A perfekcionizmus világos és sötét oldala: a negatív hatások kioltják a „tökéletesség” pozitív következményeit
„Mi a legnagyobb gyengesége?” - A kérdésre adott egyik leggyakoribb válasz: „Perfekcionista vagyok.” De vajon a tökéletességre való törekvés tényleg gyengeség? Az interjúztatók is annak látják?
Átfogó kutatások szerint a perfekcionizmus pszichológiája meglehetősen összetett. A perfekcionisták valóban hibátlan munkára törekednek, és magasabb szintű a motivációjuk és a lelkiismeretességük is, mint egy „átlag” embernek. Ugyanakkor nagyobb valószínűséggel rugalmatlanok, túlságosan magas mércét állítanak maguk elé, kritikusan értékelik viselkedésüket, teljesítményüket a „mindent vagy semmit” (vagy tökéletes, vagy értéktelen) gondolkodásmód jellemzi, önértékelésüket pedig nagyban meghatározza ez a hozzáállás. Tanulmányok azt is kimutatták, hogy a perfekcionisták között magasabb a stressz, a kiégés és a szorongás előfordulásának gyakorisága.
Több típusú perfekcionizmus is létezik
A perfekcionizmusnak több fajtája is van a kutatói szerint: az önorientált perfekcionizmus esetében magunk felé támasztunk túlzott elvárásokat, a szociálisan előírt perfekcionizmusnál mások mércéjének szeretnénk megfelelni, míg a mások felé orientált perfekcionizmus lényege az, hogy másiktól várjuk el a tökéletességet. Egy kutatás megállapította, hogy a fiatal generáció leginkább magától követel sokat, de mások is sok elvárást támasztanak feléjük, illetve az is kiderült, hogy a szociálisan előírt perfekcionizmus kétszer nagyobb számban fordul elő, mint az önorientált vagy a mások felé orientált perfekcionizmus.
A perfekcionisták jobban teljesítenek a munkában?
Míg a perfekcionizmus bizonyos aspektusai hasznosak lehetnek a munkahelyen, a perfekcionista tendenciák egyértelműen rossz hatással vannak a munkavállalókra. Ez vajon gyengeséggé teszi ezt a tulajdonságot? Egy kutatócsoport négy évtizedes tanulmányt folytatott a perfekcionizmusról, hogy megtalálja a választ erre az alapvető kérdésre: vajon a perfekcionisták jobban teljesítenek a munkában? Az 1980-as évektől a mai napig elvégzett 95 tanulmány meta-analízisét végzeték el, és a perfekcionizmus és a munkavállalók hatékonyságát befolyásoló tényezők közötti kapcsolatot vizsgálták. A tanulmányok közel 25 ezer munkaképes korú ember válaszai alapján készültek, és a kutatók azt találták, hogy a perfekcionizmus sokkal nagyobb gyengeség, mint ahogyan azt az állásra jelentkezők és az interjúztatók feltételezik.
Kiválóság-keresés és kudarcelkerülés
A kutatások eredményei azonban azt is megmutatták, hogy a perfekcionizmus több hasznos munkahelyi eredményt is előrevetíthet. Például a perfekcionisták motiváltabbak, hosszabb munkaidőben képesek dolgozni, jobban elköteleződnek a munka irányt. Eredményeik azonban azt is jelzik, hogy ennek a tulajdonságnak számos káros hatása is van, beleértve a kiégés nagyobb valószínűségét, a munkamániát, a szorongást vagy a depressziót. Bár ezek a következmények a perfekcionisták számára általában nyilvánvalóak voltak, további kutatások azt is azonosították, mikor minősülnek ezek a következmények extrémnek. A kutatók a perfekcionizmus két aldimenzióját is feltárták: az egyiket „kiválóság-kereső” perfekcionizmusnak nevezték el, amely során a perfekcionista személy nemcsak magától követel meg túlzottan magas teljesítményt, de mások felé is legalább ennyire magas elvárásokat támaszt. A másik aldimenzió a kudarcelkerülő perfekcionizmus, amelyet a kényszeres aggodalom jellemez a nagy teljesítmény elérésének lehetséges elmulasztása miatt. A kudarcot elkerülő perfekcionisták folyamatosan szoronganak, mert munkájuk sosem lehet elég helyes vagy jó, és úgy vélik, hogy elveszítik mások tiszteletét, ha nem érik el a tökéletességet. Az eredmények azt mutatják, hogy a perfekcionizmus „jótékonyabb” hatásai a kiválóság-kereső perfekcionistákra voltak inkább jellemzőek, a káros hatások viszont erősebbek voltak a kudarcelkerülő perfekcionisták esetében, ám azoknál a személyeknél is jelen voltak, akik inkább kiválóság-keresőnek számítottak.
