A nemi diszkrimináció megszüntetése 8 százalékkal növelné a régió GDP-jét
A kelet-közép-európai térség GDP-je 2030-ra éves szinten 146 milliárd euróval lenne magasabb, ha a nemek között meglévő munkaerőpiaci különbségeket sikerülne felszámolni - derül ki a McKinsey legfrissebb tanulmányából.
A diszkrimináció kiküszöbölése 8 százalékkal dobná meg a gazdasági növekedést a térségben, hozzávetőleg akkora értéket teremtve, mint a szlovák és a horvát gazdaság együttes teljesítménye.
A Win-win: Kelet-Közép-Európa jól járna, ha helyzetbe hozná a nőket a munkaerőpiacon című tanulmányban megvizsgált hét kelet-közép-európai országban - Horvátországban, Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában - a lakosság 52, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 60 százalékát adják a nők - ennek ellenére a munkaerőpiacon csak 45 százalék az arányuk.
A Magyarországon 25 éve jelenlévő McKinsey kutatása szerint három tényező különösen nagy hatással lehetne a gazdasági teljesítményre: a nőknek a mostaninál nagyobb részvétele a munkaerőpiacon, a nők által teljesített fizetett munkaórák számának növekedése, továbbá a nők erőteljesebb jelenléte a nagy termelékenységű szektorokban.
“A nők növekvő szerepvállalása a munkaerőhiányon is enyhítene, hiszen jelenleg 630 ezer álláshely betöltetlen a régióban. Ha a térség visszatér a járvány előtti gazdasági növekedéshez, ez a szám akár kétmillió fölé is emelkedhet 2030-ig” – mondta Matécsa Márta, a McKinsey munkatársa és a jelentés egyik szerzője.
A McKinsey elemzése szerint leginkább az egészségügyben, a szociális munka területén, a kis- és nagykereskedelemben, valamint a feldolgozóiparban várható a jövőben a munkaerő iránti kereslet növekedése. Figyelembe véve, hogy a női munkavállalók közel fele dolgozik ezen szektorok valamelyikében a régióban, a nők jó eséllyel pályázhatnának az itt keletkező új álláshelyek jelentős részére.
A makrogazdasági előnyök mellett az egyes vállalatok és vállalkozások is profitálhatnának a munkahelyi sokszínűség erősödéséből a jelentés szerint. A McKinsey által az utóbbi egy évtizedben elvégzett felmérések arra mutattak rá, hogy a nők növekvő aránya a vállalati felsővezetésben együtt jár az érintett cégek pénzügyi teljesítményének javulásával. A mostani tanulmány megerősítette, hogy ez az összefüggés a kelet-közép-európai régióban is fennáll.
Kétszáz régiós nagyvállalat adatait megvizsgálva az látszott, hogy azok a vállalatok, amelyekben a leginkább kiegyenlített volt a nők és a férfiak aránya a felsővezetésben, 26 százalékkal nagyobb eséllyel értek el átlag feletti nyereséget, mint azok, ahol a nemek aránya kiegyensúlyozatlanabb volt, vagy egyáltalán nem volt női vezető az igazgatósági tagok között.
Kelet-Közép-Európában a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 60 százaléka és a vezető beosztással rendelkezők 37 százaléka nő – ez az arány magasabb a nyugat-európai átlagnál, sőt az észak-európai országokét is meghaladja. Ám minél feljebb haladunk a ranglétrán, annál kevesebb női vezetővel találkozunk.
Ma a felsővezetői pozíciók körülbelül 20 százalékát töltik be nők Kelet-Közép-Európában, de a vezérigazgatóknak csupán a nyolc százaléka nő. Ráadásul a legjelentősebb régiós vállalatok 44 százalékában egyetlen női vezető sincs az igazgatósági tagok között.
A nemek közötti egyenlőség megteremtésében történt előrehaladás pedig az utóbbi években megtorpant. 2012-ben a női felsővezetők aránya 14 százalék volt a régióban, ami csak egy százalékponttal maradt el az északi országoktól, és kerek öt százalékponttal volt magasabb a nyugat-európai átlagnál. Nyolc évvel később a Közép-Kelet-Európa és az északi országok közötti különbség meghatszorozódott, miközben Nyugat-Európa mindössze 3 százalékpontra dolgozta le a hátrányát régiónkhoz képest.
Mi áll a női és férfi munkavállalók közötti eltérő munkaerőpiaci arányok hátterében? Egy 3000 női és férfi munkavállaló bevonásával Csehországban, Magyarországon és Lengyelországban elvégzett felmérésből kiderül, hogy a nők 28 százaléka meg van győződve arról, hogy női mivoltuk megnehezíti számukra mind az előléptetést, mind a fizetésemelést. Emellett a nők csaknem harmada (27%) állítja azt, hogy a munka és magánélet egyensúlyának hiánya akadályozza meg őket a felsővezetői pozíciók elérésében (a férfiaknak csak az egyötöde mondta ugyanezt).
