Amit a béren kívüli juttatásokról tudni érdemes (III.)
A lakhatáshoz való pénzbeli hozzájárulás, a munkabér előleg juttatása és a vissza nem térítendő lakáscélú támogatás az állami intézmények és a versenyszférában tevékenykedő vállalatok bérezési gyakorlatában is előszeretettel alkalmazott elemek. Sorozatunk harmadik részének célja, hogy az adózási és jogszabályi kereteket összefoglalja.
A pénzbeli és a természetben adható béren kívüli juttatások közös tulajdonsága, hogy adómentes határ alatt a munkáltató részéről költségként leírható béren kívüli elemekről van szó, mely után a munkavállalóknak nincsen adófizetési kötelezettsége, mert nem számítanak jövedelemnek. Adómentes határ felett viszont a dolgozó munkaviszonyból származó jövedelmének minősül, melyet a munkabérnek megfelelő adó -és járulékfizetési kötelezettség terhel, ennek megfelelően az adóbevallásában is feltűntetésre kell, hogy kerüljön. A munkáltató ekkor a társadalombiztosítási, valamint a munkaadói járulékot és a szakképzési hozzájárulást kell, hogy megfizesse az adóhatóságnak.
A pénzbeli juttatások körébe az alábbi támogatások, juttatások, illetve hozzájárulások sorolhatóak:
1. Albérleti díj hozzájárulás, illetve lakhatási támogatás
2. Munkabér előleg
3. Munkáltatói lakáskölcsön, illetve vissza nem térítendő lakáscélú támogatás
4. Munkába járás költsége saját gépjárművön
5. Kockázati élet-, baleset, -rokkantsági és -balesetbiztosítás
6. Befektetési élet-, baleset, -rokkantsági és -balesetbiztosítás
7. Tanulmányi ösztöndíj
8. Szociális segély
9. Önkéntes nyugdíjpénztár
A támogatások, illetve béren kívüli juttatások közül az első három pontba tartozó elemeket vesszük át, a juttatások módját, feltételeit, az adózásukat (munkáltatói és munkavállalói szemszögből egyaránt) és az egyéb jogszabályi előírásokat szem előtt tartva.
Lakhatáshoz való hozzájárulás
A lakhatáshoz való hozzájárulás kétféle formában történhet. Az egyik eset, amikor a munkáltató saját tulajdonában lévő munkásszálláson vagy az általa bérelt szálláshelyen helyezi el dolgozóit, akiknek lakóhelye nem egyezik meg a munkavégzés helyével. Az ingatlan lakóhelységként egynél több, a kifizetővel munkaviszonyban lévő magánszemély lakhatását szolgálja. Az ilyen típusú, szolgálati lakásban vagy munkásszálláson történő elhelyezés az adómentes juttatások körébe tartozik, melynek feltételeit - (használat joga és időtartama) valamint térítési díja - célszerű a szervezet belső szabályzataiban pontosan rögzíteni, kollektív szerződés esetén, pedig annak a részeként kezelni.
Albérleti/lakásbérleti jogviszonyban a juttatási keretet vagy annak egy részét társadalombiztosítási és munkaadói járulék terheli. A hozzájárulás az igénybevevő adóköteles jövedelmét növeli, a sávos adózás mellett nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot és munkavállalói járulékot kell fizetni.
Az albérleti, lakásbérleti hozzájárulás általában havonta a munkabérrel együtt kerül kifizetésre. A juttatás igénybevételének feltétele a nyilatkozathoz mellékelt, tanúk előtt aláírt bérleti szerződés. A bérlet megszűnése, díjának csökkenése esetén a bejelentett hozzájárulási igényt módosítani szükséges, egyben nyilatkozni kell a felszabaduló összeg felhasználásáról.
Munkabérelőleg
A munkabérelőleg juttatása, illetve az, hogy ezt milyen feltételekkel adja a dolgozónak a cég, alapvetően a munkáltatótól függ. A törvényi előírások az adhatóságot rögzítik, illetve az adómentesség határát, ami megegyezik a mindenkori minimálbér ötszörösével, azaz a 2007-es évben a 327 500 forinttal. A munkabérelőleget adómentesen legfeljebb fél évre lehet adni, a visszafizetés ütemezése a munkavállaló és a munkáltató megállapodásától függ.
Lehetséges féléven belül egy összegben vagy a havi részletekben történő visszafizetés. Amennyiben az adómentesség időbeni vagy összegbeli határát meghaladja a fizetési előleg, akkor az adómentes határ felett a jegybanki alapkamat plusz 5 százalék mértékkel, a teljes futamidőre számított kamatkülönbözet munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül. Ebben az esetben a munkavállalótól adóelőleget kell levonni a fenti különbözet után, a munkáltató oldaláról pedig bérként adózik az összeg.
A munkáltatói lakáskölcsön, illetve vissza nem térítendő lakáscélú támogatás
Vissza nem térítendő lakáscélú támogatásról akkor beszélünk, ha a munkavállaló lakásépítésre, lakásvásárlása és lakás korszerűsítése fedezetére - a jogszabályok előírásainak megfelelően - a juttatási keretét vagy annak részét vissza nem térítendő támogatásként veszi igénybe. Az igénybevétel feltételeit a 12/2001.(I. 31.) Kormány rendelet szabályozza.
A munkáltató vissza nem térítendő támogatást kizárólag lakás célú felhasználásra, hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújthat a munkavállalónak. Ide tartozik a munkáltató által nyújtott, lakás célú felhasználásra adott kölcsön elengedett összege is.