A tökéletességre törekvés nem hoz jobb eredményeket
A teljesítmény és a perfekcionizmus nem kapcsolódtak egymáshoz az eredmények szerint, azaz a perfekcionisták se nem jobbak, se nem rosszabbak más munkavállalóknál. Még a kiválóságot kereső, tökéletességre törekvő alkalmazottak sem voltak jobbak a munkában. A kutatók szerint lehetséges, hogy a perfekcionisták sok időt töltenek bizonyos munkák vagy projektek tökéletesítésével, ám mindeközben elhanyagolhatják egyéb feladataikat, tehát a perfekcionizmus előnyeit ugyanezen tendenciák káros hatásai elmossák.
Összességében az eredmények azt mutatják, hogy a perfekcionizmus valószínűleg nem konstruktív a munkában. Míg tehát a motiváció vagy a lelkiismeret tekintetében vannak pozitív hatásai, semmiféle kapcsolat nem tárható fel a perfekcionizmus és a teljesítmény között. Ez a megállapítás a perfekcionizmus kiégésre és szellemi jóllétre gyakorolt hatása mellett azt sugallja, hogy a perfekcionizmus valójában káros a munkavállalókra és a szervezetre. Más szóval, ha a perfekcionizmustól azt várjuk, hogy az majd hatással lesz a munkavállalói teljesítményre a fokozott elkötelezettség és a motiváció miatt, akkor ezt a hatást ellensúlyozni fogják az olyan ellentétes erők, mint például a depresszió vagy a szorongás, amelyeknek súlyos következményei túlmutatnak a munkán.
Meg kell tanulnunk kezelni a perfekcionistákat
Az eredményekből kár lenne azt a következtetés levonni, hogy a vezetőknek csökkenteniük kell a magas perfekcionista tendenciával rendelkező jelölteket, munkavállalókat. A kutatók szerint a menedzsereknek inkább arra kell törekedniük, hogy kihasználják az előnyöket, miközben ezzel egyidejűleg el kell ismerniük és enyhíteniük a lehetséges következményeket. Például ahelyett, hogy a perfekcionistákat állandóan a teljesítménycélokra emlékeztetnék (ami egyébként is felesleges, hiszen ők maguktól is a lehető legmagasabb színvonalat célozzák meg), a vezetőknek inkább arra kell összpontosítaniuk, hogy ösztönözzék őket az olyan nem munkahely vonatkozású tevékenységekre, melyek enyhítik a stresszt és a kiégést. Emellett a menedzsereknek világos elvárásokat kell támasztaniuk, és meg kell mutatniuk, hogy néhány hiba abszolút tolerálható.
A jövőben a perfekcionisták jobb kezelésére irányuló intézkedéseknek prioritássá kell válniuk. Egy közel 42 ezer fiatallal készült globális tanulmány szerint a perfekcionizmus az elmúlt 27 évben növekedést mutatott. Ez viszont - mint láttuk - nem túlságosan előnyös a munkavállalók számára, és jelentős költségekkel jár a munkáltatóknak. A tökéletességre való törekvés helyett tehát inkább azt kell megtanulnunk, hogyan lehetünk elég jók.
A Harvard Business Review cikke nyomán
Fotó: Pixabay
Több típusú perfekcionizmus is létezik
A perfekcionizmusnak több fajtája is van a kutatói szerint: az önorientált perfekcionizmus esetében magunk felé támasztunk túlzott elvárásokat, a szociálisan előírt perfekcionizmusnál mások mércéjének szeretnénk megfelelni, míg a mások felé orientált perfekcionizmus lényege az, hogy másiktól várjuk el a tökéletességet. Egy kutatás megállapította, hogy a fiatal generáció leginkább magától követel sokat, de mások is sok elvárást támasztanak feléjük, illetve az is kiderült, hogy a szociálisan előírt perfekcionizmus kétszer nagyobb számban fordul elő, mint az önorientált vagy a mások felé orientált perfekcionizmus.
A perfekcionisták jobban teljesítenek a munkában?