A Covid-19 járvány csak tovább súlyosbította a munka és a magánélet egyensúlyával kapcsolatos problémákat. Miközben nők és férfiak egyaránt több időt töltenek manapság otthoni és fizetetlen házimunkával, a női válaszadók több mint 40 százaléka fontolgatja azt, hogy a járvány miatt kialakult helyzetben még kevesebb időt fog a fizetett munkájára szánni – vagyis csökkenteni fogja a munkaórák számát, részmunkaidős foglalkoztatásra tér át, kisebb megterheléssel járó munkakört választ, vagy akár abba is hagyja a munkát. Azoknak a nőknek a többsége (54%), akiknek tíz évesnél fiatalabb gyermeke van, ezeket az opciókat mérlegeli. Ha a szándékaik valóra válnak, annak súlyos következményei lehetnek a kelet-közép-európai gazdaságokra nézve, veszélyeztetve a nők munkaerőpiacon elért korábbi eredményeit is.
“A kelet-közép-európai gazdaságok nagyobb eséllyel térhetnek vissza ahhoz a kedvező növekedési pályához, amelyet a járvány előtti időszakban élveztek, amennyiben képesek javítani a nők helyzetén a munkahelyeken. Azok a tényezők, amelyek korábban a növekedés motorjainak számítottak – mint például a munkaerőköltség terén mutatkozó előny és a hagyományos iparágak fejlesztése –, egyre kevesebbet nyomnak a latban. Kutatásunk azt mutatja, hogy a nők helyzetbe hozása nagyon is hatékony eszköz lehet a régió versenyképességének megerősítésére” – mondta Jurica Novak, a McKinsey közép-európai vezetője és a tanulmány egyik társszerzője.
A nők nagyobb arányú foglalkoztatása által kínált növekedési potenciál kiaknázása célzott intézkedésekkel érhető. A McKinsey szerint az alábbi négy prioritás segíthet a megoldásban:
1. Olyan konszenzusos vízió és intézkedések, amely a nők és a férfiak foglalkoztatottságában mutatkozó különbségek felszámolására irányulnak.
2. Az alulreprezentált csoportok tehetségeit támogató programok: vezetőképzés elősegítése, illetve olyan mentorprogramok indítása, amelyek kifejezetten a nők és más alulreprezentált csoportok számára készülnek.
3. A munka és magánélet egyensúlyának javítása mindkét nem esetében: még több rugalmas munkavégzési lehetőség elérhetővé tétele (részmunkaidő, távoli munkavégzés, kötetlen munkavégzés), a férfiak gyermekgondozásra fordítható idejének növelése, illetve a magas szinvonalú és megfizethető gyermekgondozás elérhetőségének növelése
A McKinsey kutatásai azt mutatják, hogy ha a döntéshozók nyilvánosan is felvállalják azokat a törekvéseket, amelyek a nemek közötti egyenlőtlenségek felszámolására irányulnak – ahelyett, hogy ezt a feladatot egy „sokszínűségért felelő munkatársnak” delegálnák –, az eredmények is hamarabb megmutatkoznak. Fontos továbbá a nők jelenléte a felsővezetésben, mert ők példát tudnak mutatni a szervezet egésze számára.
Fotó: unsplash.com
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.05Pénzügyi kimutatások elemzése A képzés során a résztvevők megismerik és elsajátítják a beszámoló elemzés eszközeit és technikáit, képessé válnak egy vállalat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének komplex megítélésére a nyilvánosan elérhető pénzügyi beszámolók alapján. Betekintést kapnak a vállalati beszámolók megértéséhez elengedhetetlen iparági elemzés eszközrendszerébe és technikáiba. Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
- 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti. Részletek Jegyek
Nem csak a pénz számít - a vállalatok folyamatosan dolgoznak azon, hogy különböző, béren kívüli motivációs eszközökkel is javítsák a... Teljes cikk
Megnövekedett munkaterhelésük ellenére optimisták a női felsővezetők a vállalati növekedést, a társadalmi változásokat, a nemek közötti... Teljes cikk
Továbbra is jelentős szakadék tátong a férfiak és a nők esélyei között a startupszektorban. Közép-Kelet-Európában a befektetések 94%-a... Teljes cikk
- Három év alatt több mint ötezer teljes munkaidőben dolgozó pedagógus tűnt el a rendszerből 2 hónapja
- A legdrágább munkakör a betöltetlen munkakör. De mennyi az annyi? 2 hónapja
- Így lesz minőségi munkaerő: üzleti fórum német cégekkel Debrecenben 2 hónapja
- A dolgozó nők arányának alakulása - infografika 3 hónapja
- Több mint ezren szerezhetnek ingyen jogosítványt a sofőrhiány miatt 3 hónapja
- Gazdasági elemzés: a migráció hosszabb távon nem tudja megoldani Hollandia munkaerőhiányát 3 hónapja
- A vállalatok több mint harmada létszámbővítést tervez idénre 3 hónapja
- Munkaerőpiac - 2024. Kék- és fehérgallérosok is jöhetnek! 4 hónapja
- A munkáltató csökkentheti a munkaidőmet 16 év után? 5 hónapja
- Ezeken a területeken a legnagyobb a munkaerőhiány 5 hónapja
- Görögország 30 ezer illegális bevándorlóval csökkentené a munkaerőhiányt 5 hónapja