A támogatást a munkáltató négyféle célból adhatja a dolgozóknak, melyek a következők: lakás építése, vásárlása, bővítése, illetve korszerűsítése. Lakásvásárlás esetén a munkavállalótól általában bekért dokumentumok között találjuk a tulajdoni lap másolatát és az adásvételi szerződést, míg bővítés és korszerűsítés esetén, a tulajdoni lapon túl egy költségvetési tervet, valamint engedélyezett műszaki bővítési tervet.
A lakáscélú munkáltatói támogatás legfeljebb a vételár vagy a teljes építési költség 30 százaléka lehet. Több munkáltató esetén az adott juttatás nagysága a folyósítás évét megelőző négy évben, az ilyen jogcímen folyósított összegekkel együtt legfeljebb 1 millió forintig terjedő összegben adómentes.
Munkáltatói szempontból az ilyen formán adott támogatás társasági adó -és járulékmentes, költségként leírható az adómentes határig, ami a vételár 30 százaléka, maximum 1 000 000.- forint, adott határ felett pedig bérként adózik. A munkavállalót tekintve az előbb említett adómentes határ alatt SZJA és járulékmentes, vagyis a juttatás bruttó értéke megegyezik annak nettó összegével. Az adómentes korláton túl hasonlóan a munkáltatóhoz, a munkavállalót is a munkabér után fizetendő adó -és járulékfizetési kötelezettség terheli.
A vonatkozó Korm. Rendelet alapján (12/2001. (I.31.)) a vissza nem térítendő lakáscélú támogatásnak a méltányolhatóság kritériumainak meg kell felelnie, vagyis az ingatlan vételárának mind az együttköltöző családtagok számához, mind pedig a lakás méretéhez igazodnia kell, illetve fordítva.
Az elfogadott lakásigény mértéke az igénylő és a vele együttköltöző családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, valamint a jogszabályban meghatározott családtagok) számától függ:
- egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba,
- három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,
- négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.
Minden további személy esetében fél szobával nő a lakásigény mértékének felső határa. Fél szoba az a lakószoba, amelynek alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert. A szoba hasznos területe 12-30 négyzetméter között van, amennyiben ennél nagyobb, azt két szobának kell számítani. (12/2001. Korm. Rendelet)
Amennyiben a nappali, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy azt 2 szobaként kell figyelembe venni.
Az ingatlanárak szempontjából a jogszabály különbséget tesz fővárosi és vidéki ingatlanok között. A lakásigényhez rendelt árakat a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak kell az építési átlagköltségek alapján meghatároznia, majd közzétenni a Magyar Közlönyben. A legutóbbi ilyen közzététel 2001-ben volt (Pénzügyi Közlöny 2001/1), ami azt jelenti, hogy mára sajnos kevésbé időszerű értékeket kell a méltányolhatóság vizsgálata során alapul venni.*
A pénzbeli juttatások közül kiemelt három formát a munkáltatók - a vonatkozó jogszabályoktól függetlenül - szabadon kezelhetik, ettől eltérhetnek, amennyiben az ezzel járó adózási és adminisztratív többletterheket felvállalják és amennyiben ez a kollektív szerződésben rögzítésre kerül. A béren kívüli juttatásokról pedig összességében lemondható, hogy alapvetően a juttatások köre, értéke és formája a munkáltató és munkavállaló alkupozíciójától függenek.
*
Forrás: Pénzügyi Közlöny 2001/1
Amit a béren kívüli juttatásokról tudni érdemes I. rész
Amit a béren kívüli juttatásokról tudni érdemes II. rész
Mohácsi Györgyi
- 2024.06.05Pénzügyi kimutatások elemzése A képzés során a résztvevők megismerik és elsajátítják a beszámoló elemzés eszközeit és technikáit, képessé válnak egy vállalat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének komplex megítélésére a nyilvánosan elérhető pénzügyi beszámolók alapján. Betekintést kapnak a vállalati beszámolók megértéséhez elengedhetetlen iparági elemzés eszközrendszerébe és technikáiba. Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
- 2024.10.02Tréning Kerekasztal Konferencia 2024. A 2024-es, őszi Tréning Kerekasztal Konferenciánk célja, hogy a résztvevők sokféle megközelítést kapjanak arról, a technológia hogyan épülhet be a tréningek világába. Részletek Jegyek
Az új szabályt a munkavállalónak és a munkáltatóknak is figyelembe kell venniük. Teljes cikk
A megnövekedett költési kedv ellenére hozzávetőlegesen 5 milliárd forintnyi "alvó pénz" ragadt benn a SZÉP-kártya tulajdonosoknál. A kártyákon... Teljes cikk
Három nagy szereplő határozza meg az egészségpénztárak piacát. A tavalyi évben mind taglétszámban, mind vagyonban nőtt a piac. Kik a nagy... Teljes cikk
- A SZÉP Kártya márciusban is népszerű fizetőeszköz volt 1 hónapja
- Jogszabály-módosítással erősíti meg az EU a nem uniós munkavállalók jogait 2 hónapja
- Dolgozói motiváció 2024 - top 10 nem pénzbeli motivációs eszköz 2 hónapja
- Levonás jöhet a SZÉP Kártyákra! - Erre a határidőre érdemes figyelni! 3 hónapja
- Megállapodás a Tescónál - ennyivel nőnek a bérek és a cafeteria 4 hónapja
- Juttatási keret 2024-ben 5 hónapja
- 2024: trendforduló vagy bércsapda jön a munkavállalóknak? 6 hónapja
- Vajon csökken a vállalati egészségkultúrára fordított béren kívüli juttatások adója? 6 hónapja
- Nyerő juttatások, tippek a munkatárs-megtartáshoz 2024-re 6 hónapja
- Cafeteria Kisokos 2024 6 hónapja
- Országgyűlés előtt az új cafeteria szabályok! 8 hónapja