Míg a perfekcionizmus bizonyos aspektusai hasznosak lehetnek a munkahelyen, a perfekcionista tendenciák egyértelműen rossz hatással vannak a munkavállalókra. Ez vajon gyengeséggé teszi ezt a tulajdonságot? Egy kutatócsoport négy évtizedes tanulmányt folytatott a perfekcionizmusról, hogy megtalálja a választ erre az alapvető kérdésre: vajon a perfekcionisták jobban teljesítenek a munkában? Az 1980-as évektől a mai napig elvégzett 95 tanulmány meta-analízisét végzeték el, és a perfekcionizmus és a munkavállalók hatékonyságát befolyásoló tényezők közötti kapcsolatot vizsgálták. A tanulmányok közel 25 ezer munkaképes korú ember válaszai alapján készültek, és a kutatók azt találták, hogy a perfekcionizmus sokkal nagyobb gyengeség, mint ahogyan azt az állásra jelentkezők és az interjúztatók feltételezik.
Kiválóság-keresés és kudarcelkerülés
A kutatások eredményei azonban azt is megmutatták, hogy a perfekcionizmus több hasznos munkahelyi eredményt is előrevetíthet. Például a perfekcionisták motiváltabbak, hosszabb munkaidőben képesek dolgozni, jobban elköteleződnek a munka irányt. Eredményeik azonban azt is jelzik, hogy ennek a tulajdonságnak számos káros hatása is van, beleértve a kiégés nagyobb valószínűségét, a munkamániát, a szorongást vagy a depressziót. Bár ezek a következmények a perfekcionisták számára általában nyilvánvalóak voltak, további kutatások azt is azonosították, mikor minősülnek ezek a következmények extrémnek. A kutatók a perfekcionizmus két aldimenzióját is feltárták: az egyiket „kiválóság-kereső” perfekcionizmusnak nevezték el, amely során a perfekcionista személy nemcsak magától követel meg túlzottan magas teljesítményt, de mások felé is legalább ennyire magas elvárásokat támaszt. A másik aldimenzió a kudarcelkerülő perfekcionizmus, amelyet a kényszeres aggodalom jellemez a nagy teljesítmény elérésének lehetséges elmulasztása miatt. A kudarcot elkerülő perfekcionisták folyamatosan szoronganak, mert munkájuk sosem lehet elég helyes vagy jó, és úgy vélik, hogy elveszítik mások tiszteletét, ha nem érik el a tökéletességet. Az eredmények azt mutatják, hogy a perfekcionizmus „jótékonyabb” hatásai a kiválóság-kereső perfekcionistákra voltak inkább jellemzőek, a káros hatások viszont erősebbek voltak a kudarcelkerülő perfekcionisták esetében, ám azoknál a személyeknél is jelen voltak, akik inkább kiválóság-keresőnek számítottak.
A tökéletességre törekvés nem hoz jobb eredményeket
A teljesítmény és a perfekcionizmus nem kapcsolódtak egymáshoz az eredmények szerint, azaz a perfekcionisták se nem jobbak, se nem rosszabbak más munkavállalóknál. Még a kiválóságot kereső, tökéletességre törekvő alkalmazottak sem voltak jobbak a munkában. A kutatók szerint lehetséges, hogy a perfekcionisták sok időt töltenek bizonyos munkák vagy projektek tökéletesítésével, ám mindeközben elhanyagolhatják egyéb feladataikat, tehát a perfekcionizmus előnyeit ugyanezen tendenciák káros hatásai elmossák.
Összességében az eredmények azt mutatják, hogy a perfekcionizmus valószínűleg nem konstruktív a munkában. Míg tehát a motiváció vagy a lelkiismeret tekintetében vannak pozitív hatásai, semmiféle kapcsolat nem tárható fel a perfekcionizmus és a teljesítmény között. Ez a megállapítás a perfekcionizmus kiégésre és szellemi jóllétre gyakorolt hatása mellett azt sugallja, hogy a perfekcionizmus valójában káros a munkavállalókra és a szervezetre. Más szóval, ha a perfekcionizmustól azt várjuk, hogy az majd hatással lesz a munkavállalói teljesítményre a fokozott elkötelezettség és a motiváció miatt, akkor ezt a hatást ellensúlyozni fogják az olyan ellentétes erők, mint például a depresszió vagy a szorongás, amelyeknek súlyos következményei túlmutatnak a munkán.
