ez a kis példázat jól mutatja, hogy mennyire ambivalens helyzetben van a pandémia által már eleve alaposan megtépázott és felforgatott, az ukrajnai események miatt pedig egy újabb, szintén váratlan krízissel (elszabaduló kiskereskedelmi árak, inflálódó keresetek, ár-bér spirál) küszködő munkaerőpiac, nem csak Norvégiában, vagy Európában, hanem bizony idehaza is.
Bérigényekről, bérkövetelésekről, bértárgyalásokról, bérsztrájkokról, bérmegegyezésekről, bérrendezésekről, bérfejlesztésekről, béremelésekről, bérnövekedésekről nap mint nap hallani mostanság is (elég csak a hazai közalkalmazotti, tanári vagy egészségügyi bérrendezetlenségre gondolni), de a vágtató infláció nyomán fellépő bérkövetelésekről vagy munkabeszüntetésekről mégsem hallani globálisan, de még csak (magyar) nemzetgazdasági szinten sem, legfeljebb lokálisan, ahogy a norvég példa is mutatja. Ennek okai, persze, szerteágazóak, de egy dolgot nagyon fontos lenne tisztán látni: a hazai brutális infláció következtében elértéktelenedő fizetések, a pár hónappal ezelőtti, akár kétszámjegyű bérfejlesztések vásárlóerejének eltűnése mögött nem Putyint, az ukrán inváziót, vagy a gonosz covid alatomos utóhatásait kell elsősorban sejteni.
Már a háborús konfliktus kirobbanása előtt is jócskán jelen volt az elkölthető jövedelmek növekedése okozta inflációs trend.
Kezelhetetlenné váló bérhelyzet?
Vagyis a munkaerőpiaci szereplőknek azzal a kellemetlen ténnyel kellene szembenézniük, hogy az infláció nem oka, hanem – nem kis részbe legalábbis – következménye a helyi munkaerőhiányt megszüntetni igyekvő, de sokszor átgondolatlan és megalapozatlan bérfejlesztéseknek. A pandémia is, a szomszédunkban zajló háborús helyzet is, de az aszályos időjárás is (az energiahordozók, nyersanyagok, alapanyagok, mezőgazdasági termékek, fogyasztási cikkek elérhetőségének beszűkülése miatt) „csupán” nehezítik és fenntartják, de nem kiváltják a lassan kezelhetetlenné váló bérhelyzetet, a bér-ár spirált.
Tehát az a munkáltató-foglalkoztató, aki abban reménykedik, hogy a szomszédunkban, az Európai Unió keleti határán zajló fegyveres konfliktus megszűnésével, eltűnik a bérinflációs nyomás is, és megússza az újabb és újabb bérfejlesztések nyomán fellépő költségnövekedést, óriásit téved. Nem az Ukrajnában folytatott csatározások, hanem a munkavállalókért folyatott munkaerőpiaci öldöklő harc,
- a megfelelő munkaerő hiánya,
- a magas önkéntes fluktuáció,
- a fiatal tehetségek bevonzása és megtartása
az, amely – érdekképviseleti nyomás nélkül is – rákényszeríti a bérpiaci szereplőket arra, hogy folyamatosan vizsgálják felül a bérpiaci helyzetüket, és szükség esetén újra és újra felüllicitálják a saját nettó(!) béreiket, meghaladják a minimálbér és a garantált bérminimum szinteket, ezáltal is akarva-akaratlan, de a közgazdasági törvényszerűségeknek megfelelően, idézve elő és biztosítva biztos táptalajt az inflációnak.
A juhokat, naná, etetni kell, ha nyírni és fejni akarjuk azokat, hiszen a hazai munkaerő-elvándorlást, az állandósuló igen magas fluktuációt, illetve magát a szakemberhiányt vagy ha úgy tetszik Magyarország munkaerőpiaci versenyképességét nagymértékű bérfejlesztés nélkül mérsékelni nemigen lehet (pláne, ha ilyen mértékben romlik a forint), de most már a munkadóknak az ez által is generálódó infláció hatásait is figyelembe véve kell az anyagi és nem-anyagi ösztönzési politikájukat alakítani, hovatovább inflációbiztossá tenni azt.
Mert a juhokat etetni nem elég, oda is kell figyelni rájuk! A béremelés ugyanis megkerülhetetlen tényező, de önmagában a keresetek növelése messze nem tud valódi megoldás lenni a munkaerőpiac mai problémáira, sem mikro, sem makro szinten, pláne nem inflációs környezetben. A vállalatok, gyárak, üzemek, cégek, vállalkozások, intézmények nem ülhetnek ölbe tett kézzel, és azon kívül, hogy saját működésüket és/vagy a belső bérfeszültség kialakulását kockáztatva próbálkoznak a bérversenyben helytállni, a lokális sajátosságaikat figyelembe véve lépniük is kell a saját szervezetük a munkaerőpiaci körülmények változásainak való megfelelés képességének kifejlesztése irányába!
Tippek - amit tenni lehet
Okosak sajna, már nem tudunk lenni, hogy más kárán tanuljuk, hiszen a „kár” – ahogy a közelmúltban a pandémia, és most az infláció (és a romló forint) – már beterített mindannyiunkat. De előrelátóak, agilisak és cselekvőek még lehetünk! És ha a múltban, a covid jelezte jelekre fittyet hányva, nem is tettük meg, most már tényleg itt az ideje, hogy változtassunk (ha másért nem hát azért, hogy a bérek és az árak féktelen spirálódását elkerülhessük), például
- a munkavállalói jövedelemszerkezet átalakításával:
- a teljesítményalapú bér arányának növelésével;
- a cafeteria-típusú juttatások újrapozícionálásával, vagy pontosabban fogalmazva: az adóoptimalizáló, az azonnali fogyasztást támogató juttatásszemlélet helyett a valódi szükséglet-alapú juttatáspolitikához való visszatéréssel, például az öngondoskodás (önkéntes nyugdíjpénztár, egészségpénztár, önsegélyező pénztár) erősítésével;
- a béren felüli egyéb juttatási elemek, például munkábajárás, lakhatás, mobilitás támogatásával;
- a munkabérelőleg, a vállalati kölcsön (újra)bevezetésével;
- heti bérfizetési rendszer működtetésével;
- hosszútávú érdekeltség-alapú ösztönzési eszközök (pl.: MRP programok) kidolgozásával;
- vállalati hatékonyságjavítással, produktivitásnöveléssel: magasabb fizetésért ugyan, de kevesebb munkavállalóval, nagyobb hozzáadott érték létrehozásával;
- az inaktív munkaórák, illetve a „bullshit jobs” jelenség megszüntetésével, vagy legalábbis radikális csökkentésével;
- tudatos szervezetfejlesztéssel és munkavállalói közösségépítéssel;
- a munkavállalók tudás- és kompetencia-fejlesztésével;
- a dolgozói elkötelezettségi és elégedettségi szintek növelésével, well-being programok működtetésével;
- rugalmas (atipikus) foglakoztatási formák, illetve munkavégzési lehetőségek biztosításával (ennek speciel a KATA módosítás pont ellene megy…);
- a vezetői motivációs képességek erősítésével;
- és – nem utolsó sorban – a nagy nyári szabadságolási hullám lecsengésével, az év végi, jövő év eleji általános és szokásos béremelések, bérfejlesztések, ösztönzési csomagok alapos előkészítésével, átgondolásával, az üzleti tervekbe történő beillesztésével;
hogy végre kikecmereghessünk a saját munkáltatási-foglalkoztatási paradigmáink determinálta statikus gödörből, amely rugalmatlanságánál fogva kiszolgáltatottá, rendkívül sebezhetővé teszi a munkaerőpiaci szereplőket bármely – legyen az gazdasági, egészségügyi, vagy épp háborús – válsággal szemben.
- 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
Csomós Petra, az ELTE TTK Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai Tanszékének docensének személyében másodszor nyerte el női oktató az... Teljes cikk
Nincsenek könnyű helyzetben manapság az X generációs (jellemzően 1960 és 1979 között született) munkavállalók. Könnyen kerülhetnek... Teljes cikk
Az év elején történő felmondások aránya bár változó lehet, azonban sok cégnél ebben az időszakban, az év végi bónuszok kifizetését követően... Teljes cikk
- Az infláció alakulása Magyarországon 2024 áprilisáig 1 hete
- Minden ötödik magyarországi német vállalat leépítést fontolgat idén 3 hete
- Aláírták az Operaház új kollektív szerződését - így valósul meg a bérfejlesztés 3 hete
- Varga Mihály: az év eleji 6 százalékos emelés a nyugdíjak reálértékében is növekedést jelent 3 hete
- Infláció az EU-tagállamokban: Románia továbbra is az élen 1 hónapja
- Kiderült, miért váltak óvatosabbá a dolgozók a munkahelyváltást illetően 1 hónapja
- Megállapodtak a bérekről az Audi Hungaria Zrt.-nél 1 hónapja
- Az egyetemi oktatót átlagfizetése alacsonyabb mint a pályakezdő tanároké 1 hónapja
- Bérpapírjaikkal vonultak a minisztérium elé a felsőoktatási dolgozók 1 hónapja
- Egyeztetés kezdődött az állami fenntartású egyetemek bérfejlesztéséről 1 hónapja
- Két év alatt átlagosan 55 százalékkal emelkedett a reptéri dolgozók bére 2 hónapja