Meg kell tanulnunk kezelni a perfekcionistákat
Az eredményekből kár lenne azt a következtetés levonni, hogy a vezetőknek csökkenteniük kell a magas perfekcionista tendenciával rendelkező jelölteket, munkavállalókat. A kutatók szerint a menedzsereknek inkább arra kell törekedniük, hogy kihasználják az előnyöket, miközben ezzel egyidejűleg el kell ismerniük és enyhíteniük a lehetséges következményeket. Például ahelyett, hogy a perfekcionistákat állandóan a teljesítménycélokra emlékeztetnék (ami egyébként is felesleges, hiszen ők maguktól is a lehető legmagasabb színvonalat célozzák meg), a vezetőknek inkább arra kell összpontosítaniuk, hogy ösztönözzék őket az olyan nem munkahely vonatkozású tevékenységekre, melyek enyhítik a stresszt és a kiégést. Emellett a menedzsereknek világos elvárásokat kell támasztaniuk, és meg kell mutatniuk, hogy néhány hiba abszolút tolerálható.
A jövőben a perfekcionisták jobb kezelésére irányuló intézkedéseknek prioritássá kell válniuk. Egy közel 42 ezer fiatallal készült globális tanulmány szerint a perfekcionizmus az elmúlt 27 évben növekedést mutatott. Ez viszont - mint láttuk - nem túlságosan előnyös a munkavállalók számára, és jelentős költségekkel jár a munkáltatóknak. A tökéletességre való törekvés helyett tehát inkább azt kell megtanulnunk, hogyan lehetünk elég jók.
A Harvard Business Review cikke nyomán
Fotó: Pixabay
- 2024.05.14Mesterséges intelligencia használata a marketing munkában Képzésünk célja, hogy bemutassuk 2024-ben mi mindenre képes a mesterséges intelligencia, használata mennyire meg tudja könnyíteni a marketing szakemberek - vagy erre a pályára készülők - munkáját. A képzés során a résztvevő megtanulja, hogy milyen kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a mesterséges intelligenciában. Ezen túl megtanulja, hogy a különböző AI eszközöket milyen stratégiai kombinációban érdemes használni a lehető legnagyobb hatékonyság elérése érdekében. Részletek Jegyek
- 2024.05.16Atipikus foglalkoztatási formák – Dr. Bankó Zoltán Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
- 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény! Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
További cikkek
A dolgozók kétharmada heti 1-2 meetinget időpocsékolásnak tart
Magyarország első országos reprezentatív produktivitás kutatása egyebek közt arra keresett választ, hogy a hazai fehérgalléros dolgozók napi... Teljes cikk
Az empatikus munkahelyi vezetés sokkal hasznosabb, mint egy szál nőnapi virág!
Március 8-án ünnepeljük a nemzetközi nőnapot. Azonban az egynapos ünneplésnél sokkal fontosabb, hogy a nők minden nap komfortosan és biztonságosan... Teljes cikk
Nincs több email áradat szabadság után - így segít az AI felvenni újra a fonalat
Egy mesterséges intelligencia (AI) alapú alkalmazásnak köszönhetően többé nem kell órákat töltenie a munkavállalónak a hosszabb szabadság alatt... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Mire vágynak a dolgozó anyák? 1 hete
- Munkaszerződés nélkül foglalkoztattak egy 15 éves fiút, akinek mindkét kezét összepréselte egy gép 2 hete
- "A hatékony és sikeres munkavégzéshez kiegyensúlyozott magánéletre van szükség" 2 hete
- A brit dolgozók 78 százaléka a munkahelyi stressz miatt mondana fel 3 hete
- Ennyivel emelkedett a fizikai átlagórabér 2023 végére 3 hete
- Rehabilitációs hozzájárulás 2024-ben 3 hete
- Hazatérési támogatás, bérkiegészítés, adókedvezmény - így csábítsuk haza a külföldön élő magyarokat 3 hete
- Így csábítanak a cégek a HVG Állásbörzén 3 hete
- Ekkora fizetésért jönnének haza a külföldön dolgozó magyarok 4 hete
- Megkezdte nyári toborzását a Lidl is, mutatjuk, mennyit lehet keresni 4 hete
- Munka a szabadság alatt? - A dolgozók több mint 75%-a válaszol a munkahelyi e-mailekre, amikor szabadságon van 1 hónapja